Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Kft. üzletrészek fiduciarius átruházása - Általános biztosítási feltételek és biztosítási kötvényszöveg közti ellentét - Választott bírósági jogegységi ülések szükségessége

3. sz. KERESKEDELMIJÓG 13 Állatszavatosság 62. Nem csak a szavatossági hiba, hanem a szavatossági hiány miatt támasztható követelések is az 1923. évi X. t.-c. 16. §-ában szabályozott rövidebb elévülési időnek vannak alávetve. (C. P. VII. 1506/1932. sz. a. 1933 jan. 12-én.) Ennélfogva, miután a sertések átadása 1930 december hó 8-ik napján történt, a felperesnek a keresetét 1931 február hó 3-ig kellett volna beadnia, de minthogy valójában csak 1931 március hó 17-én adta be, kereshetőségi joga elévült, ha csak beigazolást nem nyer, hogy az alperes megbízottja csalárdul hallgatta el előtte azt, hogy a sertések simultánozva nincsenek. Képviselet 63. A megbízó cég a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleménye alapján megállapítható s a m. kir. Kúria által is ismert kereskedelmi szokás értelmében kizárólagos képviselet esetén is jogosított a képviselő területén lakó vevőkkel közvetlen vételügyleteket lebonyolítani, csupán az a kötelessége maradván fenn a megbízottal szemben, hogy a közvetlen eladásról őt értesítse s az eladás után a képviselőt illető jutalékkal őt elismerje. C. P. VII. 3813/1931. sz. a. 1932 nov. 24-én.) De még ha sérelmesnek tarthatta volna is a felperes a jövőre nézve az alperes cselekményét s jogos aggály merülhetett volna fel benne atekintetben, hogy az alperes a T. céggel is megbízási viszonyt akar létesíteni, akkor is a kereskedelmi forgalomban elvárható rend és jóhiszeműség megkövetelte volna, hogy aggodalmait az alperessel közölje, felvilágosítást kérje tőle s ha alperes cselekménye az érdekeire sérelmes, annak az abbahagyását kérje. De ezek nélkül, az alperessel való minden érintkezés és tárgyalás mellőzésével, az alperes egyetlen cselekménye miatt, abból az okból, hogy az alperes kártérítési kötelezettsége megállapíttassék, jóhiszeműen a szerződéstől el nem állhatott. Közvetítés 64. Az ügyletek közvetítésével iparszerűleg foglalkozó egyént közvetítési díj akkor is illeti, ha a közvetítésre megbízást nem nyert s a közvetítési ügylet érvényességét nem érinti egymagában az a körülmény, hogy a pénzkölcsönök közvetítésével való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági engedélyhez köti, de a közvetítőnek ilyen engedélye nem volt. (C. P. VII. 3308/1931. sz. a. 1932 dec. 16-án.) Biztosítás 65. A biztosítási kötvény megtámadhatiatlanságának kikötése lényegileg azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítottat terhelő közlési kötelezettség elmulasztásának vagy tudatos elhallgatásának jelentőséget nem tulajdonít. A megtámadhatatlanság kikötése nem jogosítja fel ugyan a szerződő felet csalárd eljárásra; ámde a valótlan előadás vagy tudatos elhallgatás magában véve még csalárd eljárást nem jelent, mert ennek megállapításához szükséges a valótlanul nyilatkozó, vagy a kötelező nyilatkozattételt tudatosan elmulasztó félnek valamely olyan ténye, amely a való tényállás kiderítését a biztosítóra nézve lehetetlenné teszi, vagy legalább is lényegesen megnehezíti. (C. P. VII. 2906/1931. sz. a. 1932 dec. 19-én.) 66. Az a kikötés, hogy a biztosítás kezdete csak akkor álljon be, mikor a kötvény az első díjrészlet lefizetésével beváltatott, nem áll ellentétben az 1927. X. t.-c. 9. §. utolsó bek. értelmében az első díjrészletre irányadó 4. §. első bekezdésével, mely szerint a biztosító csak az esedékességtől számított 30 napnak — mely 30 nap alatt a biztosítást a kockázat terheli — eredménytelen eltelte után állhat el választása szerint a szerződéstől. (C. P. VII. 3681/1931. sz. a. 1932 dec. 13-án.) A meg nem támadott, tehát itt is irányadó tényállás szerint: a néhai biztosítottnak a 3.) 1930. évi február 7-én kelt eredeti ajánlata alapján, amely az erre rávezetett felvétel határozmányok 4. pontjának második bekezdése értelmében 6 héten belül volt visszautasítható — az alperesi biztosító társulat a kereseti követelésnek alapjául szolgáló 4.) alatti 1930 március 2-iki keltezéssel ellátott életbiztosítási kötvényt 1930 február hó 28-án, tehát a fentemlített 6 héten belül állította ki; a perbeli biztosítási szerződés tehát — a fellebbezési bíróságnak hélyes megállapítása szerint — ezzel az utóbbi nappal tekintendő megkötöttnek. Ez a biztosítási kötvény, annak főszövegében azt tartalmazza, hogy: az alperesi biztosító a benyújtott ajánlat s az általános és különös feltételek mellett 4000 USA dollár tőkét biztosít, amely 1950 március 2-án, vagy a biztosított korábbi elhalálozása esetén, annak halála után azonnal fizetendő. „A biztosítás 51.) 56.) c. negyedévi díj és mellékilletékek ellenében köttetett. A díj 1930 március 2-tól kezdődőleg 20 éven át, legfeljebb a biztosított elhalálozásáig előre fizetendő". Minthogy a kötvény a biztosítás tartamának kezdőpontja tekintetében más, naptárszerűen meghatározott rendelkezést nem tartalmaz és ilyennek a kötvény fentidézett tartalma nem tekinthető, ezért az alperesi biztosító a bírói gyakorlat értelmében joghatályosan kiköthette azt — feltéve, hogy az valamely törvényi rendelkezéssel ellentétben nem áll — miszerint a biztosítás kezdete, vagyis a kockázat viselésének kötelezettsége csak akkor álljon be, amikor a kötvény a benne felszámított első évi díj, illetve díjrészlet és illetékek készpénzben történő és teljes lefizetésével beváltatott. A fennforgó esetben az általános biztosítási feltételek 2. cikkében az alperesi biztosító ilyen kikötést tett; kérdés tehát az, hogy a kikötés nem áll-e ellentétben az 1927 :X. t.-c. 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében az itt szóban levő első díjrészlet tekintetében irányadó 4. §. első bekezdésében foglalt, szóval a törvényes jogszabállyal, amely szerint: a biztosított az ilyen első díjat, illetve díjrészletet még az esedékességtől számított 30 nap alatt kifizetni jogosult és a biztosító csak ennek a 30 napnak — amely 30 nap alatt tehát a biztosítót a kockázat viselési kötelezettség terheli — eredménytelen eltelte után élhet azzal az erre az esetre biztosított törvényes jogával, hogy választása szerint a szerződéstől elállfyasson ? A felperes vitatása szerint az általános biztosítási feltételek 2-ik cikkében foglalt fenti kikötés ezzel a most említett törvényi rendelkezéssel ellentétben áll és mint ilyen semmis és érvénytelen. Felperesnek ez a vitatása azonban nem bír megállható alappal; mert nem lehet kétséges, hogy az 1927 :X. t.-c. 4. §-ának első bekezdésében foglalt fenti jogszabály olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a