Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Érdekmúlás hatása a biztositási szerződésekre

9. 5Z. KERESKEDELMI JOG 163 b) Kifejezetten a vagyoni viszonyokban beállott változás címén ad gyakorlatunk elállási jogot a félnek oly esetben, midőn a kétoldalú szerződés megkötése után. de az ügylet foganatosítására rendelt idő elérkezte előtt oly tények merülnek föl, amelyek folytán a szerződés teljesítése a félre nézve a vagyoni romlás veszélyét rejtené magában.11) Ebből az elvi álláspontból folyóan jogosítja gyakorlatunk elállásra pl. a haszonbérbeadót, ha a bérlő a fizetőképtelenség állapotába jutott mielőtt még a haszonbérlet tárgyát át kellene vennie12) Ad 2. A |véglegesJ szerződésnek az ebből fakadó kötelezettségek foganatosítására (az ügylet lebonyolításárai szabott — tehát természetszerűen a késedelem előtti — szakában a vagyoni viszonyok leromlásában kifejezésre jutó ügyleti feltételezés, mint ügyleti alap (Gescháítsgrundlage meghiúsulásának jogunk csupán az oly kétoldalú szerződés tekintetében tulajdonit jogi hatályt, melynél a felek valamelyikének előre kell teljesítenie az őt terhelő szolgáltatást. A Mtj. idevonatkozó rendelkezésével !ll30. § IV.) egyezően ugyanis bírói gyakorlatunk szerint az elöljáróban teljesíteni kötelezett fél megtagadhatja az előreteljesítést, ha akkor, midőn a szerződés lebonyolítására kellene a sornak reákerülni, vagyis midőn őneki éppen teljesíteni kellene, a másik fél vagyoni viszonyai oly rosszak, hogy emiatt a viszontszolgáltatásra vonatkozó követelése veszélyeztetve van13) Megjegyzendő azonban, hogy az előreteljesítésnek most szóban lévő esetében jogunk az ügyletkötés alapjául szolgált feltételezés meghiúsultát közvetlenül legalább nem érdekmúlásként kezeli s nem is azzal a joghatással ruházza föL amelyet a valóságos érdekmúlás fentebb jelzett eseteiben ehhez a tényálláshoz hozzáfűz. Az előre teljesíteni köteles fél nem arra kap jogot közvetlenül), hogy felbontsa egyoldalúan a szerződést: ő a szerződéshez továbbra is kötve van. Ő csupán visszakapja a törvénynél fogva a non adimpleti exceptio-t. amelyet ő maga feladott a szerződésben. De ez csak in thesi van így: gyakorlatilag az így adódó helyzetből szintén a felbontási jog az egyedüli kivezető út. Az emh'tett exceptio viszszakapcsolásával ugyanis egy bizonytalan függő helyzet áll be. amelynek — ha a másik fél a maga részéről nem teljesít, aminthogy nek teljesítésére olyankor, ha a felek által előre nem láthatott körülményeknél fogra a gazdasági viszonyokban oly eltolódások következtek be, hogy a vételi jog gyakorlása esetében a kötelezett aránytalanul na^y vagyoni hátrányt szenvedne. V. ö. K. P. III. 5021 1922. Mj. Dtár XV. 74; s a 26. sz. jogegységi dóntvénvt. u) Iev P. II. 844 1918. Mj. Dtár. XII. 118. tt) II. G. 202 1914. Mj. Dtár IX. 149. ») P. VL 7891/1929. Mj. Dtár, XXm. 63. és P. VT 5116/1931. Mj. Dtár, XXV. 66. éppen vagyoni viszonyainak megrendülése folytán nem is tud teljesíteni — valami módon véget kell vetni- Minthogy azonban szerfelett méltánytalan lenne és ellenkeznék a jóhiszeműségnek és tisztességnek az ügyleti forgalomban kötelező elveivel (Mtj. 2. §.), túlhosszú ideig bizonytalanságban tartani az előre teljesítésre kötelezett felet arra vonatkozóan, hogy meddig kell neki készenlétben maradnia aa esetleges teljesítésre, — nem marad más hátra, mint sub titulo bona fides őt az elállásra feljogosítani. (Per analógiám: Mtj- 1160. §.) III. Ha ezek figyelembevételével röviden jellemezni kívánjuk jogunknak az érdekmúlásnak a szerződések fennállására gyakorolt hatása tárgyában elfoglalt álláspontját, egynéhány alapvető megállapítást kell tennünk. Ezek a következők: 1. Jogunk a szerződési hűség — pacta sunt servanda — elvi álláspontján áll: szerződést azért kötnek a felek, hogy azt meg is tartsák. Akinek a részére valamely szolgáltatást ígértek, az kell, hogy számíthasson annak foganatbamenetelére. Ehhez képest mint általánosan elismert alapgondolatot, a feltételezést jogunk nem ismeri. Csupán kivételesen honorálja bírói gyakorlatunk — a Mtj- útmutatása alapján — késedelem esetén kivül is azt a szempontot, hogy megdőlt a félnek a szerződéskötéskor fennálló l vagyoni! viszonyok változatlan fennmaradása iránt táplált várakozása (feltételezései: teszi pedig ezt azzal, hogy elállási ífelbontási) jogot ad ily esetben a félnek. 2. A kivételesen megadott felbontási jognak alapjául — különösen olyankor, midőn az a késedelemtől függetlenül, a kötelem tiszta ügyleti létszakában illeti a hitelezőt — a jogrendszernek külön kifejezés nélkül is hatályosuló, Grossehmid ált., úgynevezett ..felsőbb'4 elvei szolgálnak. Azok az elvek, amelyeket a Mtj. nak és a külföldi magánjogi kódexeknek felsősorban a német RGB-i ,.királyi"'-nak mondott Hedemanm ..nagy karriert'* befutott rendelkezései érzékítenek meg, midőn a jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműséget és tisztességet mondják irányadónak (Mtj. 2. §. II.): midőn az ügyletértelmezés vezető princípiumát az eset körülménveire és az élet felfogására tekintő méltányosságban látják (Mtj- 995. §. II: BGB. 157. §.); midőn az adóstól az őt terhelő kötelezettségnek oly módon való teljesítését várják el, amely tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására a méltánvosságnak megfelel (Mtj. 1084. §: BGB. 242. §.i.Hogy végeredményben a jogalkalmazás vezérlő szempontjaként a méltányosságot, a felek érdekhelyzetére tekintettel levő ..Treu und Glauben"-t odaállító ezek a • generális klauzulák" nem mentesek minden veszedelemtől, sőt a jogbizonytalanságnak válhatnak melegágyaivá.141 — ahhoz alig férhet kétség- De az is bizonyos, hogy a pozitív