Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Érdekmúlás hatása a biztositási szerződésekre

KERESKEDELMI JOG 161 tartására — késedelmére vagy egyéb (szorosabb értelemben vetti köteíemszegésére — vezethető vissza. Az érdekmúlás joghatásának — az egyoldalú kötelemszüntetésnek — hozzákapcsolódását a másik fél késedelméhez világosan juttatja kifejezésre már Grosschmid.5) Ugyanis Ő tette tudatossá éppen azt, hogy az adóskésedelemnek lehet a kötelem létére (fennmaradására) is kiható jogi jelentősége. ÍAlmási.) S ez a jelentősége éppen olyankor van meg. amidőn ..az adós késedelme következtében a természetbeni (naturális) szolgáltatás a hitelezőre nézve érdekét veszítette'1. Az a jogkövetkezmény ugyanis, amelyet Grosschmid az adóskésedelem okából előálló hitelezői érdekmúláshoz jogunk szerint fűződő joghatásként, állapít meg. s amelyet ő a természetbeni) szolgáltatás ..elszegésének" mond. mindenesetre magában foglalja minimális tartalomként a hitelezőnek azt a jogát, hogy a kötelmet egyoldalú tényével megszüntesse, vagyis attól elálljon és e szempontból teljesen közömbös, vájjon az elálláson felül másra (kártérítésre) is van-e joga a hitelezőnek. Ámde. valamiként egyedid az ..idejemúlás", a késedelem ténye önmagában nem jogosítja a hitelezőt, akinek részén érdekmúlás nem állott be. a kötelem egyoldalú megszüntetésére felállás) — kivéve az ú. n. fix üsylet esetét és a kereskedelmi jog szabályozása alá eső ügyleteket általában. (Ét. 354. §.) — épp úgy viszont nem jogosít erre egymagában az érdekmúlás sem, késedelem hiányában.6) Mindez világossá teszi, hogy az a szempont, hogy a felek egyikének személyében a szerződés célját vesztette, vagyis az ő részén érdekmúlás következett be, Grosschmid szerint is jogunk értelmében a kötelemnek csak oly létszakában jöhet csupán figyelembe, amidőn a másik fél késedelemben van. A késedelembejutást megelőző érdekmúlás jogi szempontban nem releváns, az tehát nem nyújt jogalapot a kötelemből való egyoldalú szabadulásra. Ez Grosschmid szerint azért van így, mert az a kérdés, hogy fűződik-e egyáltalán érdeke a félnek a kötelemhez, a kötelem keletkezése és a feleknek a késedelmet megelőzően elfoglalt jogállása szempontjából közömbös- Mert —mondja — bár minden obligáció mögött ott van a felek érdeke, mégis ,.az eredeti obligációnak regulátora egyáltalán nem az egyik vagy másik fél érdeke, hanem a kikötés". Ez az oka tehát annak, hogy az érdek és ennek elenyészése csak a késedelemmel emelkedik jogi jelentőségre. Magát az elvet. t. i. hogy a hitelező egy;i Fejezetek, II. köt. 146. s. köv. •) V. ö. Besnuő Berni* is. Glossza a Fejezetekhez, II. kct. 123. I. oldalú tényével szabadulhat az egész kötelemtől, ha az adós késedelme folytán a kötelemhez fűződő érdeke elenyészett, egyébként Grosschmid olyannak mondja, amely nem szorul kútfői kimondásra, minthagy az ,,eo ipso benne van a jogunkat átható felsőbb elvekben". Mégis a Mtj. most már nemcsak az érdekmúlás címén igénybevehető elállás jogát juttatja kifejezésre, hanem jórészt Grosschmid tanítása nyomán azt is, hogy az ily címen gyakorolható elállásnak csak a másik fél késedelembe jutása, vagy egyéb kötelemszegése esetében van helye. Az 1155. és 1158. §-ok szerint ha az adós késedelme következtében a szolgáltatás a hitelezőre, a nem késedelmes félre érdekét vesztette, a hitelező egyszerűen visszautasíthatja a szolgáltatást, illetőleg kétoldalú szerződésnél a nem késedelmes fél azonnali hatállyal (határidő tűzése nélkül) elállhat a szerződéstől. Az 1148- § értelmében pedig (kapcsolatban az 1139. és 1147. dokkal) ugyancsak elállásra jogosít (legalább is) az a körülmény, hogy az adós kötelezettségét akként szegte meg, hogy ennek folytán a szolgáltatás a hitelezőre érdekét veszítette-7) Egyes kötelmek tekintetében még külön is kiemeli a Mtj. a késedelemhez kapcsolódó érdekmúlás címén gyakorolható felbontási jogot. így a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a hiány kijavítása körüli késedelem esetére a szerződés felbontására jogosítja a mű megrendelőjét, ha a kijavítás a megrendelőre ,,érdekét vesztette'', vagyis az ő részén érdekmúlás következett beJóllehet továbbá Grosschmid még azt mondja, hogy hazai judikaturánkban nem tudta megállapíthatni a szóban lévő elvnek tudatos alkalmazását, újabb — főként a háborút követően kifejlődött — gyakorlatunk annak következetes, tehát tudatos alkalmazásáról tesz tanúbizonyságot. Amióta a Kúria még 1916-ban meghozott, elvi jelentőségűnek nyilvánított határozatában (2296Í923-) egy hosszabb időre kötött kőszénkutatási jogra vonatkozó haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban érdekmúlás címén elállási jogot ismert el a haszonbérbeadó javára abból az okból, mert a haszonbérlő éveken át nem tévén eleget a kőszénkiaknázás tekintetében magára vállalt kötelezettségnek, e magatartásával késedelembe esett, azóta állandósult bírói gyakorlatunkban az az elv. hogy az érdekmúlás az adós késedelmével kapcsolatban általában — T) Szó szerint átvéve: Kúria P. VII. 21/1932. s.z. határozatában (1933 jún. 28). Ugyanígy már P. V. 1083/1921: „A szerződés valamely kikötésének megszegése nem csak akkor bír bontó hatállyal a szerződés fennállására, ha ez a szerződésben kifejezetten k:köttetett, hanem akkor is. ha a kikötés benső természeténél fogva a szerződés lényeges alkotórészét vagg annak létesülési feltételét képezi". Magánjog Tára, II. 191. 1.