Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - Kft. üzletrészek fiduciarius átruházása - Általános biztosítási feltételek és biztosítási kötvényszöveg közti ellentét - Választott bírósági jogegységi ülések szükségessége

10 KERESKEDELMI JOG 3. fiz illetékessége. Tehát annak dacára, hogy felperes szerint a kérdés eldöntése a per érdemére tartozik, a választott bíróság kimondotta, hogy Jury határozata figyelembe nem vehető. (Minek akkor Jurydöntés?) — Egy másik esetben felperes keresetet indított alperes ellen, aki ellene védjegybitorlási panaszt emelt; mondja ki a választott bíróság, hogy alperesnek az a ténye, hogy ellene védjegybitorlási feljelentést tett, tisztességtelen verseny. Kérte, hogy alperes ilyen panasz emelésétől tiltassék el. Alperes hivatkozott a fenti ellenkező döntésre s arra, hogy a panaszemelési jog állampolgári jog, melytől egy másik bíróság el nem tilthatja; hanem a védjegyperben döntendő el, hogy igaza van-e, (épúgy, mint fenti perben mondta alperes, hogy előre nem lehet tudni, hogy a 40—50 per indítása jogos volt-e?) és pergátló kifogást emelt. A választott bíróság a pergátló kifogásnak nem adott helyt, hanem az ügyet érdemleges tárgyalásra utasította. — A kir. Tábla (P. IV. 13.898/1932.) a választott bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. — Vagyis a kamarai választott bíróság ugyanazon — eléggé érdekes — kérdésben kétféle határozatot hozott. (Megjegyzendő, hogy utóbb mindkét perben egyesség jött létre.) sz. I. Magyar Jogászegyleti Értekezések. A Magyar Jogászegylet a f. év január 21-én tartott választmányi ülésén nagyfontosságú elhatározásra jutott. Elhatározta ugyanis, hogy a Magyar Jogászegyleti Értekezések füzetenkénti kiadását megszünteti és ehelyett negyedévenként rendszeresen megjelenő folyóiratot ad ki. A folyóirat címe: Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok. Miként a folyóirat címe is mutatja, abban elsősorban a Jogászegyletben elhangzott előadások fognak egész terjedelmükben, avagy bő kivonatban megjelenni. De a folyóirat életrehívásával célja a Jogászegyletnek az is, hogy lehetővé tegye olyan nagyobb tanulmányoknak a közlését, amelyek terjedelmüknél vagy tárgyuknál fogva ma élő jogi szaklapokban nem helyezhetők el. Ilyen tanulmányok közlésére azonban csupán akkor kerülhet sor, ha a Jogászegyletben elhangzott előadások közlése után a folyóiratban még hely mutatkozni fog. A folyóirat létesítésével rend; zeresíteni óhajtja egyúttal a Jogászegylet a közlésre íilkalmas előadások gondos kiválogatását is. Mindebből látható, hogy az új folyóirat semmiképpen sem fog a meglévő jogi szaklapoknak versenyt támasztani, sőt ellenkezőleg azt a lehetőséget fogja nyújtani, hogy az egyes jogi szaklapokhoz beérkező és ott el nem helyezhető, nagyobb terjedelmű elméleti tanulmányokat az illető jogi szaklap ennek a folyóiratnak adja át. A választmány szerkesztőbizottságot küldött ki, melynek tagjaiul dr. Schuster Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság nyug. elnökét, dr. Mendelényi László kir. kúriai bírót és dr. Nagy Dezső Bálint ügyvédet kérte fel, utóbbit egyszersmind megbízta a szerkesztői tecmdők ellátásával. A Magyar Jogászegylet tagjai a folyóiratot tagilletményképpen fogják kapni. A Kúria tanácsának beosztása 1933 évben Polgári szakosztály: I. Elnök: Juhász