Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - Megoldatlan kérdések az igazgatósági tagok felelősségével kapcsolatban

4 KERESKEDELMI JOG 1. sz. lyek a bírói hatalmat, a törvényhozó hatalmat és a jogtudományt mint olyant egymástól elválasztják, ledöntenők és találóan jegyzi meg dr. Klein Ferenc,10 hogy a fenti elv a bíró kezébe adná azt a teljes hatalmat, hogy a konkrét eset felmerülte kapcsán kifejezetten a törvény ellenére is meghozza azt a döntést, mely esetleg bírói lelkiismeretét megnyugtatja; azonban szembehelyezkedik a tételes törvénnyel, vagy a kialakult szokásokkal. Megoldatlan kérdések az igazgatósás:! tagok felelősségével kapcsolatban Irta: Dr. Köriig Endre, ügyvéd. Bíróságaink gyakorlata, amely a K. T. 189. §-ának értelmezése tekintetében évtizedeken keresztül oda konkludált, hogy csak a hitelezők léphetnek fel per útján az igazgatósági tagok ellen és az egyes részvényeseket a kereseti jog az igazgatóság tagjaival szemben meg nem illeti (Kúria 844/1894., 3571/1905.), az utolsó esztendők folyamán megváltozott és ma már állandóan oda konkludál, hogy nem lehet akadálya annak, hogy károsodás esetében a K. T. 189. §-ra való hivatkozással, a részvényesek is keresetet indíthassanak az igazgatóság tagjai ellen. (P. VII. 571/1927.) Annak dacára azonban, hogy bíróságainkat nyilván egyrészt az igazgatósági tagok felelősségének ily módon való kiterjesztése, másrészt az általános gazdasági krízis folytán ezidőszerint aránylag sűrűn foglalkoztatják az olyan kártérítési perek, amelyeket a károsított hitelezők és részvényesek tesznek folyamatba az igazgatóság tagjai ellen, azt tapasztaljuk, hogy az igazgatósági tagok kártérítési kötelezettségének több alapvető problémája mindezideig tisztázást nem nyert; ezekre a kérdésekre rámutatni az alábbi sorok feladata. A K. T. 189. §-ával kapcsolatban három kérdéskomplexum szorúl elsősorban tisztázásra és pedig, hogy 1. az igazgatósági tagoknak milyen cselekményei, illetve mulasztásai tekintendők hitelezőknek vagy részvényeseknek kárt okozó magatartásnak, 2. mikor áll be a hitelezők, illetve részvényesek károsodása és hogy 3. milyen okozati összefüggésnek kell lennie az igazgatósági tagok kárt okozó magatartása és a hitelezők, illetve részvényesek károsodása között. Birói gyakorlatunk, a közzétett döntésekből kitűnően, főleg azt a kérdéskomplexumot igyekezett tisztázni, hogy milyen magatartás tekintendő az igazgatósági tagok elleni kárigény érvényesítésének előfeltételéül. A kir. 10 Der Kampf um die Rechtswissenschaft. Kúria gyakorlata e tekintetben rendkívül rigorózus volt, mert minden szabálytalanságot és mulasztást, amely a részvénytársaság gestiójában bizonyítható és az igazgatósági tagok részéről elhárítható lett volna, elégséges indoknak tekintett arranézve, hogy az igazgatósági tagok felelőssége megállapíttassék és pedig függetlenül attól, hogy annak az igazgatósági tagnak, akivel szemben a kárigény in concreto érvényesíttetik, a szabálytalanságban, illetve mulasztásban része volt-e, avagy arról akárcsak tudomással birt-e, vagy sem. így pl. ma már állandó birói gyakorlatnak tekinthető, hogy az évi mérleg hamis öszszeállítása elegendő alap a részvénytársaság igazgatósági tagjainak a K. T. 189. §-a alapján való felelősségre vonásra még abban az esetben is, ha az igazgatóság részére a felmentvény megadatott. (Kúria P. VII. 11249/1927.) Az igazgatósági tagok felelősségén továbbá az a körülmény sem változtatott, hogy a kár a részvénytársaság ügyvezetői, vagy más tisztviselői által okoztatott, ha bizonyítható, hogy az igazgatósági tagoknak kellő szakértelmük és állandó ellenőrzési tevékenységük esetében módjukban állott volna a szabálytalanságot akár az üzleti könyvekből, akár más az igazgatósági tagok rendelkezésére álló, vagy általuk a rendes kereskedő gondosságával nagyobb nehézség nélkül megszerezhető és kipuhatolható adatokból kideríteniük. (Kúria P. VII. 1160/1933), vagyis a részvényesek, illetve hitelezők károsodása ilymódon elhárítható lett volna. A kir. Kúria egyik legutóbbi döntése szerint azonban elegendő, ha az igazgatósági tagok ..általános jellegű" ellenőrzési tevékenységet fejtenek ki, nevezetesen a társaság vagyoni helyzetét állandóan figyelemmel kisérik. (P. IV. 1022/933.) Rendkívül érdekes, sőt majdnem elvi jelentőségű legfelsőbb bíróságunknak már hivatkozott P. VII. 1160/1933. számú határozata atekintetben is, mert tudomásunk szerint első ízben veti fel a kérdést, hogy miképpen védekezhetnek akár a kellő szakértelemmel nem rendelkező, akár bármi más oknál fogva a részvénytársaság ügyvezetésének állandó ellenőrzésében gátolt igazgatósági tagok, hogy ilyen irányú kártérítési kötelezettségük a lehetőség szerint be ne következzék. A kir. Kúria etekintetben arra az álláspontra helyezkedik, hogy az egyes igazgatósági tagoknak jogában áll, a megkövetelt állandó ellenőrzési tevékenységüket szakértővel is gyakoroltatni, anélkül természetesen, hogy az igazgatósági tagok ebbeli minőségével összefüggő felelősség a szakértőre áthárítható volna. Ez a jogi álláspont kétségtelenül nóvum a hazai birói gyakorlatban. Évtizedeken keresztül ugyanis még az is vitás volt, hogy az igazgatósági tagok tevékenységüket különkülön gyakorolhatják-e és evégből a rész-