Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / Tartalommutató

218 KERESKEDELMI JOG 11. szám kötelezettség esetén, erre vonatkozó megállapodás liij'án, a váltót Maratni köteles. — Váltói kötelezett'ségnr. a kezességre vonaitikozó jogszabályok (egyenes adós elleni perlés elmulasztása esetén a kezes eleni jog elenyészte) nem alkalmaznátok .. 99. A váltótörvény nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a váltó lejárata annak kelte után mennyi időre állapítható meg, nincs tehát akadálya annak sem, hogy a váltó a féllek megállapodásához képest a váltó kiállítása napján vagy esettéig nyomban is esedékessé váljék. Azon az alapon tehát, hogy a váltó kiállításának s lejáratá,nak napja egybeesik — a váltó kellókhiányosnak nem tekinthető 100. A V. T. 94. §-ára figyelemmel a nem váltón, illetőleg ítéletien alapuló követelés beszámításának csiak akkor volna helye a kereseti váltóköveteléssel szemben, ha az alperesek azt bizonyítanák, hogy a felperessel a beszámításra vonatkozólag lelőre meg állapodtak — 101. Az 1920:XXXVI. tc. 60. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve váltók vétele nemcsak az eldarabolást végző vagy közvetítő részéről, hanem olyanok részéről is tilos, akik ugyan az eldarabolást se nem végzik, se nem közvetítik, azonban a váltó ellenében általuk nyújtott kölcsönnek azt a rendeltetését, hogy abból a vételár lesz kiegyenlítendő, — ismerték 102. A parcella váltóvételi tilalom alól a P. K. kötelékébe tartozó pénzintézetek csak azon további korlátozással vétetnek ki, amennyiben azok a feldarabolást az O. F. B. által jóváhagyott tervek alapján foganatosítják telén versenyt Kartel 103. Egy üzletág tagjaiinak az a megállapodása, hogy biizonyos ideig csupán, koililektiv hirdetéseket tesznek közzé, hogy ezzel az árakat szabályozzák, 'jkarteiszerű egyezmény, melynek érvényességéhez a bemutatás is szükséges. Ennek hiányában az ily megállapodás be nem ttartása nem szerződésszegés és nem képez tisztességtelen versenyt —• Oldal 29 84 — 16 29 84 52 52 Tisztességtelen verseny 104. Jogosulatlan iparűzés egymagában még nem tisztességtelen verseny gg 105. Gyógyszerkülönlegességeknek droguisták által való kiszolgáltatása — t. v. 171 106. Droguisita részéről gyógyszertárnak fenntartott gyógyszer kiszolgáltatása nemcsak közegészségügyi kihágás, hanem tisztességtelen verseny is 99 107. Nem tekinthető a dróguisták részéről t. v.nek oly anyagok kiszolgáltatása, melyek nemcsak a gyógyszertárakban, hanem más kereskedésekben is akadálytalanul megszerezhetők és azok kiszolgáltatása a közegészségügy sérelmével nem jár. — Rendeletek felülbírálásába a biróiság nem bocsátkozik 192 109. Vevőfogdosás — t. v. — 171 110. A közönségnek az uccán való egyéni megszólításával űzött ú. n. vevőfogdosás általános felfogás szerint az üzleti tisztességet sérti és semminemű jogi, gazdasági, vagy erkölcsi indoka nincsen annak, hogy ez alól a fényképészipar — ha ennek az uccán való gyakorlása egyébként megengedett is — kivétessék 32 111. Habár a nyilt vásári piacon sátrakban árusító kereskedőkre ós iparosokra nem alkalmazhatók kivétel nélkül az üzleti szabad versenynek azok a korlátozásai — bolttal — bíró kereskedőkre és iparosokra a verseny tisztessége szempontjából kötellezők, mégis a sátor előtt elhaladó járókelőknek az úton való elfogása és üzletikötés céljából sátorba csalogatása, tolakodó módon: betessókelése, vagy bevezetése a nyilt piaci forgalomban is tűrhetetlen, tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek, mert hatályos kereskedelmi szokás a törvénnyel ellentétben nem létesülhet 112. Az, hogy valamely vállalat a viszonteladó kereskedő üzleti alkalmazottait valamely juttatásban részesítik, ha nem is tekinthető minden esetben az üzleti tisztességgel ellentétes cselekménynek, de a Tvt. 1. §-ába ütközik akkor, ha valamely e részben megengedhető cél (például valamely árunak bevezetése és ismertté tétele) nélkül, vagy a cél által megszaboitt kereten túl, állandóan, rendszeresen, különösen olymódon történik, hogy az elérendő forgalom nagyságához szabott jutalmat az alkalmazottaknak előre kilátásba helyezi 113. Az állandó. .bírói joggyakorlat szerint a rendszeres, s a megrendelt, vagy átvett árú mennyiségétől, vagy értékétől függővé tett, s a szokásos figyelmességeket értékben is túlhaladó s előzetes hirdetés mellett történt ajándékozás — abban az esetben is, ha az ajándék tárgya fajilag elüt attól a cikktől, amelyiniak vételével kapcsolatban azt juttatják — a Tvt. 1. §-ába ütköző tisztessiégtelen versenycselekménynek minősül, mert lúknegy a megengedett üzleti verseny határán és nem fér össze az üzleti élet tisztességével^ 114. Vevő ellőtt ismeretlen napon eszközölhető vásárlás hirdetésié — tisztességtelen verseny. — A tiltott versenyeszközökből származó kártérítési követelés nem járuléka az abbanhagyásii követelésnek, hanem önálló követelés, melynek előfeltételeit a törvény külön megállapítja. lillS. Szabóipari képesítéssel nem bíró ruhakereskedő üzleti hirdetése: „az Angol szabó"hoz tisztességtelen verseny. 1,16. Selyemvászon (toüle de soie) helyett selyemfényű pamutszövet kínálása — reklámszédelgés 117. Száraz külföldi insuliinpornak felhígított áililapotban magyar termékként forgalombahozatala a friss honi gyártású insullinnai szemben jogosulatlan versenyt képez, melylyel szemben jogosult a hírlapi védekezés. 118. „Egyetlen" 10 filléres újság hirdetése valótlanság esetén a Tvt. 2. §-ába ütköző reklám szédelgé Si 119. A valóságnak meg nem felellőleg a villamosújságban hirdetett ama tény, hogy az R. U. a legelterjedtebb hétfői lap, a Tvt. 2. §-ába ütközik. A villamos reklámújságban való hirdetés.: sajtóközlemény 120. „Kartellen kívüli árban" kivétel a Tvt. 2. §-ába ütköző reklámszédelgés, mivel arra mutat, hogy az illető áruját a kartellárunál olcsóbban hozza forgalomba. 121. Dömpingáron való hirdetés nem tisztességtelen verseny, amennyiben az ár az önköltségi ár körül mozog és jelentősen alatta van hasonló áruk forgalmi értékének 122. „Veritás" szó használata hitettudósítóiparban nem tisztességtelen verseny. 123. „Hungária" jelzőt az alperes vállalata körében a Kt. 11. és a Tvt. 2. §-ának rendel52 32 19? &1 66 84 67 100 191 172 52 191