Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - A törvényes képviselő váltóaláírása

8. sz KERESKEDELMI JOG 121 alá a kollektív cégjegyzés szabályai szerint5 az igazgatósági tagok vagy más cégjegyzésre feljogosított személyek fogják nevüket írni. Az igazgatóság tagjain kívül ez utóbbiak azok, akiket kivételként a törvény megenged, hogy a társaság képviselőiként állítson,6 ami ha­sonló az ugyancsak nem lényegbe vágó módo­suláshoz, amely a kollektív cégjegyzést meg­engedi. Az előbbieket érintve, nem keletkezik tehát váltókötelem, ha a cégszöveg alatt bár­milyen más közegek aláírása található és pedig tekintet nélkül arra, hogy külön hatáskörüket a fenti példálózó felsorolás szerint feltüntet­ték-e vagy sem, mert nemleges esetben eljárá­suk csak még inkább lesz megtévesztésre al­kalmas anélkül, hogy bármelyik esetben is a litteral obligatio létrejött volna. 5 Vályi Sándor szerint (Magyar Cégjog) a kollek­tív cégjegyzés a befelé való korlátozás esete volna, mert az harmadik személyre nem hat ki annálfogva, hogy az igazgatóság hatáskörének korlátozása volna, amiért az helyet foglalhatna alapszabályok­ban vagy közgyűlési határozatban is. Már pedig a cégjegyzés kérdése nyilvánvalóan nem a társasághoz való megbízási viszony, hanem a képviselet körébe tartozik: továbbá korlátozás ugyan, de nem az igaz­gatóságé, mert az igazgatóság korlátozhatatlan cég­jegyzési jogának érintetlenül hagyása mellett csupán szabályokat állít fel a tagok egymás közötti viszo­nyában és nyilvánvalóan kihat harmadik szemé­lyekre, hiszen az alapszabályoknak és a bejegyzés­nek is tárgya. Ezért az egyes tagok jogkörének ilyen korlátozása kifelé nem is volna érvényes, csak köz­gyűlési határozattal, amivel szemben elengedhetetlen az alapszabályok és a bejegyzés megfelelő tartalma, amelyekben nemcsak helyet foglalhatnak, de szükség­képpen kell helyet foglalniok a kérdéses korlátozá­soknak. De az egyszerű közgyűlési határozatnak nem is volna hatálya, míg az alapszabályokra vonatkozó határozat elengedhetetlen kellék. Szem elől nem té­vesztendő, hogy a társaság akarata kezdve az egészen kis hatáskörrel biró tisztviselőtől fel az igazgatósági és közgyűlési határozatig többféle módon jelentkez­hetik. amelyek között a cégszerű aláírással ellátott okirat pl. a váltó úgy jelentkezik, hogy ez az említett sorban alulról felfelé az első eset, amikor a társaság törvényes képviselőjének akarata hiánytalanul jelent­kezik és amikor minden többletnek pl. közgyűlési határozatnak már csak különleges jelentősége lehet, hacsak nem teljesen fölösleges. Váltónál pl. a cégszerű aláírásokon felül még a többi tagnak aláirása már felesleges és szokatlan, viszont a cégszerű aláírásokat nem pótolja a közgyűlési határozat. A cégszerű aláírás tehát az az eset. amikor a társa­ság akarata alakszerűén nyilvánul meg, nevezetesen írásban, ami szükséges pl. a váltónál és szokásos pl. a kereskedelmi levélnél. A kollektivitás valóban csak ott nem lesz korlátozás, ahol a képviselőnek hatás­körében tett nyilatkozata amúgyis megállapítható, viszont a szabályok nem csak ezekre az egyéb ese­tekre vonatkoznak. Kuncz Ödön (Magyar Kereske­delmi Jogi már egészen másképpen is állapítja meg, hogy az alapszabályszerű cégjegyzés az ügylet érvé­nyességi kelléke. Már t. i. azoknál volna az," amelyek­nél az egyébként is megkívánt. 6 Helyesen mutat rá Vályi, hogy ezek a cégjegyzési joggal felruházott társasági tisztviselők nem cégveze­tők és ezért mellőzhetetlen azzal együtt az igazgató­ság valamelyik tagjának is egyidejű aláirása, illetve az ilyen tartalmú alapszabály. A cégjegyzés jogából következik, hogy az ilyen tisztviselő ezzel törvényes képviselővé válik, helyesebben az igazgatóság ilyen íranvú feladatában annak segédje. Amint azonban már láttuk, harmadik sze­mélyek eljárása, nevezetesen megbízás alap­ján, nincsen kizárva a részvénytársaság vál­tói kötelezettségvállalása körül sem. Az előb­biek szerint ez arra szorítkozik, hogy a megbí­zott a cégszöveg alá megbízás alapján a tör­vényes képviselő nevét írhatja. Ez legkevésbé volt szemléltető a kereskedeilmi levél esetében, már inkább a közkereseti társaságnál, legin­kább domborodik ki azonban ez a jogi hely­zet a részvénytársaságnál. Itt leginkább szem­léltető, hogy amikor pl. adva van egy nagy részvénytársaság, ameilynek minden egyes igazgatósági tagja ismert személy, akkor azt az esetet, amikor a cégszöveg alatt harmadik személyek, pl. alkalmazottak aláírása talál­ható, a forgalom nem fogja elismerni az előb­biek szem előtt tartása mellett sem a társaság írásban való jelentkezésének, sem a társaság mint ilyen általi tett akaratkijelentésnek, sem váltói kötelemnek. Ez pedig az előbbiekből kö­vetkezőleg tekintet nélkül arra áll, hogy a har­madik személyek egyébként mint megbízottak járnak-e el. Ez az, ami a részvénytársaságnál különösen szemléltető és ezért is igényel kü­lönösebb tárgyalást, nevezetesen ahból a szem­pontból, hogy a harmadik személy eflőször milyen tartalmú megbízást nver és másodszor kitől. Arra már fentebb rámutattunk, hogy a harmadik személy megbízása csak arra terjed­het ki, illetve megbízásának csak akkor tud megfelelni, ha a megbízás tartalma úgy szól, hogy a váltón a cégszöveg alá a törvényes kép­viselő nevét írja, mert ez az, aminek nincsen akadálya mint csupán tényleges cselekmény teljesítésének. ElőforduHhat azonban, és itt már át fogunk menni a másik kérdésre, a megbízó személyére, hogy a megbízottnak adott meg­bízás általában csak úgy szól, hogy vállaljon a részvénytársaság terhére váltói kötelezettsé­get, vagyis annak meghatározása nélkül, hogy ezt miképpen tegye. Minthogy a váltókötelén, nem a consensualitás kérdése, hanem az alak­szerűségé, ezért a megbízott ilyen esetben sem fog másképpen váltókötelmet keletkeztethetni, mint az ismert módon. Annak dacára azonban, hogy a törvényes képviselőtől arra külön nem kapott megbízást, hogy nevét a váltóra írja, a megbízott eljárása nem lesz jogellenes, mert ilyenkor a megbízás az annak tartalma szerinti joghatások keletkeztetésére irányult, amiért a megbízó sem azt nem sérelmezheti, ha a meg­bízott azokat előidézi, sem azt nem, hogy olyan cselekményével teszi ezt, amely egyedül lehet­séges. Ha azonban a megbízó törvényes kép­viselő olyan tartalmú megbízást adott, hogy a megbízott vállalja el a váltói kötelezettséget, ezt azonban anélkül tegye, hogy a törvényes képviselő nevét írja a váltóra, úgy a törvényes képviselő olyan megbízást adott, amelyet tel-

Next

/
Thumbnails
Contents