Andor dr., a m. kir. Kúria elnöke és Jakab Mihály tanácselnök. Bírák: Alföldy Dezső dr., Ullrich Ede, Ludvig Rezső dr., Brandt József dr., Vincenti Gusztáv dr., Böszörményi Nagy István dr., Makláry Dániel. Tanácsjegyzök: Biczó László dr. kir. járásbíró, Csekő Gyula dr. kir. törvényszéki bíró. II. (Egyszersmind szabadalmi tanács). Elnök: Totth István dr. tanácselnök. Bírák: Gallia Béla dr., Margitay Valér dr., Neuhold Ferenc dr., Dézsi Ferenc. Tanácsjegyző: Nyáry Miklós dr. kii*, tövényszéki bíró. III. Elnök: Wesztermeyer Vidor dr. tanácselnök. Bírák: Bocskor Antal, Thébusz Aladár dr., Tóth György dr., Raisz Béla dr., Medgyesi Ferenc dr., Klie Antal. Tanácsjegyző: Boga Bálint dr. kir. törvényszéki bríó. IV. Elnök: Temovszky Béla dr. tanácselnök. Bírák: Noszkó Imre dr., Sztankovits Jenő dr., Szobonya Béla dr., Suloky István dr., Korpásy Gyula dr., Morvay Aurél dr. Tanácsjegyző: Vadász Lajos dr. kir. törvényszéki bíró. V. Elnök: Hutás József tanácselnök. Bírák: Vida Zoltán drv Sebestyén Ödön dr., Benda Béla dr., Gébért József dr., Beck Károly dr., Kozma Aladár dr., Soós Zoltán dr., Bándy Ferenc dr., Seidel János. Tanácsjegyző: Orbán József dr. kir. törvényszéki bíró. VI. Elnök: Térfi Dezső tanácselnök. Bírák: Koós Emil dr., Almási Antal dr., Kerekes István dr., Antalfy Mihály dr., Kerényi Alajos dr., Kientzl Tivadar dr., Barabási István dr., Nagy Zoltán. Tanácsjegyző: Kiss György dr. kir. járásbíró. VII. Elnök tanácselnök. Bírák: Zsitvay Géza dr., Körtvélyessy György dr., Tóth Miklós dr., Ipovitz Károly dr., Dávid István dr., Gál László dr. Tanácsjegyző: Budaházy László dr. kir. járásbíró. Büntető szakosztály: I. Elnök: Osvald István dr., a m. kir. Kúria másodelnöke. Bírák: Slavek Ferenc dr., Mendelényi László dr., Kvassay Gyula dr., Csengey Miklós dr., Szolnok Jenő dr. Tanács jegyzők: Zsacskó Béla dr. és ifj. Rácz Ernő dr. kir. törvényszéki bírók. II. Elnök: Polgár Viktor dr. tanácselnök. Bírák: Módly Béla, Bolla Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor dr., Bán József dr., Folkmann Jenő dr. Tanácsjegyző: Kassay Gyula dr. kir. törvényszéki bíró. III. Elnök: Finkey Ferenc dr. tanácselnök. Bírák: Sélley Barnabás dr., Pazár Zoltán dr., Bök Béla, Kendi Elemér dr., Gergics Károly dr. Tanácsjegyző: Madarassy Elemér dr. kir. törvényszéki bíró. Hazai irodalom A tisztességtelen verseny legújabb gyakorlata. Függelék: Eljárás T. V. ügyekben. Irta: Dr Báyiyász Jenő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, 1933. Nóvák Rudolf és Társa tudományos könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat. 76 old. — Szerző, mint a kamarai választott bíróság referense s mint a védjegylajstromozó hivatal vezetője, kétségkívül egyike a versenyjog s az ezzel szorosan összefüggő védjegyjog legalaposabb ismerőinek. Korábbi hasonló munkái eléggé ismertek a szakközönség előtt. Jelen munkája a versenyjog egész területét öleli fel, a joggyakorlatot ismerteti és főleg rendszerbe igyekszik foglalni az eddig már ismertetett joganyagot és kiegészíteni az újabban hozott ítéletekkel. A gyakorlat embere részére igen hasznos szolgálatot tesz a kézikönyv, melynek kezelését a betűrendes mutató is megkönnyíti. Egy észrevételt azonban engedjen meg a szerző. Éppen mivel olvasói között sok lesz a laikus gyáros és kereskedő, az esetek ismertetésében