Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 11. szám - A francia részvényjogi reform iránya

204 KERESKEDELMI JOG 11. SZ, 1929-ben abból a 775 részvénytársaságból, amelyeknek részvényeit a párisi tőzsdén jegyezték, 183 (23.5%) bocsátott ki többszörös szavazati jogú részvényt.1 Már több mint tíz évvel ezelőtt jelentékeny oldalról emeltek szót a francia törvényhozásban a többes szavazati jog eltiltása vagy szabályozása s így korlátok közé szorítása érdekében. Csak ideiglenes helyzetet teremtett az 1930. évi április 26-i francia törvény, amely a jövőre nézve eltiltotta többszörös szavazati jogú részvény kibocsátását. A kérdés végleges rendezése az 1933. évi november 13-i törvényre (Loi du 13 novembre 1933. Régiementant le droit de vote dans les assemblées d'actionnaires) maradt. Ez a törvény meghajlik azok előtt az indokok előtt, amelyeket a többszörös szavazati jog mellett gazdasági és nemzeti érdekvédelmi szempontból felhoznak, fennhagyja a kétszeres szavazatjogú részvény kibocsátásának lehetőségét, viszont azonban a többszörös szavazati jog hátrányait, túlzásait a szabályozással kiküszöbölni igyekszik. A törvény általános alapelv gyanánt állítja fel, hogy az aláírt alaptőke egyenlő részeire egyenlő szavazatjog jut. Kivételként azonban megengedi a kétszeres szavazatjogot. A részvénytársaság megalakulásakor, valamint alaptőkeemelés esetében is csak a kezdettől fogva teljesen befizetett (liberált) és névre szóló részvények ruházhatók fel a kétszeres szavazati joggal. A már kibocsátott teljesen liberált részvények csak akkor ruházhatók fel utóbb kétszeres szavazatjoggal, ha már legalább két év óta szólnak névre és ennyi idó óta ugyanannak a részvényesnek nevére vannak bejegyezve. Azt célozza ezzel a rendelkezéssel a törvény, hogy csak azokat a részvényeseket lehessen utóbb a kétszeres szavazati jog kedvezményében részesíteni, akiknek kapcsolata a részvénytársasággal már huzamosabb ideje fennáll. Megszűnik a kétszeres szavazatjog, ha a részvényt bemutatóra szóló részvénnyé változtatják át, úgyszintén akkor is, ha a részvényes a részvényt másra ruházza át. Szembeötlő érvényesülése ez a személyi momentumnak a részvénytársaságban, e tipikus tőkeegyesülésben. Nem vész el azonban a kétszeres szavazatjog a részvény öröklése esetében vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében, valamint a házastárs vagy közeli rokon fparent au degré successible) javára történő élők közti ajándékozás esetében sem. A törvény kihirdetésétől számított két éven belül a társaságoknak összhangba kell hozni alapszabályaikat a törvény rendelkezéseivel. Gondol a törvény a rendelkezései következtében többszörös szavazatjogukban csorbát szenvedett részvényesek kártalanítására is. Amennyiben az alapszabályok nem tartalmaznak rendelkezést a többszörös szavazati jog kedvezményét vesztett vagy kedvezményében csorbított részvényesek kártalanítására vonatkozólag, a társaság intézkedhetik a kártalanítás tekintetében; így a többszörös szavazatjogú részvények értékének megtérítése vagy azoknak rendes, bemutatóra szóló részvényekre való becserélése vagy kétszeres szavazatjogú névre szóló részvényekre becserélése tárgyában is. A becserélésnek vagy megtérítésnek feltételeiről a részvényesek közgyűlése és a többszörös szavazatjogú részvényesek külön közgyűlése határoznak. Ha e közgyűlések nem tudnak megegyezésre jutni, mindegyik egyegy választott bírót jelöl ki, egy harmadik választott bírót pedig az illetékes kereskedelmi törvényszék nevez ki és ez a három választott bíró végérvényesen dönt a kicserélésnek vagy megtérítésnek föltételeiről. Közigazgatási érdekek és nemzeti érdekek ápolása céljából bizonyos részvénytársasági vállalatokat kiemel a törvény a többszörös szavazati jog általános tilalma alól. A törvény kihirdetésekor érvényben levő alapszabályoknak a szavazati jogra vonatkozó rendelkezései maradnak továbbra is irányadók azokban a részvénytársaságokban, amelyeknek a részvényei általános érdekű okból (pour un motif d'intéret général) részben az államnak, megyének, községnek vagy közintézetnek tiüajnonában vannak, úgyszintén azokban a részvénytársaságokban is, amelyeknek tárgya az anyaországon kivüli, illetékes közigazgatási hatóságok részéről engedélyezett vállalkozás. III. Igazgatók megbízhatósága. 4. Átérezte a francia törvényhozás, menynyire fontos a hiteléletet zavartalansága, a takarékosság ápolása szempontjából, hogy az idegen vagyont kezelő s a gazdasági életben jelentékeny szerepet beltöltő vállalkozók erkölcsileg megbízhatók legyenek. Az 1930 június 19-i törvény (Portant interdiction de l'exercice de la profession de banquier aux individus frappés de certaines condamnations et aux faillis non réhabilités) a bankári foglalkozástól szabadságvesztésbüntetés és pénzbüntetés (amende) terhe mellett eltiltja az ott megjelölt bűncselekmények miatt elítélteket, valamint a nem rehabilitált vagyonbukottakat is. Ezt a tilalmat kiterjeszti a részvénytársasági igazgatói és számvizsgálói tisztségre a francia képviselőház által 1934. évi január 23-án elfogadott törvényjavaslat.2 1 L. Henri Mazeaud: Le vote privilégié dans les sociétés de capitaux. Paris, 1929. 326. old. 2 Projet de Loi. Adopté par la Chambre des Dóputés. fendant a modifier: 1) la loi du 19 juin 1930