Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 10. szám - Bálás P. Elemér és Egyed István: Rassegna di Legislaziona Ungherese Anni 1928-30

188 KERESKEDELMI JOG 10. Sffl lamtitkár, Juhász Andor, a Kúria nyug. elnöke, Osvald István, a Kúria elnöke, Szladits Károly, egyetemi tanár, Schuster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság nyug. elnöke, Schüling Zoltán, a Szabadalmi Bíróság elnöke, stb. stb. Midőn mi a Kereskedelmi Jog 30 éves évfordulója alkalmából a szerkesztőkkel szemben megnyilvánult ezen sokoldalú kitüntető együttérzésért és jókívánságokért ehelyütt is hálás köszönetet mondunk, egyben csak megismételjük azt, amit főszerkesztőnk a vendégek üdvözlésére mondott, hogy t. i. lapunk a jövőben is — úgy mint a múltban — teljesíteni fogja a magyar jogélettel szemben vállalt kötelezettségét. Az angol részvényjog jellegzetességeiről és tanulságairól tartott előadást dr. Sövényházy (Schulcz) Ferenc igazságügyminiszteri titkár október 16-án, majd folytatólag október 23-án a Magyar Jogászegylet-ben. A külföldi tanulmányútjáról nem régen visszatért előadó az Európán végigvonuló részvényjogi reformmozgalom tükrében szemléltette azokat a problémákat, amelyek a magyar részvényjogi jogalkotásban is megoldásra várnak. Az angol részvényjogi fejlődés példájával rámutatott arra, hogy a részvényjog szervezeti kérdéseit a bírói gyakorlat meg nem oldhatja, azok csak jogszabályalkotással rendezhetők. Foglalkozott az európai részvényjogi mozgalomban felmerülő ama törekvéssel, amely a bemutatóra szóló részvénynek általános elterjedtsége következtében mutatkozó u. n. anonymitásnak, a névtelen és felelősség nélküli uralom lehetőségének elhárítására irányul. Ezzel kapcsolatban jellemezte, milyen a szerepe a részvénynek a névre szóló részvényt kedvelő angol jogban. Rávilágított arra, mennyire érvényesül az angol szellem liberalizmusa az angol részvényjogban is. Kiemelte a publicitásnak az alapítás és működés nyilvánosságának jelentőségét. Fényt vetett az angol talajon fejlődött és Európaszerte tért nyerő szakértői könyvvizsgálat intézményére. A publicitás és a szakértői könyvvizsgálat: az audit mellett a felelősség rendszerének kiépítésében, az alapítók, igazgatók és auditorok felelősségének körültekintő szabályozásában látja az angol részvényjog legfontosabb pillérjeit. De jelentékeny befolyást enged az 1929. évi Companies Act a bíróságnak, valamint a kereskedelemügyi minisztériumnak megfelelő Board of Trade-nek is. Az angol részvényjog hatásának megítélésénél az előadó nézete szerint figyelembe kell venni az angol gazdasági és jogfejlődést, a közönség gazdasági járatosságát, az angol önmérsékletet és higgadt ítélőképességet. Hazai irodalom X

Bálás P. Elemér és Egyed István: Rassegna di Legíslaziona Ungherese (Anni 1928-30.). A római Istituto di Studi Legislativi évkönyvének, az .,Annuario di Diritto Comparato e di Studi Legislativi"'-nek VII. és VIII kötetéből különlenyomatként jelent meg az 1928—1930. évek jogalkotásának rendkívül bő és alapos, emellett az egyes jogszabályok felsorolásában — amenynyire emberileg lehetséges — hiánytalan ismertetése. A nagyobb jelentőségű törvényalkotások igen részletes megvilágításban részesülnek, a kisebb jelentőségűek, — főleg rendeletek — csupán meg vannak említve. A módszer lexikális: a különféle jogszabályok tárgyukból vett címszók szerint vannak csoportosítva. Külön kiemelést érdemel, hogy az olasz címszók mellett mindenütt meg van magyar megfelelőjük is, a kötet végén pedig — amelynek terjedelme nagy nyolcadrétű 144 lap — betűsoros magyar mutató is van, amely az egyes címszavakat sorolja fel. így az olasz nyelvet nem ismerő is jól használhatja a m(unkát, amennyiben a mutató segítségével megtalálhatja az egyes címszavakra vonatkozó összes jogszabályoknak felsorolását. A tőrvények a szokásos módon vannak idézve, a rendeleteknél pedig címük mellett keltük, számuk és a Rendeletek Tárának, illetőleg a Budapesti Közlönynek száma van feltüntetve, ahol megjelentek. ' Nagyobb terjedelmű ismertetésben részesül az 1928. évről a társadalombiztosító törvény, (1928. évi XL. t.-c.) a II. Bn., az ipari zálogtörvény, a jövedéki büntetőjogi rendeleteik és a valorizációs törvény, mindezek Bálás P. Elemér tollából, továbbá az állategészségügyi törvény és hatásköri bíróságról szóló novella Egyed István feldolgozásában], aki tömör jogtörténeti megvilágítása keretében ismerteti a Szent Korona őrzéséről és a koronázási jelvényekről szóló 1928:XXV. törvénycikk jelentőségét is. Az 1929. évről beható ismertetésben részesíti Egyed István a közigazgatás rendezéséről szóló XXX. törvénycikket, Bálás P. Elemér pedig a múzeumi törvényt, a statisztikai törvényi, a gyógyfürdőtörvényt, a bortörvénynovellát és a szőlőgazdálkodásiról és a hegyközségekről szóló törvényt. Ugyanő ismerteti az okirati kényszerről szóló javaslatot is. Az 1930. év jogalkotásából bő teret szentel Egyed István — történeti bevezetés után -— a székesfővárosi törvénynek, Bálás P. Elemér pedig a bolettatörvényt, a katonai büntetőtörvénykönyvet és életbeléptető törvényét, a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényt és a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló törvényt ismerteti behatóan. Különös gondot fordítottak a szerzők a nemzetközi érdekű magyar sajátosságoknak, különösen a magyar alkotmány ősi voltának és a trianoni békeszerződés következményeinek kidomborítására. Megemlítést érdemel, hogy mindhárom évről teljes jegyzékét adja a mű a nemzetközi szerződéseknek. Abból, hogy a magyar jogalkotásnak ilyen bő teret szentel a római Istituto, némi fogalmat lehet alkotni arról, milyen nagyszabású működést fejt ki ez az egyesület a világ jogalkotásának ismertetésében és feldolgozásában. Amióta 1927-ben megjelent az Annuaris di Diritto Comparato e di Studi Legislativi I. kötete, azóta egész kis könyvtárra rúg az Istituto kiadványainaik tömege, tízezrekre menő oldalszámmal. Nemcsak a legtöbb állam törvényhozását dolgozzák fel ezek a kiadványok évről-évre, hanem egyúttal a fontosabb államoknak, — különösen nemzetközi magánjogi judicatúráját, nemkülönben jogi irodalmát ismertetik. A magyar jogi irodalom bibliográfiája 1928-ról — szintén Bálás és Egyed szerkesztésében — már megjelent, a további ívekre vonatkozóan pedig sajtó alatt van. Rengeteg tanulmányt is közölnek az év-