Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Uj német részvényjogi reformgondolatok

9. sz. KERESKEDELMI JOG 151 ságot az igazgatóság vezető szerepének gyön­gítésére. A bizottság az igazgatóság vezető szerepének kidomborítása végett szükséges­nek tartja az 1931. Entwurf 61. §-ának kö­vetkező átdolgozását: ,,Az igazgatóság a rész­vénytársaság vezetője. Úgy köteles a társasá­got vezetni, amint azt a vállalat és a hozzá­kapcsolódók jóléte, valamint a nép és állam közérdeke megkövetelik. Ügyviteléért önálló felelősség terheli." c) Az igazgatóság egy vagy több személy­ből állhat. Több tagú igazgatóságnál az elnök a vezér, akit fel kell jogsoítani arra is. hogy a társaság cégét egyedül jegyezze. Az igazgatók magánjogi és büntetőjogi fe­lelőssége szigorítandó. Ez természetes követ­kezménye az ő döntő szerepkörüknek. A ma­gánjogi felelősség konkrét szigorítása volna egyrészről az a tétel, hogy az igazgatóság nem takarózhat a felügyelőbizottsággal, másrész­ről, hogy a vállalat összeomlása esetében az igazgatókra hárítandó annak bizonyítása, hogy ők kötelességeik teljesítésénél kifejtet­ték a rendes kereskedő gondosságát. Amint ezekből a javaslatokból látjuk, a ..Führerprinzip" érvényesíteni akarása sem jelentene lényeges változást a német rész­vénytársaságok alkotmányában. Legfeljebb erős közeledést az individuális-liberális angol­amerikai részvénytársaságok szervezetéhez. Hiszen az amerikai mentalitás a részvénytár­saságban már régóta azt a keretet látja, amely különösen alkalmas arra. hogy egyes kiváló ..vezetők" a maguk üzleti elgondolá­sait, merész terveiket valóra válthassák. Az amerikai tőkepénzes a múltban nem egy konkrét vállalatba fektette pénzét, hanem egy vállalkozóra bízta azt. Az angol-amerikai részvényjog éppen ezért függetlenítette a board of directors-t a közgyűléstől, bízta reá százszázalékosan az üzletvezetést és az osz­talék-megállapítást. És ezért elégedett meg az amerikai tőkepénzes is a szavazatnélküli elsőbbségi részvénnyel, amely eleve elvette a lehetőségét annak, hogy ő befolyást gyako­rolhasson a vállalat üzletmenetére. A német legújabb reformgondolatban csak az az új, hogy a közgyűlés mellett fenntartani kívánja továbbra is az ellenőrző szervek kü­lönállását és a felelősség szigorítása mellett hangsúlyozottabban kívánja aláhúzni az igaz­gatóság vezető szerepét. 3. A részvénytársaság és az állam közötti jogviszony taglálásánál a bizottsági jelentés már kevésbé tud konkrét eredményekre jutni. Kiir.dul abból a tételből, hogy az állam csak vezeti a gazdasági életet, de maga nem gazdálkodhat. Éppen ezért nem lelkesedik azért a gondolatért, hogy az állam valameny­nyi részvénytársaság felügyelőbizottságába képviselőt küldjön ki. vagy hogy ismét visz­szatérjenek az engedélyező rendszerre, végül. hogy az állam vétójogával megakadályozza az olyan részvénytársaság keletkezését, amelynek célja államellenes, vagy olyan, ve­zetők kijelölését, akiknek személye ellen kifo­gást lehet emelni. Ezek a lehetőségek — ha egyáltalában indokoltak — nem korlátoz­hatók a részvénytársasági formára és így nem is szabályozhatók a részvényjogban. Megfontolandó azonban annak az elvnek felállítása, hogy a rt. vezetői elvileg csak né­metek lehessenek. Persze kivételeket indokolt esetekben itt is lehetne tenni. Ami azt az óhajt illeti, hogy a német rész­vénytársaságokat nemzeti szocialista szel­lemmel kell átitatni, e tekintetben is a bizott­ság igen józanul rámutat arra, hogy maga a részvénytársasaág csak keret, eszköz, amelyet különböző gondolkodású és erkölcsű emberek különbözőképpen használnak ki. A német jog részvénytársasága jelenlegi alakjában is kitűnő német alkotás, amelyet a külföld is mintaképül vett. Ha tehát új szellemet aka­runk a német részvénytársaságokba bevinni, akkor nem ezt a jogintézményt, hanem az embereket kell — megváltoztatni. Ez pedig természetesen nem a részvényjogi reform feladata. * * * Ha már most bizonyos tanulságokat akar­nánk levonni ezekből az új reformgondolatok­ból, mindenekelőtt két tényt kell megállapíta­nunk. E gondolatok túlnyomó része nem új; de nem is áll semmiféle szellemi közösség­ben a nemzeti szocialista eszmékkel. Más­részről a konkrét javaslatok beiktathatok az 1931. Entwurfba, anélkül, hogy annak alap­elveit, rendszerét és szigorú logikai összefüg­gésben álló rendelkezéseit megbolygatnák. Áttanulmányozva az Akademie für Deutsches Recht munkálatait és a legújabb német részvényjogi irodalmat, azt is meg kell állapítanunk, hogy ezek bizonyos fokú tisz­tulási folyamatot jelentenek. Így igen üdvös hatása volna a német részvényjogra, ha az elmélet és bírói gyakorlat — követve Zahn ösztönzését — szakítana a Gierke—Lehmann— Fischer-íéle ..egyesületi elmélettel" és — ha­sonlóan az angol-amerikai, francia és ma­gyar állásponthoz — a részvénytársaságban is szerződéses, társas viszonyt látna. Ennek az alapszemlélet-változásnak meglenne az az igen fontos gyakorlati következménye, hogy a többség és kisebbség közötti jogviszonyt is a szerződés szabályai (főleg a Treu und Glau­ben posztulátuma) rendeznék; egészen új megítélés alá esnék az elővételjog, osztalék­jog, szavazójog stb. problémája és általában hatékonyabb módon érvényesülhetne a tár­saság keretén belül minden egyes részvényes­nek az érdeke is. De tisztulási folyamatot jelent a legújabb német reformmozgalomnak az az öntudatossá vált felismerése is, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents