Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

10 KERESKEDELMI JOG 12. sz. ződés megkötésére, a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett, vagy a megtámadás mellett is a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint követelhet kártérítést. E szabály szerint, ha valaki olyan vagyontárgy értékének megtérítésére van kötelezve, amelyet tiltott cselekménnyel mástól elvont, az rendszerint a tárgynak a tiltott cselekmény elkövetése időpontjában volt értékét köteles a sértettnek megtéríteni, hacsak nem bizonyítja, hogy az időközben beállott értékveszteség a sértettnél a tiltott cselekmény közbejötte nélkül is bekövetkezett volna .. . . 3, 56 20. Erkölcsi kártérítés csak feddhetetlen erkölcsű és kifogástalan előéletű egyénnek jár. — „Felelőtlen elemek" 4, 79 21. Egyenáramról váltóáramra való áttérés miatt nem jár kártérítés 5, 100 22. Kártérítés ideiglenes intézkedés folytán .. 5,117 23. A károsult kárenyhítő kötelességének elmulasztása esetében a bíróság az eset körülményeinek figyelembevételével — különös tekintettel a felek vétkességére és arra, hogy a kárt túlnyomólag az egyik, vagy a másik fél okozta, — határozza meg, mennyiben van helye a kártérítésnek 6, 121 24. A kárpótlás rend szerint évjáradék fizetésével történik, de méltánylást érdemlő okból a bíróság a jogosult kérelmére járadék helyett végkielégítést is ítélhet meg 7, 148 25. A tiltott mellékjövedelem, még ha az elhalt ilyent tényleg szerzett is, a járadék összegének kiszámításánál bírói figyelembe nem vehető 8—9, 175 26. A teljes jogkörű, felelős gazdaságvezető az általános magánjogi szabályok értelmében felelős az olyan kárért, amely a felelősséggel járó, teljes jogkörű gazdaságvezetői kötelességének súlyos gondatlansággal végzésével, avagy elmulasztásával oki öszszefüggésben állván, másnak testi épségében keletkezett 10, 189 27. A károsító felel ugyan az általa okozott egész kárért, ámde ebben a jogelvben benne foglaltatik az a korlát is, hogy csak annyiban felel, amennyiben okozta. Az öszszefüggésnek a károsító cselekmény és a bekövetkezett kár között meg kell tehát lennie. S ha a kár okozati kapcsolatban van is a felelősséget megállapító körülménnyel, de abból csak valamely előre nem látható eset véletlen közrehatásaként állott elő, az adós csak úgy felel, ha szándékosság vagy súlyos gondatlanság terheli 10,190 28. Ha az alkalmi munkást a baleset nem a munkaadó érdekében végzett szolgálat közben éri, a munkaadó, a vétlen kártételre vonatkozó szabályok szerint, méltányossági alapon sem felel 11,214 Veszélyes üzem 29. A két veszélyes üzem találkozásánál irányadó magánjogi szabály az, hogy hja az alperest a baleset bekövetkezte körül gondatlanság vagy mulasztás nem terheli, ellenben az a felperes gondatlansága folytán következett be, a felperes az alperestől kártérítést követelni nem jogosult .. .. 1, 3 30. Igaz ugyan, hogy az 1874. évi XVIII. t.-c. 1. §-a kifejezetten a közforgalomnak még át nem adott vaspályák üzeménél előforduló balesetekre vonatkozóan is megállapítja az illető vaspálya tárgyi felelősségét, azonban az egész törvény szelleméből kétségtelen az, hogy a törvény a vasút tárgyi felelősségét, valamely vasúti üzem közben előállott baleset esetére kívánta megállapítani; a vasúti üzem pedig a közforgalomnak még át nem adott vaspályánál is mindenesetre folyamatban lehet. De az alperesi vasút, mint építtető tulajdonosnak az építkezés folyamán bekövetkezett halálos kimenetelű balesetért való tárgyi felelőssége nem állapítható meg, ha a szóbanlevő építkezés üzembentartója nem maga az alperesi vasút részvénytársaság volt 5, 102 31. Az, aki valamely gépkocsi használatát egyes fuvarozási alkalomra akár díjazás ellenében, akár ingyen, a rendelkezésre jogosulttól megnyeri, még nyilvánvalóan nem tekinthető az illető gépkocsi üzemben tartójának 6,122 32. Régi vasúti megálló (bódé) otthagyása nem állapítja meg a villamos vasút gondatlanságát 7, 168 33. Két veszélyes üzemű jármű összeütközése esetén a kártérítési felelősség megállapításánál az általános magánjogi szabályok az irányadók 8—9, 176 34. Az ijedősnek megállapított lovak megbokrosodása nem tekinthető a gépkocsit veszélyes üzemnek minősítő valamely mozzanattal okozati összefüggésben állónak, következőleg az adott esetben a kereseti balesetre a veszélyes ipari üzemekre vonatkozó jogszabályok sem alkalmazhatók 11,215 Általános kereskedelmi jog 35. Az utalványozó nem vonhatja vissza az utalványt az utalványozott elfogadása után: következőleg az utalványozó ellen történt csődnyításnak sincs visszavonással egyenlő hatálya a már korábban elfogadott utalványra. A vagyonbukott utalványozónak csődbírósága pedig ebben a minőségében, perenkívüli csődeljárási intézkedéssel, nem érintheti az utalványozott és az utalványos közti jogviszonyt. — Az utalványozott csak oly kifogásokat hozhat fel az utalványos ellen, amelyek az elfogadás érvényességére vonatkoznak, az utalvány vagy az elfogadás tartalmán alapulnak, vagy az utalványozottat az utalványossal szemben illetik 2,49 36. Takarékpénztár alapszabályainak a betéti könyvecskébe is felvett az a határozmánya, hogy a betétek felmondási idejét az igazgató választmány határozza meg, nem jogosította fel a takarékpénztárt arra, hogy a betevővel szemben teljesen saját tetszésétől függő tartamú (2% évi) felmondási időt állapítson meg, hanem ennek megállapításánál köteles volt figyelembe venni azt a szokást, mely a betétek elfogadásával foglalkozó pénzintézeteknél a betétek összegéhez képest általában fennáll 3,60 37. A megbízó cég a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleménye alapján megállapítható s a m. kir. Kúria által is ismert kereskedelmi szokás értelmében kizárólagos képviselet esetén is jogosított a képviselő területén lakó vevőkkel közvetlen vételügyleteket lebonyolítani, csupán az a kötelessége maradván fenn a megbízottal szemben, hogy a közvetlen eladásról őt értesítse s az eladás után a képviselőt illető jutalékkal őt elismerje 3,63 38. Kétoldalú szerződésnél a pénzszolgáltatásra kötelezett fél helyzetében beállott változás ezt a felet általában nem jogo-