Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 11. szám - A francia részvényjogi reform iránya

11. sz KERESKEDELMI JOG 203 ból ezt az álláspontot tekinti irodalmunk is helvesnek66. annak ellenére is. hogy az 14Í0 1926. M. E. sz. rendelet nem tartalmazván a Cst.-hez hasonlóan szabályokat az egyezségi eljárásnak a kétoldalú szerződésekből eredő kötelezettségekre gyakorolt hatása tekintetében, az ily eljárás elvileg ..érinti" az ily szerződések teljesítésére irányuló követeléseket.67 épúgy érdemel figyelmet a biztosító érdeke a b. sz.-ben. Csak azt nem szabad szem elől téveszteni, hogv eme érdekszempont alapján végbemenő alkalmazása a csőd jogi szabályoknak (Cst. 20. §) csak per analógiám történhetik meg. Értelemszerű csupán ez az alkalmazás — mint erre Haymann is rámutatott fid. m. 98 99) — egyrészt azért, mert a szerződést fenntartó tömeggondnok époly kevéssé „követelést" érvényesít — e szó kötelmijogi értelmében — a biztosító ellen, mint amily kevéssé volt ..követelése" a vagyonbukott biztosítottnak a csődnyitás előtt; a szerződésnek fenntartása tehát a tömeggondnok részéről -"pán annyit jelent, hogy ő ragaszkodik továbbra is a biztosítót a szerződés alap ián terhelő felelősséghez. Másrészt a szerződéstől elálló gondnok nem követelésről mond le a biztosító irányában — hisz ily követelés magát a biztosítottat sem illette —. hanem eienvészteti a biztosítót a b. sz. alapján terhelő felelősséget. XII, A kifejtettek eredményének rövid leszűréseként azt állapíthatjuk meg, hogy míg egyrészt a biztosítási szerződési jog elméleti kiépítésének meglehetős fogyatékosságára vet világot az a tény. hogy a b. sz. jogviszonyainak immár több kitűnő kódexben végbement tüzetes szabályozása ellenére is egészen a legújabb időkig nemcsak megoldást nem nyert, de tudatosan úgyszólván fel sem vettetett a kérdés a biztosító szolgáltatását kitevő veszélyviselésnek jogi lényege és ennek a b. sz. ..jogi természetére" gyakorolt hatása iránt, addig másrészt bírói gyakorlatunknak a sokat kárhoztatott ..Begriffsjurisprudenz" fogalmakat kategorizáló és konstruáló gondolatkörén felülemelkedni képes életszerűségét ékesen bizonyítja az a tény. hogy az érdekhelvzetnek a jog legfelső elvei szem előtt tartásával foganatosított mérlegelése alapján törvényi rendelkezés hiányában is meg tudta találni a megoldását a biztosítási jog elmélete szempontjából is alapvető fontossággal bíró annak a kérdésnek, hogy a vagyoni viszonyok változása okából bekövetkező érdekmúlásnak mily hatása van a szerződés fennállására•i Meszlény: Csődönkívüli kényszeresvezségi eljárás és kényszerfelszámolás, 4. kiad. 150. 1. 57 Kivéve persze az 54. §-ban kifejezetten felsorolt huzamos szerződéseket (bérlet, haszonbérlet, szolgálati jogviszony). A francia részvényjogi reform iránya Irta: Dr. Sövényházy (Schulcz) Ferenc igazságügyminiszteri titkár. L í. A részvény jogi reformmozgalom végigszánt Európán s az államok nagy részét két csoportba sorakoztatta. Az egyik csoport már átalakította részvényjogát a gazdasági élet követelményeinek, a részvénytársasági vállalat gazdasági felépítésében bekövetkezett változásoknak megfelelően. A másik csoportba sorozható államok részben előkészítik a korszerű részvényjogot, részben már a megvalósításán dolgoznak. így Anglia, Hollandia, Lengyelország, Liechtenstein. Görögország már tető alá hozták az elmúlt években újjáalakított részvényjogukat. Németország gondos munkálatok után előkészítette a részvényjognak szerves reformját. A reform igen lényeges részét az 1931 szeptember 19-i szükségrendeletével már beillesztette jogrendszerébe. A részvényjogi reform érik Olaszországban is. Svájcban már évek óta a törvényhozás tárgyalja a rész vény jogot újiáalakító törvényjavaslatot. Franciaországban az utóbbi évek során a részvényjogot érintő törvényjavaslatoknak egész halmaza volt a parlament előtt. Ezek közül a javaslatok közül némelyik a részvénytársaság szervezetének, megalakulásának és működésének számos szabályát mélyrehatóan átalakítja. 2. A francia törvénvhozás elé került részvényjogi reformjavaslatokon észlelhető, hogy a francia reformmozgalom ragaszkodni kíván az ottani jogfejlődés tradícióihoz. Viszont a szervesen átgondolt reform rovására néha a gazdasági élet felmerülő jelenségeire érzékenyen és gyorsan reagáló léleknek rögtönzésével is találkozhatunk. Azok az általános irányok, amelyek a részvényjog megújítására irányuló törekvésekből Európa-szerte visszatükröződnek, a francia mozgalomban is feltalálhatók. Így kidomborodik a törekvés az alapítási visszaélések lehetőségeinek elhárítására s jellemzi a reformmozgalmat a részvénvtársaság irányítói megbízhatóságának, felelősségének fokozására, a publicitás növelésére, valamint a független és szakértő felülvizsgálat megteremtésére irányuló szándék. ír. Többszörös szavazati jog. 3. Az elmúlt években a jogi irodalom, valamint a törvényhozás is bőven foglalkozott a többszörös szavazati jog kérdésével. Már a világháború előtt terjedt a francia részvénytársaságban a többes szavazatú részvény.