Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Megjegyzések az egységes váltótörvénynek (Loi Uniforme) az elfogadást szabályozó cikkeihez

KERESKEDELMI JOG 143 sesnek. e'lenben oly határozatot hozott, meiy a kereskedelmi elnevezések fogalommeghatá­rozását körülírja. Eszerint a kereskedelmi elnevezés nemcsak a kereskedő vagy gyáros cégének, hanem minden névnek megjelölé-** sére szolgál, mely alatt mezőgazdasággal fog­lalkozók, valamint bármely egyesület, társa­ság vagy szövetkezet kereskedelmi működé­sét, jelesül pedig áruit vagy hirdetéseit meg­jelölik. A nemzetközi kartellek kérdése sem érett meg határozatra. További halasztást indítvá­nyozott Király Ferenc előadó, és lényegében Kielski (Varsói is. Az utóbbi években néhány állam megkísérelte a kartellkérdés törvényes szabályozását, több-kevesebb sikerrel. nem­zetközi viszonylatban azonban ez a kérdés csak akkor lesz tárgyalható, ba e törvények és rendeletek tanulságait levonhatjuk és ha a nemzetközi kapcsolatok, melyeket mu a leg­különbözőbb tiltó és korlátozó rendelkezések forgatnak ki lényegükből és természetes ala­kulásukból, ismét a rendes keretek között fejlődhetnek. Ha áttekintjük a konferencia érdemleges határozatait, úgy kétségtelenül több kerdés­ben észlelhetünk figyelemreméltó kezdemé­nyezéseket és a nemzetközi jogot továbbfej­lesztő űtmutaiásokat. Persze sok kérdésben a nézetek annyira eltértek, hogy ujabb előké­szítő munkára lesz szükség, mehet két éven át a legközelebbi konferenciáig az Internatio­nal Law Association szervezete folytán állan­dóan működő bizottságok fognak elvégezni. A konferenciának különös fontosságot nem­csak a hozott határozatok jelentősége adott, hanem a legkiválóbb, legelismertebb nemzet­közi jogászoknak a vitákban való részvétele. A konferencia így a mai nemzetközi és gazda­sági viszonyok ellenére — midőn már-már a konferencia elhalasztásáról volt szó — vára­kozáson felül sikerült. Több mint 28 nemzet küldötte el képviselőjét, a külföldi résztvevők számta a 200-at is meghaiadta. Ezek közül csak a legkiválóbbakat említhetjük meg. sz angolok közül az elnöklő Lord Blanesburghon kivü: Vaughan-Willhmst, Bewest. Allan San­dermannt: Mifsud máltai miniszterelnököt, La Pradale tanárt. Brunet képviselőt. Man­ley Hudson tanárt, az amerikai kormány iíenfi szakértőjét. Hammerskjöldtt. az Állandó Nemzetközi Bíróság főtitkárát, Simon st, a német Reichsgericht volt elnökét és Walkert. az osztrák legfőbb számviteli bíróság elnökét. DREHER BAKSÖR Megjegyzések az es:y<éire> váltótör­vénynek (Loi Uniformé) az elfogadást szabályozó cikkeihez Irta: dr. Bozóky Géza, pécsi egyetemi tanár 1. Az 1930. évi genfi nemzetk. egyezmény­nvel szabályozott egységes váltótörvénynek az elfogadásra vonatkozó cikkei (21—29.) az 1876:XX\TI. t.-c. 21—24. §§-aitól számos pontban eltérnek. A lényegesebb különbsé­gek, ha a törvénynek idetartozó egyéb rendelkezéseit is figyelembe vesszük, a kö­vetkezők: a) Míg jelenlegi V. T.-ünk szerint a váltó­birtokosnak minden váltót jogában áll elfo­gadás végett bemutatni, az E. T. értelmében olvan váltóval, amelyben a kibocsátó meg­tiltotta, ezt nem teheti (22. c, 2. bek.) b) Míg a mai V. T.-ünk szerint a váltó­birtokosnak csak joga, de nem kötelessége is a váltót elfogadás végett bemutatni, az E. T. értelmében a kibocsátó, illetve ha ez el nem tiltotta, a forgató meghagyására is, tar­tozik ezt megtenni. A kikötés határidő tűzé­sével, vagy anélkül történhetik. A kibocsátó azt is kikötheti, hogy ia váltót csupán meg­határozott nap előtt ne lehessen elfogadás végett bemutatni. (22., 1., 3. és 4. bek.) c) Míg mostani jogunk alapján az intéz­vényezett. hacsak a megtagadással járó kö­vetkezményeket előidézni nem akarja, la be­mutatás után nyomban köteles a váltót el­fogadni, addig az E. T. értelmében az elfo­gadás megtételére meggondolási időhöz van joga. (24. c.) d) A megtekintésre s a megtekintés után bizonyos időre szóló váltónak elfogadás vé­gett való bemutatására megszabott határidő a kelettől számított 1, nem pedig 2 esztendő. (34. c.) e) Míg az elfogadást ma egyetlen váltónál sem szükséges keltezni, addig az E. T. sze­rint a megtekintés után bizonyos idő múlva fizetendő, vagy külön kikötésnél fogva meg­határozott időn belül elfogadás végett bemu­tatandó váltón a keltezés az elfogadás való­ságos megtörténtének napjáról kötelező. (25. cikk, 2. bek.) f) Míg az elfogadás ma nem vonható visz­sza, az E. T. ezt bizonyos feltétel alatt meg­engedi. (29. cikk.) RÖVIDÍTÉSEK: bek. = bekezdés: c. = cikk; Comptes Rendus = a Nemzetek Szövetségének az 1930. máj. 13.—JHn. 7. genfi nemzetk. váltójogi kon­ferenciáról C. 360. M. 151. 1930. II. jelzéssel Genfben 1930. nov. 28.-án kiadott beszámolója (470. oldal); E. T. = Egységes Törvény ía genfi „Convention portant loi uniformé sur les lettres de change et billets á ordre'-nak Annexe I.-ében foglalt törvényi .Joi uniformé concernant la lettre de change et le biliét á ordre -i; V. T. = Váltó Törvénv (1876:XXVII t.-c.)

Next

/
Thumbnails
Contents