Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Kft. üzletrészek fiduciarius átruházása - Általános biztosítási feltételek és biztosítási kötvényszöveg közti ellentét - Választott bírósági jogegységi ülések szükségessége

12 KERESKEDELMI JOG 3. SZ Cég 57. „Magyar Máza Műveik". * (Bp. T. P. VI. 11.158/1932. sz. a. 1932 okt. 20-án.) A kérelmezőknek az iratok közt 3. sorszám alatt fekvő kérvényéhez F. és G. alatt csatolt eredeti levelek tartalmából megállapítható, hogy a „Masa G. m. b. H." berlini cég „Máza" szó alatt szabadalmazott gyártmányainak Magyarország területén való kizárólagos előálításának jogát szerezték meg a felfolyamodó cégtulajdonosok, s feljogosíttattak Jugoszláviában, Romániában és Bulgáriában is ily, úgynevezett „máza" bérmunkák kivitelezésével. Az adott esetben tehát a „Magyar" toldat nyilvánvalóan a más országbeli hasonló tárgyú vállalattól való megkülönböztetést szolgálja, az tehát nem ütközik a cégvalódiság elvébe, s így a cég eme toldat felvételével akadálytalánul bejegyezhető volna. Az elsőbíróságnak a cég bejegyzését megtagadó végzését mégis helyben kellett hagyni, mert a folyamodók a vállalkozás gyári jellegét, s különösen a „művek" megjelölésnek a kereskedelmi életben általában elfogadott fogalmát tevő ama körülményt, hogy a vállalat működési ágazatai sokféle és különleges, önmagukban véve is gyári jellegű és terjedelmű olyan zárt egységekre oszlanak, melyek úgy az azokban alkalmazott szakmabeli, mint a telepen belül a műhelyi elkülönítést is külön üzemvezetés mellett szükségkép maguk után vonják, nem igazolták, s így a „művek" toldat használata a cég tényleges üzleti viszonyait nem fedik. Ennélfogva tehát á bejegyezni kért cégszöveg a cégvalódiság elvének meg nem felel. Részvénytársaság 58. Az az eljárás, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választására vonatkozó szavazás a részvényletétel elismerését tanúsító elismervényeknek a szavazati jogot igazoló szelvényével történt, nyilván alapszabályellenes, ha az alapszabályok kifejezetten szavazólapokkal való, tehát titkos jellegű választást írnak eló', amitől való eltérésnek csak akkor lehet helye, ha a közgyűlés eseten?démt egyhangú határozattal más választási módot állapított volna meg. (C. P. IV. 848/1931. sz. a. 1932 dec. 16-án.) 59. Közgyűlési határozat megtámadása. Az alaptőke egyidejű felemelésétől függő alaptőkeleszállítás a hitelezők helyzetén nem változtat, tehát ahhoz nem kell a cégbíróság előzetes engedélye, hanem a cégbíróság által utólag is tudomásul vehető. (C. P. IV. 815/1931. sz. a. 1932 dec. 14-én.) A mérleg kellő áttekinthetőségét érinti ugyan az, hogy a berendezési vagyontárgyak értéke az „adósok" rovatában van beállítva, ámde ennek a körülménynek a mérleg végeredményére befolyása nincs, következéskép emiatt sem lehet szó a törvény említett rendelkezésének vagy az alapszabályoknak megsértéséről. A közgyűlés az alaptőkeleszállítást az ugyanolyan arányú alaptőke felemelésével kapcsolatosan az utóbbinak keresztülvitelétől függőleg határozta el és mint erre a felperesek fellebbezésükben maguk utalnak, a cégbíróság a közgyűlés határozatát csak akkor vette tudomásul, amikor az alperes a felemelt alaptőke befizetését igazolta. A Kt. 209. §-a az alaptőke leszállításához az illetékes törvényszék engedélyét a hitelezők érdekében kívánja meg. Az adott esetben az alaptőke leszállítás, az alaptőke egyidejű felemelésétől függése folytán, a hitelezők helyzetén nem változtatott és ekként a törvény által szem előtt tartott érdek nem szenvedett sérelmet azzal, hogy a cégbíróság nem előzetesen, hanem utólagosan, a felemelt alaptőke befizetése után, vette tudomásul az alaptőke leszállítást. Az alaptőke felemelését illető közgyűlési határozat nem sérti a kisebbségi részvényesek, jogát, mert minden részvényesnek egy új részvényre elővételi jogot ad. Az a körülmény pedig, hogy egyes részvényesek anyagi körülményeik folytán esetleg nem gyakorolhatták az elővételi jogot, nem nyújt alapot a szabályszerűen létrejött közgyűlési határozat megtámadására. A 10 pengő névértékről 5 pengő névértékre leszállított régi részvények tíz darabjának egy 50 pengő névértékű részvénnyé összevonása sem sért törvényes rendelkezést, mert az a körülmény, hogy a hányadrészvényesek bizonyos szempontból jogaik gyakorlása tekintetében együttes eljárásra vannak utalva, nem jelenti részvényesi jogaik lényeges csorbítását. Takarékbetét 60. Takarékpénztár alapszabályainak a betéti könyvecskébe is felvett az a határozmánya, hogy a betétek felmondási idejét az igazgató választmány határozza meg, nem jogosította fel a takarékpénztárt arra, hogy a betevővel szemben teljesen saját tetszésétől függő tartamú (2Vz évi) felmondási időt állapítson meg, hanem ennek megállapításánál köteles volt figyelembe venni azt a szokást, mely a betétek elfogadásával foglalkozó pénzintézeteknél a betétek összegéhez képest általában fennáll. (C. P. VII. 3852/1932. sz. a. 1932 dec. 20-án) Vétel 61. Gazdasági gép elfogadása és 7 évig való használata oly konkludens tény, mely az eredetileg hatálytalan ügyletet hatályossá teheti. (C. P. VII. 4164/1931. sz. a. 1932 dec. 19-én.) Nem alapos a felpereseknek azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság ítéletében elfoglalt jogi álláspont ellentétben áll a kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 44. számú döntvényével; mert ennek indokolásában csak az van kimondva, hogy: „a gép elfogadása és használatba vétele egymagában véve" olyan ráutaló (concludens) ténynek, amelynél fogva a megrendelővel szemben eredetileg hatálytalan vételi ügyletnek utóbb a törvénnyel összeegyeztethető módon való megkötése megvalósulhat — nem minősíthető; egyébként azonban azt, hogy mik lehetnek ilyen ráutaló tények, az említett jogegységi döntvény, az eset körülményeihez képest a bíróságok szabadon való mérlegelésének tartotta fenn. Azzal tehát, hogy a fennforgó esetben a szóban lévő gépnek élettartama jelentős részét is felemésztő hosszú időn (7 éven) át való használatában ilyen ráutaló tényt látott fennforogni — a fellebbezési bíróság nem jutott ellentétbe az említett jogegységi döntvénnyel.