Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

Bírói határozatok összefoglalása 1933. évre. (A Kúria és a budapesti ítélőtábla határozatai.*) Jogegységi határozatok 1. 54. számú polgári döntvény A községi bíráskodásra megállapított értékhatárt meg nem haladó összegű ügyvédi jutalomdíj és költség iránt indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül arra. hogy a díj és költség községi bíróság előtt folyamatban volt perből, avagy más perből, illetve egyéb ügyből merüít-e fel. .. 7, 143 2. 55. számú polgári döntvény Annak az elsöfolyamodású bíróságnak a perben hozott végzésére, amely az ügy érdemében a törvény szerint végleg határoz, nem nyer alkalmazást a Pp. 551. §-a első bekezdésének a felfolyamodást korlátozó rendelkezése, — amihez képest ilyen végzés ellen is van helye felfolyamodásnak, kivéve, ha azt a törvény más rendelkezése kifejezetten kizárja 7, 144 3. 57. sz. polgári döntvény A hitbizományi vagyonnak a trianoni szerződés területi rendelkezései következményeképpen más állam fennhatósága alá került részére vagy a helyébe lépett értékre a magyar hitbizományi jog szabályai nem alkalmazhatók 8—9, 169 Általános 4. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 49. sz. polgári döntvénye mellett sincs akadálya annak, hogy a tényállás megállapításánál a büntető eljárásban felvett bizonyítás eredménye a polgári bíróság által felhasználtassék 2,28 5. Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a magánjogi megállapodást egyedül azon az alapon mondaná ki semmisnek, hogy az a kincstár pénzügyi érdekeit sérti s ekként jövedéki kihágást képez 2,29 6. Papírpoharak gyártásának szükség szerinti lehívásra való megrendelése vállalkozási szerződés, nem pedig kereskedelmi vétel és így a magánjog, nem pedig a kereskedelmi jog szabályai alatt áll. A megrendelő tehát mindaddig, míg a munka el nem készült, a szerződést felmondhatja, akkor is, ha ez oly vétlen eset következtében válik szükségessé, mely az ő személyében vagy érdekkörében következett be 4, 74 7. Szorult helyzet ismérvei 7, 146 8. .Kizsákmányoló ügylet ismérvei 7. 147 9. Az önkormányzati testületek magánjogi természetű ügyeinél az önkormányzati szervek és közegek felvilágosítása és a szándékolt jogügylet érdekében a törvény és rendeletek korlátai között az ilyen szervek és közegek megnyerése sem törvényes tilalomba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik 10. 188 10. Az alperes a tőzsdei játék fennforgására alapított kifogás sikeres érvényesítésétől azon az alapon, hogy ő bejegyzett gabonakereskedő, el nem zárható .... . 10,192 11. Az öt évre szóló házfelügyelői alkalmaztatás ellenében kifizetett összegnek a ki nem töltött négy és fél évre eső arányos része, az alaptalan gazdagodás szabályai szerint az alperesnek visszajár még abban az esetben is, ha a szolgálati viszony idő előtti megszűnése az alperes magatartására vezethető vissza 11,211 12. A megtámadható jogügylet megerősítése a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve kötelmi ügyletekben minden alakszerség nélkül megtörténhetik és a jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy a másik üzleti féllel szemben jusson kifejezésre 11,212 Kártérítés 13. Az OTI felelőssége kérdésének szempontjából a m. kir. Kúria 84. számú teljes ülési döntvényében kifejezésre jutó jogszabály jön tekintetbe. — A vétlenül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása nem terjeszthető ki az alperesre, amely nem gazdasági jellegű és nem vagyoni előnyöket kereső vállalkozás, hanem az 1907:X1X. te, illetőleg az 1927: XXI. t.-c.-ben meghatározott rendeltetéssel és szervezettel bíró közcélú intézmény 1, 2 14. A férjnek, illetve apának a baleset folvtán bekövetkezett halála esetén az özvegyet és az árvákat kártalanításul olyan összegű járadék illeti, mint amekkora összeget a férj, illetve apa a jövedelméből azok eltartására, illetve neveltetésére fordított, vagy fordíthatott 2, 31 15. Tartási jogosultnak járó kártérítés mérve, ha az elhalt után üzlet maradt fenn .. . . 2, 32 16. A közút fenntartása nem veszélyes üzem; az azt fenntartó törvényhatóság tehát az 1890. I. t.-c. 66. §-a értelmében csak akkor volna a közúton történt balesetért felelőssé tehető, ha a forgalom folytonosságát és biztonságát megakasztó, vagy kockáztató okok elhárításában, vagy a forgalom biztonságának megóvásában mulasztás terhelné 3, 53 17. A serdületlen gyermek önhibája akkor zárja ki a vasút felelősségét, ha a gyermeknek már volt annyi belátása, hogy viselkedésének veszélyes voltát felismerhette .. 3, 54 18. A baleset folytán bekövetkezett halál esetén általában csak olyan személy követelhet tartást, akinek eltartására a baleset folytán elhalt a törvény vagy törvényes gyakorlat, vagy szerződés alapján kötelezve volt; a munkaképes és saját keresettel bíró szülő tehát gyermeke elvesztéseért akkor sem követelhet elmaradt tartás fejében kártérítést, ha az tényleg a szüleinek adta át minden keresetét, mert az ilyen kötelezettség nélküli juttatás kártérítés alapjául nem szolgálhat 3, 55 19. Jogszabály, hogy az. akit a másik fél rosszhiszemű megtévesztés által bírt rá a szer*) E határozatok közt munkajogi Ítéletek nincsenek, mivel azokat a Munkajog c. mellékletünk tartalmazza. — A baloldali számok a folyószámot; a jobboldaliak a Ker. Jog hónapszámait s a határozat folyószámait mutatják.