Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Uj német részvényjogi reformgondolatok

150 KERESKEDELMI JOG 9. SZ. lehet) és így ezeknek személyegyesületekké fejlesztése csak mesterséges és tarthatatlan helyzetet teremtene. Az anonymítás visszásságaival szemben azonban megfontolandóknak tartja a bizottság a következő reformgondolatokat: a) A részvénytársaság legyen a nagy vállalkozás szervezete. Éppen ezért az alaptőkeminimum emeltessék fel 500.000 M-ra; a kisebb tőkeerejű részvénytársaságok pedig alakuljanak át korlátolt felelősségű társaságokká, b) Figyelemmel kísérendők a részvénypakett-vásárlások. És amennyiben itt megállapítható a spekulatív célzat vagy a vállalat érdekének komoly veszélyeztetése, az állam avatkozzék be erre alkalmas szervei útján. c) A bizottság nem talált kielégítő megoldást az állandó és a nomád részvényesek olyaténképpeni kettéválasztására, hogy a szavazójog csak az állandó részvényeseket illesse meg. Különben is az az érzése, hogy legtöbb részvénytársaságnál a részvényeknek csak igen kis töredéke szerepel a tőzsdén. d) Igen megfontolandónak tartja azonban a bizottság azt a javaslatot, amely módot kíván adni a részvényeseknek arra, hogy részvényeiket állandóan a társasaággal őriztessék, magukat pedig egy névjegyzékbe vezettessék. Ebben az esetben a részvényes a közgyűlési jogokat és az osztalékjogot a névjegyzék alapján érvényesíthetné, mentve volna a részvény elveszésétől és bizonyos adókedvezményben is részesülhetne. Ilyen módon a részvénytársaság is elismerné részvényeseinek túlnyomó részét. e) Helyes volna a békebeli 1000 márkás részvény minimum visszaállítása. !/j A bankszavazatok kényes kérdésében a bizottságnak az az álláspontja, hogy a bankok csak a saját vagy letéteikben őrzött részvényekkel szavazhatnak, amelyeknél kifejezett, írásbeli speciális meghatalmazásuk van a szavazásra. g) A több szavazatot biztosító elsőbbségi részvény eltörlendő. Viszont a stabilitás biztosítása érdekében a törvény biztosíthatná a vezetőség (igazgatóság és felügyelőbizottság) javára a szavazatok 10—20%-át. (Heymann professzornak régóta propagált gondolata./ h) Az 1931. Entwurf 86. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely a társaságot károsító részvényes felelősségét megállapítja, ki vohia terjesztendő arra a harmadik személyre is, akinek érdekében a részvényes Strohmann-ként jár el. Ebből a csoportosításból is megállapíthatjuk, hogy minő szerény eszközökkel és radikálisnak egyáltalában nem mondható újításokkal kívánja a bizottság az anonymitás hátrányos következményeit enyhíteni. Az újnak látszó d) alatti javaslat Angliában már régóta valóra vált, ahol a registered (inscribed) share biztosítja a részvényes összes jogait és ahol a shareholders mellett régóta szerepelnek a stockholders. 2. A „Führerprinzip" azt jelenti, hogy a vállalat élén a vezető áll, akinek széfemé és akarata irányítja a vállalat sorsát. A vezető fogalmától elválaszthatatlan az autoritás és a felelősség követelménye. A bizottság e tekintetben mindjárt siet megállapítani, hogy a „Führerprinzip'' érvényesülése nem jelent nóvumot a német részvényjogban. Hiszen a régi német részvényjog is akként körvonalazta a Vorstand szerepét, hogy az teljes mértékben megfelel a nemzeti szocialista alapelvnek. Éppen ezért radikális újításokat ez az elv sem követel meg. Legfeljebb arra van szükség, hogy a zavartalan vezetés posztulátumát a közgyűlés és felügyelőbizottság is szem előtt tartsa. a) A Führerprinzip megköveteli a közgyűlés szuverenitásának korlátozását; helyesen hatáskörének tisztán a társaság alkotmányára és a vezetők megválasztására való szűkítését. A közgyűlés főfeladata az alapszabály módosítása, a feloszlás elhatározása, a tőkeemelés, felügyelőbizottság megválasztás.! és elmozdítása, valamint az' üzletvezetés helyeslése vagy helytelenítése. Ezzel szemben távoltartandó a közgyűlés magától az üzletvezetéstől. Különösen pedig kiveendő a közgyűlés jogköréből az évi számadások (a mérleg és eredményszámla), valamint a nyereség vagy veszteség megállapítása. Ezek a javaslatok sem újak. Hiszen az angol-amerikai jog az üzletvezetés tekintetében már régóta függetlenítette a board-ot a közgyűléstől. b) A felügyelőbizottság legfontosabb feladata az igazgatóság választása és az igazgatók szolgálati szerződéseinek megállapítása. A közgyűlés alkalmas arra, hogy kiválassza a feíügyelőbizottság tagjait, de nem tudja megtalálni az alkalmas állandó vezetőket. Helyes volna a kevés tagból álló fel ügyelőbizottság előírása, mert ez gyakrabban és könnyebben foglalkozhatna a társaság ügyeivel. Ami pedig a felügyelőbizottság és az igazgatóság közötti viszonyt illeti, itt irányadóul veendő, hogy a vezetésre az igazgatóság hivatott. A felügyelőbizottság megválasztja a vezetőt, mellette működik a tanácsadó szerepével, el is mozdíthatja őt, ha működését nem tartja megfelelőnek, de nem avatkozhat be az ügyvezetésbe és nem adhat utasításokat e tekintetben. Ezért kellene módosítani a német Kt. 246. § 2. bekezdését (1931. Entwurf 82. § 6. bek.) olyan értelemben, hogy az alapszabály sem jogosíthatja fel a felügyelőbizott-