Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 11. szám - A francia részvényjogi reform iránya

204 KERESKEDELMI JOG 11. SZ, 1929-ben abból a 775 részvénytársaságból, amelyeknek részvényeit a párisi tőzsdén je­gyezték, 183 (23.5%) bocsátott ki többszörös szavazati jogú részvényt.1 Már több mint tíz évvel ezelőtt jelentékeny oldalról emeltek szót a francia törvényhozásban a többes sza­vazati jog eltiltása vagy szabályozása s így korlátok közé szorítása érdekében. Csak ideiglenes helyzetet teremtett az 1930. évi április 26-i francia törvény, amely a jö­vőre nézve eltiltotta többszörös szavazati jogú részvény kibocsátását. A kérdés végleges ren­dezése az 1933. évi november 13-i törvényre (Loi du 13 novembre 1933. Régiementant le droit de vote dans les assemblées d'actionnai­res) maradt. Ez a törvény meghajlik azok előtt az indokok előtt, amelyeket a többszörös szavazati jog mellett gazdasági és nemzeti érdekvédelmi szempontból felhoznak, fenn­hagyja a kétszeres szavazatjogú részvény ki­bocsátásának lehetőségét, viszont azonban a többszörös szavazati jog hátrányait, túlzásait a szabályozással kiküszöbölni igyekszik. A törvény általános alapelv gyanánt állítja fel, hogy az aláírt alaptőke egyenlő részeire egyenlő szavazatjog jut. Kivételként azon­ban megengedi a kétszeres szavazatjogot. A részvénytársaság megalakulásakor, valamint alaptőkeemelés esetében is csak a kezdettől fogva teljesen befizetett (liberált) és névre szóló részvények ruházhatók fel a kétszeres szavazati joggal. A már kibocsátott teljesen liberált részvények csak akkor ruház­hatók fel utóbb kétszeres szavazatjog­gal, ha már legalább két év óta szól­nak névre és ennyi idó óta ugyanannak a részvényesnek nevére vannak bejegyezve. Azt célozza ezzel a rendelkezéssel a törvény, hogy csak azokat a részvényeseket lehessen utóbb a kétszeres szavazati jog kedvezményé­ben részesíteni, akiknek kapcsolata a rész­vénytársasággal már huzamosabb ideje fenn­áll. Megszűnik a kétszeres szavazatjog, ha a részvényt bemutatóra szóló részvénnyé vál­toztatják át, úgyszintén akkor is, ha a rész­vényes a részvényt másra ruházza át. Szem­beötlő érvényesülése ez a személyi momen­tumnak a részvénytársaságban, e tipikus tőkeegyesülésben. Nem vész el azonban a kétszeres szavazatjog a részvény öröklése esetében vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében, valamint a házastárs vagy közeli rokon fparent au degré succes­sible) javára történő élők közti ajándékozás esetében sem. A törvény kihirdetésétől szá­mított két éven belül a társaságoknak össz­hangba kell hozni alapszabályaikat a tör­vény rendelkezéseivel. Gondol a törvény a rendelkezései következ­tében többszörös szavazatjogukban csorbát szenvedett részvényesek kártalanítására is. Amennyiben az alapszabályok nem tartalmaz­nak rendelkezést a többszörös szavazati jog kedvezményét vesztett vagy kedvezményében csorbított részvényesek kártalanítására vonat­kozólag, a társaság intézkedhetik a kártalaní­tás tekintetében; így a többszörös szavazat­jogú részvények értékének megtérítése vagy azoknak rendes, bemutatóra szóló részvé­nyekre való becserélése vagy kétszeres szava­zatjogú névre szóló részvényekre becserélése tárgyában is. A becserélésnek vagy megtérítésnek felté­teleiről a részvényesek közgyűlése és a több­szörös szavazatjogú részvényesek külön köz­gyűlése határoznak. Ha e közgyűlések nem tudnak megegyezésre jutni, mindegyik egy­egy választott bírót jelöl ki, egy harmadik vá­lasztott bírót pedig az illetékes kereskedelmi törvényszék nevez ki és ez a három választott bíró végérvényesen dönt a kicserélésnek vagy megtérítésnek föltételeiről. Közigazgatási érdekek és nemzeti érdekek ápolása céljából bizonyos részvénytársasági vállalatokat kiemel a törvény a többszörös szavazati jog általános tilalma alól. A törvény kihirdetésekor érvényben levő alapszabályok­nak a szavazati jogra vonatkozó rendelkezé­sei maradnak továbbra is irányadók azokban a részvénytársaságokban, amelyeknek a rész­vényei általános érdekű okból (pour un motif d'intéret général) részben az államnak, me­gyének, községnek vagy közintézetnek tiüaj­nonában vannak, úgyszintén azokban a rész­vénytársaságokban is, amelyeknek tárgya az anyaországon kivüli, illetékes közigazgatási hatóságok részéről engedélyezett vállalkozás. III. Igazgatók megbízhatósága. 4. Átérezte a francia törvényhozás, meny­nyire fontos a hiteléletet zavartalansága, a takarékosság ápolása szempontjából, hogy az idegen vagyont kezelő s a gazdasági életben jelentékeny szerepet beltöltő vállalkozók er­kölcsileg megbízhatók legyenek. Az 1930 jú­nius 19-i törvény (Portant interdiction de l'exercice de la profession de banquier aux individus frappés de certaines condamnations et aux faillis non réhabilités) a bankári fog­lalkozástól szabadságvesztésbüntetés és pénz­büntetés (amende) terhe mellett eltiltja az ott megjelölt bűncselekmények miatt elítélte­ket, valamint a nem rehabilitált vagyonbukot­takat is. Ezt a tilalmat kiterjeszti a részvény­társasági igazgatói és számvizsgálói tisztségre a francia képviselőház által 1934. évi január 23-án elfogadott törvényjavaslat.2 1 L. Henri Mazeaud: Le vote privilégié dans les sociétés de capitaux. Paris, 1929. 326. old. 2 Projet de Loi. Adopté par la Chambre des Dó­putés. fendant a modifier: 1) la loi du 19 juin 1930

Next

/
Thumbnails
Contents