Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / Tartalommutató

220 KERESKEDELMI JOG 11. szám nyékről tudomással bíró versenytárs az 0,dal üzleti tisztességnek megsértése nélkül nem követhet el olyan cselekményeket s nem tanúsíthat oly magatartást, ami által versenytársának ügyletkötési lehetőségét meghiusítja 30 141. Abbanhagyás csak akkor követelhető, ha a versenytárs a cselekményt már elkövette, de nem követelhető, ha a cselekmény elkövetésének még csak a lehetősége, veszélye forog fenn. 97 142. A Tvt.-be ütköző cselekmény abbanhagyására való kötelezésnek alapja egyedül a cselekmény elkövetésének tárgyi ténye. Nincs tehát jelentősége annak, hogy az alperes a sérelmezett árunevet a felperes által használt árunév utánzásának szándékával vette-e használatba, mert az a körülmény az ezúttal per tárgyává nem tett kártérítés szempontjából bírhat csak súllyal. 66 143. Aki a perindítás előtt a sérelmezett cselekményt önként abbanhagyta és oly magatartást tanúsít, amelyből kétségtelenül megállapítható, hogy a cselekmény jogellenes voltát felismerve, annak ismétlődésétől tartózkodik, a cselekmény abbanhagyá. sára nem kötelezhető 191 144. A Tvt. 38. §-a második és harmadik bekezdésének egybevetett rendelkezése, figyelemmel a telepnek az illetékesség szempontjából a Pp. 28. §.ában meghatározott jelentőségére, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a Tvt. 38. §-a értelmében az alperes üzleti telepe szerint igazodó kizárólagos illetékességet nem feltétlenül az üzleti főtelep helye, hanem általában annak az üzleti telepnek (tehát esetleg fióküzlettelepnek is) helye szabja meg, amely üzlettelepnek üzemére vonatkozik a Tvt. alapján indítható polgári per tárgya. .. .. 132 Védjegy, szabadalom, szerzői jog. 145. Az áru minőségét vagy rendeltetését kifejező, vagy arra utaló szavakból álló védjegyek is oltalomképesekké válnak a kvalifikált használat által, vagyis, ha az árújegy valamely vállalat gyártmányainak a köztudatba átment elnevezésévé és ismertető jegyévé válik, a közönség előtt az illető vállalat ismertetőjeleként él. Ezáltal ugyanis az árujegy az eredeti minőségjelző jellegét elveszítette s. többé már nem tekinthető a forgalomban bizonyos árúnemnek megjelölésére általánosan szokásosnak. 190 146. A szabadalmi jognak alapvető elve, hogy találmány újdonságát és a szabadalom terjedelmét a technikának az elsőbbség megszerzése idejében való állása alapján kell megítélni. Ebből pedig következik, hogy a technikának a most említett időpont után bekövetkezett fejlődése nem alkalmas a korábban megszerzett szabadalom újdonságának lerontására, vagy terjedelmének korlátozására. 132 147. A grammofonfelvétel joga és a nyilvános előadás joga két különálló jog, még ha a nyilvános előadás, grammofonnal történik is. Szöveges zeneműnek grammofonlemezekre való felvételéhez és forgalombahozatalához tehát a zeneszerző beleegyezésén felül a szövegíró hozzájárulása is szükséges. gg Csőd 148. A megtámadási kereset azért, mert a felperes csődtömeggondnok a csődválasztmánytól a csőd megnyitásától számított 6 Oldal hónapon belül kapott felhatalmazást a perbíróságnál csupán 6 hónapi határidő letelte után mutatta be, a Cs. T. 37. §-ában meghatározott elévülés okából el nem utasítható. — 115 149. A Cs. T. 51. §-ában meghatározott különkielégítési igény érvényesíthetésének előfeltétele a közadós és más személy között fennálló vagyonközösség, amelyből a közadós vagyonilletősége — a közadóssal közösségben levő személy kérelme vagy keresete folytán, a fenti törvényszakasz értelmében elkülönítendő azzal a megterheléssel, hogy a közadós elkülönített vagyonilletőségéből a társnak a közadóssal fennállott közösségből eredő követelései előlegesen és egészben kiegyenlítendők. .. 97 150. A Cs. T. 170. §-a szerinti panaszeljárásban nem bírálható el az ügyvéd részére megítélt követelések beszámíthatóságának kérdése. 115 151. A csődtömeggondnok a megállapított díjak 10 százalékát köteles az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek beszolgáltatni, még akkor is, ha az általa végzett munkák az 1050/1932. M. E. számú rendelet életbelépte előtt végeztettek is el. A csődtömeggondnok által végzett behajtási munkákból eredő díjak után a 10 százalék szintén befizetendő. 84 Kényszeregyezség 152. Kényszeregyesség joghatálya az egyesség létrejötte után bíróilag megállapított ügyvédi költségeknél. 170 153. Elengedett hányad feléledésének előfeltételei 170 Per 154. Az ítélt dolog kifogásának előfeltétele a jognak és a feleknek azonossága. A jognak azonossága egyrészt ennek az anyagi jogszabályok szerinti minősítésétől, másrészt a kereseti kérelemtől és a jogot megalapító tényalaptól függ. — Ha tehát a korábban hozott ítélet alapjául szolgáló tényalap más, mint a később megindult keresetben érvényesített ténybeli alap, úgy ítélt dologról nem lehet szó. 1*2 155. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a választott bírósági szerződés anyagjogi érvénytelenségének kérdése a pergátló kifogás elbírálásánál vizsgálat és döntés tárgyát nem képezheti. .. 189 156. Választott bírósági határozat ellen csak akkor van helye a rendes bíróság előtt indítandó érvénytelenítési keresetnek, ha az érvényteleníteni kért határozat a véghatározat jellegével bír. 95 Végrehajtás 157. A végrehajtási eljárás során valamely követelés behajtására kirendelt ügygondnoknak az a feladata, hogy behajtsa a végrehajtást szenvedőnek végrehajtató által lefoglalt követelését; ebből az következik, hogy az ügygondnok a végrehajtást szenvedő jogán lépvén fel, nem érvényesíthet több jogot, mint amennyi a végrehajtást szenvedőt illeti. 100 Devizakorlátozások 158, Külföldi hitelező alatt külföldön lakó személyt vagy céget kell érteni és nem általában külföldi állampolgárt. .. 1 ^ Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)