Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1934 / 10. szám - A film szerzőségének problémája. Befejezés
10. sz. KERESKEDELMI JOG 175 a külvárosi közönség Ítélete. .. Sokszor nem is elég egy ilyen előzetes szemle, hanem bizonyos átalakítás után másodikat is tartanak. Sőt megesik, hogy a filmet egészen félreteszik a rosszul sikerült előzetes szemle után, és csak akkor veszik újra elő. ha sikerül valami vonzóval kiegészíteni.14 Hollywoodban ..már az a meggyőződés jutott érvényre, hogy helytelen és képtelen dolog olyan fűmet alkotni, amely nem igér anyagi hasznot" és ..hosszabb együttműködés során színészben és rendezőben egyaránt kialakult a helyes ..filmérzék", amely annak fel^merésében áll, hogyan lehet a legkapósabb filmeket előállítani, s aszerint is értékelik a színészt csakúgy, mint a rendezőt: hogyan hatnak eredményeik a pénztári jelentésekben."* De maga a költészet is kommerciaűzálva van. legalább is az amerikai filmstúdiókban. A nagy film vállalatok egy csomó ..költőt" foglalkoztatnak, akiknek ..az a feladatuk, hogy groteszk, érdekfeszítő *ugy tragikus ötleteket vigyenek a szcenáriumba". így az értékesítési szempontoktól függ az a költői anyag is. ami bejut a filmbe. ..Természetesen a filmköltőnek is elsősorban optikusán kell gondolkoznia, nem szabad meséjét lélektani problémákból kialakítania. hanem belső cselekvéstől fűtött gazdag képekből kell kiválogatnia." A néma filmnél ..ennek fő tulajdonságait kell szem előtt tartani: némaságát. egyszinüségét és tértől és időtől elváitságát. A mesének tehát úgy kell alakulnia, hogy hordozói a cselekményt hallgatva, némajátékkal vihessék előre... Az ideális filmnek teljesen le kellene mondania minden szóról 'címfeliratról'. A film a legnagyobb szabadságot is megengedi a helyszín változtatásában, az időbeli lefolyás előre- vagy hátrahelyezésében, s a színhely gyakori változtatása, sőt a feszültséget fokozó megszakításai azok a kedvező tulajdonságok, amelyeket a használható filmírónak ki kell aknáznia ... A filmszerzőnek tehát főfigyelmét az eredeti, képszerűén megragadható eszmére kell irányoznia, amelyből érdekfeszítő cselekményt lehet kifejleszteni. Ennek világosnak, egyszerűnek és koncentráltnak kell lennie.*** Mindez nem csupán a film technikai jellegéből következő adottság, hanem egyúttal gazdasági követelmény is. Hogy a film jövedelmező legyen, a legszélesebb rétesekhez kell szólnia, a legalacsonyabb intellektus számára is hozzáférhetőnek kell lennie. ..Amíg a film néma volt, már a tisztán képszerű ábrázolás is biztosí* L m. 76. lap. ** I. m. 174. lap. *** I. m. 175. lap. torta B közérthetőséget... A hangosfilm feltalálása eleinte veszélyeztette ezt, mert most a hallgatóságnak .. elmondott párbeszédet kell követnie és részben ebből kell merítenie a cselekmény értelmét. Nemsokára azonban itt is megtalálták a kivezető utat, amennyiben a hangosfilm dialógusának szókincsét arra a néhány kifejezésre korlátozták, amelynek megértésére a legkevésbbé müveit ember is képes. A közönség diktátumának engedelmeskedve, a filmszerzők dialógusaikat mindinkább indulatszóknak és egészen mindennapi fordulatoknak váltására koncentrálták .. .* A közérthetőséget biztosítja másfelől az alakok és motívumok tipikus volta és az ismétlésnek tömegpsychológiailag nagyértékü módszere, továbbá a nagyfelvétel technikai eszköze, mely gépiesen emeli ki a cselekményből azt. ami különösen fontos. Hasonló a jelentősége annak, hogy a cselekmény időbeli folyamatába a megfelelő helyeken egy-egy korábbi jelenetet iktatnak be. hogy az összefüggést feltüntessék. Általában amíg az esztétikának az az elve, hogy a művészetnek vezetnie kell a közönséget, addig a film tartalmi elemei tömegpsvchológiai meggondolásokon alapulnak és a legszélesebb körű közönség színvonala határozza meg, mi lehet a film szövege.** .Az egész vonalon azt látjuk tehát, hogy mindazok, akik közreműködnek a film létrehozatalában, két uralkodó tényezőnek ellenmondást nem tűrő determináló hatása alatt állanak. E két tényező egyike technikai, másika gazdasági. Mindazt, ami a fűm forgalombahozatalát megelőzi, egyfelől a gép, másfelől a tőke befolyásolja. Senki sem adhatja azt. ami saját felfogása szerint légéi tékesebb a személyiségében. Mindenkinek azt kell néznie, mi az. amit a gép megtűr és megkövetel, másfelől mi az, ami a gép természetével harmonizáló film minél előnyösebb értékesítését biztosítja. Van, aki ezt tudatosan és közvetlenül tartja szem előtt, még nagyobb a számuk azoknak, akik ezt parancsszóra cselekszik. De sem a filmszerző nem igazi költő annyiban, amennyiben filmszerző, sem a filmrendező nem igazi rendezőművész annyiban, amennyiben filmrendező, sem a filmszínész nem igazi színművész annyiban, amennyiben filmszínész,. Csak a fényképész az. aki megmarad annak, ami: gépnek kezelője. A mozgófényképészeíi alkotás kettős absztrakciónak kifejezése tehát: a gépé és a * René Fülöp-Miller: Die Phantasiemaschine. (Berlin. Paul Zsolnay Verlagi, 76. lap. ** Hevesg (i m. 9. lap.i is hangsúlyozza a tömegszempont jelentőségét a filmnek műfajjá fejlődésében.