Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / Tartalommutató

11. szám KERESKEDELMI JOG 219 kezesére tekintettel csak akkor használ­hatná, ha vállalata megfelelne annak az or­szágos jelentőségnek, amelyet a forgalmi felfogás .Ivnemü vállalkozás terén az egész magvar nemzetre utaló ..Hungária" név­szóhoz fűz. — Közérdek hatása az elévü­lésre 124 \ versenytörvény értelmében oltalomban részesül az áru rendeltetésére és annak anvagára utaló árúnév is akkor, ha olvan jellegzetes alakban használják, amely a pusztán rendeltetést és anyagot feltüntető elnevezéssel szemben megkülönböztetésre alkalmas- ..Farméról-' árúnév, mint amely idegen nvelven is nem szószerinti vissza­adása az áru rendeltetésének, hanem csak a használt szavak értelméből következik az áru rendeltetése, kétségtelenül jellegzetes megjelölés- — ..Farméról"' és „Vacuum Farm O l" összetéveszthetők 125. A versenytőrvény értelmében oltalomban részesül az árú minőségére, külső alakjára és anyagára utaló árunév is akkor, ha azt olyan jellegzetes alakban használják, amely a pusztán az ezeket az adatokat fel­tüntető elnevezéssel szemben megkülönböz­tetésre alkalmas. Ereszben nem tesz kü­lönbséget az. hogy a védjegyoltalomról szóló törvény értelmében az árúnév lehet-e lajstromozás tárgya, mert a versenytörvény szempontjából egyedül a tényleges, minő­sített használat az irányadó. 126. Az a kérdés, hogy valamely árujegy meg­különböztetésére alkalmas-e (jellegzetes i. az összes körülményeknek, főként a tény­leges forgalmi viszonyoknak és az árú­jegyhasználat időtartamának figyelembe­vételével döntendő el: mert a tényleges helyzet és a használat ideje és módja foly­tán vállalatra utaló jelzésekké válhatnak olyan jegyek, formák is. amelyeknek egyébként önmagukban megkülönböztető erejük nincsen. 127. StiKzák virágoknak frortir-törülközőkön alkalmazása általánosan szokásos s ígv a virágminták eltérése megkülönböztető jel­leggel bír. 128. A megkapó hasonlatosság és annak folytán az összetéveszthetőség vizsgálatánál sem a különösen éles megkülönböztetőképesség. sem pedig a tökéletes figyelem nem jöhet szóba, hárem kizárólag a vásárló nagykö­zönség felületes megfigyelése és felfogóké­pessége az irányadó, amiért is az össze­téveszthetőség szempontiából nem a részle­tekben jelentkező kisebb-nagyobb eltéré­sek, hanem az összképnek a futólagos figye­lem és pillanatnyi rátek=ntés mellett' a szemre gyakorolt hatása, ennek folvtán az emlékezetben megmaradó ..összbenvomás" bír jelentőséggel 129. A 9. §. fennforgásánál 'áz összb. nvómás az zranyadó. Amennyiben a rajzok, "ábrák ugyanazt a gondolatot, ötletet kívánják kifejezésre juttatni, az utánzás tényálla­déka, DL az összetévesztés lehetősébe fennforog. 130. A Tvt. 9. §-ának alkalmazásához nein szükséges, hogy az utánzott árú- va<*v üz. letjelzö teljesen azonos legyen a panaszos által használt jellegzetes áru- vagy üzlet­jelzővel, hanem elegendő az is, hosy ha a versenytárs megkapóan hasonló " árú­vagy üzletielzőt használ, vagyis, ha a szemben álló árú- vagy üzletjelzőkre vo­natkozóan az összetéveszthetőség lehető­sége fennforog. 131. A versenytárs gyártmányának megszerzése valamely versenytárs által abból a célból, Oldal 171 30 31 32 51 31 30 116 hogy saját gyártmányának szállítása tekin- 0li*1 tétében kötött szerződésnek eleget tehes­sen, valamint az idegen gyártmánynak to­vábbeladása önmagában nem tekinthető ugyan az üzleti tisztességbe ütköző cselek­ménynek — adott esetben azonban a fel­peresnek az a cselekménye, hogy az alpe­res által gyártott szénsavat megszerezte és azt a saját megrendelőinek az alperes tartályaiban továbbadta, a megszerzésnek és a továbbeladásnak körülményeire tekin­tettel tisztességtelen versenycselekmény­nek minősül. Az a tény, hogy a felperes egy vevőjének az alperes által előállított szénsavat az alperes tartályában akként szállította, hogy a tartályon az alperes cég­jelzését a saját cégjelzésével átragasztotta — már egymagában az üzleti tisztességbe ütközik, mert az áru eredete tekintetében a vevő megtévesztését célzó és megtévesz­tésre alkalmas cselekmény. 98 132. Joggal kérhető annak megállapítása, hogy alperes cég nem jogosult azt követelni, hogy felperes hagyja abba „Mira" elneve­zés alatt cipőpasztát forgalomba hozni s azt hirdetéseiben is használni. — Ez a kérdés nem védjegykérdés. 116 133. A Tvt. 13. §-ában foglalt hírnévrontást nem zárja ki az állított tény valósága, mert valóságos ténynek csak tárgyilagos köz­lése tekinthető megengedettnek. 134. Mikor tekinthető az orvos tevékenysége ..gazdasági" tevékenységnek? 135. A versenytörvény szempontjából egyedül a tényleges helyzet lévén az irányadó, mindaddig, amíg az arra illetékes közigaz­gatási hatóság a felperes részéről való ipargyakorlásnak jogszabályba ütköző vol­tát meg nem állapítja, a felperes a ver­senvtörvény értelmében versenytársnak tekintendő, mint ilyen a törvény alapján felléphet és ezt a jogosultságát a felperes személyes körülményei és üzleti maga­tartása sem szünteti meg. 116 136. A Tvt. 30. §-a értelmében e törv ény alkal­mazása szempontjából a versenytársi mi­nőség megállapításánál nem szükséges, hogy az egymással szemben áll 3 üzletek terjedelme és minősége teljesen azonos le­gyen, hanem elégséges már az is, ha a versenytársak üzleti köre bizonyos ponton összeütközésbe kerülhet ől 137. Az a körülmény, hogy a versenytárs üzleti tevékenysége szünetel, egymagában sem a versenytársi minőséget, sem pedig az an­nak alapján a Tvt. rendelkezéseiből folyó kereshetőségi jogot nem szünteti meg; mert erről csak akkor lehet szó, ha az eset körülményeiből megállapítható, hogy az üzleti tevékenység abbanhagyása végleges. 31 138. A versenytársi jogosultságot nem szünteti meg az a körülmény, hogy a vezérkép­viselet a cégjegyzékből töröltetett. Ugyanis a törvény a vállalat fogalmát a tényleges működésben tartott üzemhez köti s így a formai jogosultság kérdése a versenytör­vény szempontjából jelentőséggel nem bír. — Árjegyzék utánzása. 67 139. A cég ellen indított per az alkalmazottal szemben perfüggőséget nem okoz, mert az alkalmazott a vállalattól különböző sze­mély: már pedig a függőségnek egyik fel­tétele a perbeli felek ugyanazonossága. 31 140. Ha a kereskedő valamely ügyletet még meg nem kötött ugyan, de az ügylet meg­kötése érdekében lépéseket tett s arra nézve sikerrel kecsegtető tárgyalások van­nak folyamatban, az ezekről a körűimé-

Next

/
Thumbnails
Contents