Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 10. szám - Megjegyzések az egységes váltótörvénynek (Loi Uniformé) az elfogadást szabályozó cikkeihez. Befejezés

10. BE. KERESKEDELMI JOG 187 ugyan teljesíteni nem tartozik, de annak figyelmen kívül hagyása, az előzők elleni jogainak elvesztését vonja maga után. feltéve, hogy az elfogadás megtagadása miatt felvett óvás az intézvényezett kérelméről említést tesz, mert annak megtagadása ellenére is fennmarad visszkereseti joga, ha erről az óvás hallgat. Továbbá nem vész el visszkereseti joga akkor sem, ha az intézvényezett mindjárt az első bemutatáskor megtagadja az elfogadást, a másodszori bemutatást pedig nem kívánja. Az újólagos bemutatásra irányuló kérelem megtagadásának az óvásban kitüntetése azonban egyenlő az óvás elmulasztásával, vagyis a visszkereseti jog elvesztésével. Ha tehát a váltóbirtokos erről lemondani nem akar, a bemutatás megismétlésére kényszerítve van. SZEMLE CÍMVÁLTOZÁS. A Kereskedelmi Jog szerkesztősége és kiadóhivatala november elején V., Pannónia-u. 9. sz. alá költözik. Telefonszám változatlan. A Kúria új elnöke — Osvald István. A Kúria új elnökét annyian és annyi oldalról üdvözölték és jellemezték, hogy nekünk, akik erről, a magyar jogászvilágot oly mélyen érintő eseményről csak most adhatunk hírt. a mélyen átérzett örömön és a választás feletti megelégedés kifejezésén felül alig jut már valami. Az új elnököt mi már méltattuk akkor, amikor a Magyar Jogászegylet elnökévé választotta. És az üdvözlők soraiban voltunk akkor, amikor a Magyar Jogászegylet küldöttsége nála rmint a Kúria új elnökénél üdvözlő és tisztelgő látogatást tett. Most, t. bek.-t a 2.-ik után helyezzük, mely szerint az intézvényezett kívánhatja, hogy a váltót az első bemutatást kővető napon neki másodszor is bemutassák. Ebben a helyes sorrendben, t. i. az egységes jog azt az újítást foglalja magában, hogy az intézvényezett az elfogadás végetti bemutatás ismétlésének követelésére jogosult s ennek folytán annak a mondatnak, hogy a váltóbirtokos nem köteles az elf. végett bemutatott váltót az intézvényezettnél hagyni, az a tulajdonképpeni értelme, hogy a sikertelen első bemutatástól az utána következő napon másodszor megkísérelt bemutatásig terjedő idő időközben, tehát a meggondolást idő tartama alatt, nem tartozik a váltóbirtokos a váltót az intézvényezettnél hagyni, hanem azt a bemutatás után is magánál tartva, másnap újból bemutatni köteles. Ennek hangsúlyozása nélkül t. i. a szöveg akként is volna értelmezhető, hogy az intézvényezett nemcsak meggondolási időt, hanem annak tartama alatt a váltónak nála való hagyását is igényelhetné. A meggondolási idő kedvezményét azonban ezzel a többlettel kiegészíteni az abból eredhető s a váltóbirtokos jogait veszélyeztethető következmények (a váltó elveszése, rosszhiszemű megsemmisítése, stb.) miatt nem lehetett s ezt mondja ki nagyobb világosság okából (a genfi egyezm. szerkesztő bizottságának megjegyzése szerint ,,pour plus de clarté") a 24. c-nek logikailag egyedül helyes szövegezése. (Comptes Rendus. 135. o.) hogy a Jogászegylet elnöke a JÁuria elnöke is lett, Osvald Istvánban mi azt a providenciális férfit látjuk, aki a gyakorlatot közelebb fogja hozni az elmélethez és az elméletet a gyakorlathoz. Kettős pozíciójánál fogva Osvald István részére járhatóvá van téve az út és mi bizton hisszük, hogy ő ezen az úton fog haladni. A Kereskedelmi Jog jubiláris vacsorája. Lapunk 30 éves fennállása és a jubiláris szám megjelenése alkalmából lapunk munkatársai és barátai f. hó 16-án 45terítékes társasvacsorát rendeztek a Hungária Nagyszálló különtermében. A társasvacsorán dr. Kuncz Ödön lapunk főszerkesztőjén és dr. Szenté Lajos felelős szerkesztőjén kívül a magyar jogászvilág számos kitűnősége vett részt. Megjelentek: dr. Pap József felsőházi tag, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Mayer Géza, a m. kir. Szabadalmi Bíróság alelnöke, Gallia Béla kúriai bíró, Ruhmann Ödön kúriai elnökségi tanácsos, a Magyar Jogászegylet főtitkára, N'izsalovszky Endre és Tury Sándor Kornél egyetemi tanárok, Bálás P. Elemér ig. ü. min. tanácsos, egyetemi magántanár, Hallá Aurél keresk. min. tanácsos, Káinoki Bedő Sándor udvari tanácsos, országgyűlési képviselő, Schwarz Tibor táblabíró, dr. Móra Zoltán, a Budapesti Arú és Értéktőzsde h. főtitkára, dr. György Ernő, az OHE igazgatója. A jogi lapok részéről: dr. Beck Salamon és dr. Glücksthal Andor, a Polgári Jog szerkesztői, dr. Szálai Emil, a Jogállam szerkesztője, dr. Boda Gyula, a Jogi Hirlap szerkesztője, dr. Pongrácz Jenő, a Magvar Törvénykezés szerkesztője és lapunk munkatársai csaknem teljes számban, többek között dr. Kőházi Endre és dr. Pethő Tibor törvényszéki bírák, dr. Sövényházy Schulcz Ferenc ig. ü. min. titkár, Marx Dezső és Szlezák Lajos járásbírák, Bátor Viktor, Berezel Aladár, Besnyő Bernát, Blau György, Fenyves Béla, Gold Simon, Groák László, Huppert Leó, Kelemen Sándor, Keszthelyi Nándor, Kohner Arthur, König Endre, Rapoch Géza, Reitzer Béla és Zerkovitz Zsigmond ügyvédek. A vendégeket Kuncz Ödön főszerkesztő üdvözölte, aki a Kereskedelmi Jogot mint egy harcos lapot karakterizálta, amely 30 éves múltjában mindig erős kritikai munkát végzett, ami azonban egyben építő kritika is volt: és számos törvényhozási mű előkészítése éppen ezen építő kritika folytán, tehát a Kereskedelmi Jogból kiindulva valósult meg. A Kereskedelmi Jog jövő munkásságában szintén ezt a szellemet kívánja ápolni és folytatni. Pap József, Tury Sándor Kornél és Beck Salamon felköszöntőikben a két szerkesztőt ünnepelték és szintén rámutattak azokra az érdemekre, amelyeket a Kereskedelmi Jog számos kodiíikációs munka megindítása körül szerzett; és egyben kiemelték azt a harmonikus szellemet, mely a Kereskedelmi Jog munkatársait mindig egybefüzte. A társasvacsora alkalmából a Kereskedelmi Joghoz részben személyesen, részben levélben meleghangú üdvözléseket küldtek Fabinyi Tihamér keresk. miniszter, Lázár Andor igazságügyminiszter, Tusnádi Nagy András igazságügyi ál-