Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 8. szám - A törvényes képviselő váltóaláírása

122 KERESKEDELMI JOG 8. M5. jesíteni nem lehet, amiért az nem is járhat eredménnyel.7 Ehhez hasonló fordított viszonylatban, ami­kor valaki a jogügylet tényállását létre akarja ugyan hozni cselekményével, joghatásait azon­ban nem akarja elismerni. A peres praxisban pl. sűrűn fordul elő a perbeli elismerés, ugyan­akkor azonban annak kijelentése is, hogy az elismerés alapján ne legyen helye végrehajt­ható ítéletnek, mely kijelentésnek az az ered­ménye, hogy az elismerés jogügyletének tény­állását nem lehet megállapítani. Lehetséges azonban, hogy a megbízott megbízását nem a törvényes képviselőtől kapta, hanem a rész­vénytársaság közgyűlésétől. Váltókötelem ekkor is csak az ismert módon jöhet létre; amennyi­ben tehát a megbízott egyúttal nem kapott megbízást a névaláírásra a törvényes képvise­lőtől, a megbízás ismét eredménytelen lesz. Itt valami ellentmondás látszik lenni, ha úgy fog­juk fel, hogy a közgyűlés tulajdonképpen maga a társaság volna és az igazgatóság fölött álló valami. Ez azonban nem áld és nincsen ellent­mondás sem, ha a közgyűlés említett cselekmé­nyének tényét kellőleg megértékeljük és meg­felelő értékére leszállítjuk annak megállapítá­sával, hogy a szóbanforgó megbízással a köz­gyűlés hatásköri túllépést követett el. Ugyanis a közgyűlés először is nem maga a társaság, mert a részvénytársaság az elvont jogi sze­mély és nem a közgyűllés, amely hasonlóan az igazgatósághoz csak egy szerve a társaságnak és előttünk abban a tényállásban jelentkezik, amely szerint a társasági tagok az előírt alaki­ságok betartása mellett tanácskoznak és hatá­roznak, amibőll még nem következik, hogy határozataik érvényesek is. A társaság, mint újból említve, a jogképességet magában foglaló elvont jogi személyiből és a cselekvőképes­séget magában foglaló törvényes képviselő­ből, az igazgatóságból áll, amelyek együtt­véve teszik ki azt az életképes személyt, amely a forgalomban jogokat nyerni és köte­lezettségeket vállalni tud. Ezért másodszor a közgyűlés nem is olyan értelemben az igazga­tóság fölött álló valami, ami az igazgatóságnak azt a jogkörét, amely szerint a társaság cselek­vőképessége egészének birtokában van, azt teljes mértékben bírja, bármiképpen is korlátoz­hatná. Utasítást, vagyis megbízást adhat ugyan a közgyűlés az igazgatóságnak, de a cselekmé­nyeket helyette nem végezheti, mert a cselekvő­képesség nem az övé és ezért megbízottak út­ján sem végezhet olyan cselekményeket, ame­lyek az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Ide nem tartoznak, hanem a közgyűlés hatáskörébe az igazgatóságnak adandó megbízások, ame­7 L. C. 3808/930. sz., amely nem ismerte el váltói kötelezettség keletkezését cégszerű aláírás hiányában annak dacára, hogy a társaság azt utólag tudomásul vette. Ellenk. C. 5797/1927. Ivekért az igazgatóság, Öletve annak tagjai abban az esetben, ha azokat nem teljesíti, pl. a jogügyleteket nem köti meg, azok tényleg nem jöttek létre, csak a megbízási viszony körében felelnek a társaságnak, illetve a közgyűlésnek. A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá a törvényes képviselők, vagyis az igazgatóság tagjainak megválasztása. Amikor azonban a közgyűlés azok személyét megállapította, ezzel nemcsak megbízást adott, hanem olyan kép­viseleti hatáskört is állapított meg, amelynek tartalmát a törvény határozza meg, amire és a jogi személy nálunk szükségképpen meglevőcs e­lekvőképességére tekintettel nevezzük az igaz­gatóságot a társaság törvényes képviselőjének. Elvben nincsen tehát akadálya annak, hogy a közgyűlés harmadik személyeknek megbízást adhasson váltói kötelezettség elvállalására, ez azonban az igazgatóságnak a tagok névalá­írására vonatkozó megbízása nélkül hatályta­lan, mint közgyűlési határozat pedig érvény­telen. A jogügyileti cselekmények és az azok joghatásaira vonatkozó előbbi megkülönbözte­tés szem előtt tartása mellett nincsen kizárva, hogy a közgyűlés olyan tartalmú megbízást ad, amelly nem a joghatásokat emeli ki, vagyis nem váltói kötelezettség elvállalására ad meg­bízást, hanem arra, hogy a megbízottak a cég­szöveg alá saját nevüket írják s ekként vál­laljanak váltói kötelezettséget a társaság ré­szére. Ebben az esetben a társaság felelős lesz ugyan, de nem váltó alapján, mert váltóköte­lem nem jött létre, hanem esetleg az ügyleti ellenfél megtévesztése miatt, mindenesetre az alapul fekvő ügylet alapján. A közgyűlésnek tehát törvénynél fogva nem áll módjában, hogy az igazgatóságot cselekvőképességében, azt ebbeli minőségében korlátozza.8 Amint pedig így a közgyűlés az igazgatósá­gon kívül álló törvényes képviselőket, neveze­tesen egy meghatározott váltó aláírása végett ad hoc képviselőket nem állíthat, ami az igaz­gatóság képviseleti hatáskörének átruházha­tatlanságában rejlik, úgy az igazgatóság olyan megbízása harmadik személyek részére, amely szerint a cégszöveg alá saját nevüket írják, az­ért sem fog eredménnyel járni, mert a törvé­nyes képviselő ebbeli minőségét ő maga sem ruházhatja át másra, hanem harmadik szemé­lyeknek csak egyes teendők ellátására adhat megbízást, ami tekintettel arra, hogy váltó­kötelem csak cégszerű aláírással keletk ezhetik, ennek az írásbeli kötelemnek esetében hatályo­san csak az igazgatósági tagok nevének alá­írására szólhat. A peres gyakorlat mutatja, hogy ezeknek a kérdéseknek tisztázása ma is aktuális, mert figyelmen 'kívül hagyva a váltó litteral obliga­tio természetét, továbbá a megbízás és kép­ei. 4021/1920. Cégjegyzési jogosultság nélkül igaz­gatósági tagság be nem jegyezhető.

Next

/
Thumbnails
Contents