Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - A Kft. kötelező szervei

s KERESKEDELMI JOG 3. sz hites könyvvizsgálóra bízza az ügyvezetés állandó ellenőrzését." ( 1. bek. 1. mondat.) Az utóbbi törvényhelyhez a Glücksthal— Huppert-féle kommentár a következő megjegyzést fűzi: „a könyvvizsgáló szervre a felügyelőbizottságnak csak ellenőrző jogköre vihető át, képviseleti és ügyvezető jogköre (1. 66., 69., 70. és 71. §§.) nem. Ahol tehát a felügyelőbizottság létesítése kötelező (1. 66. §.), annak létesítése alól könyvvizsgálati szerv létesítése esetén sincsen kivétel".8 A kommentár törvénymagyarázatát tévesnek tartom. Nézetem szerint a hites könyvvizsgálói szerv helyettesítheti magát a felügyelőbizottságot. Hites könyvvizsgálat szervezése esetében tehát felügyelőbizottság létesítésére a 66. §. esetében sincsen szükség. A felügyelőbizottság ugyanis — mint a neve is mutatja — „felügyeleti" szerv. Már pedig mi mást jelent a „felügyelet", mint az „ügyvezetés állandó ellenőrzésé"-t? Ha tehát a társasági szerződés az ügyvezetés állandó ellenőrzését a felügyelőbizottság helyett hites könyvvizsgálóra bízza, — amit a törvény szerint megtehet — akkor ezáltal a felügyelőbizottság egész működési köre superrálva van. így a taggyűlés összehívásának joga, amelyet a Glücksthal-Huppert kommentár az ügyvezető jogkörbe soroz, bizonyos korlátok között megilleti a hites könyvvizsgálót is, jóllehet utóbbi kizárólagosan ellenőrző közeg. Hasonlóképpen megilleti a hites könyvvizsgálót is a taggyűlésen való részvétel joga, ami megfelel a felügyelők taggyűlésen való megjelenési és indítványtételi jogának. (69. § bek.) Ami a felügyelőbizottság képviseleti jogkörét illeti, ez csak az ügyvezetőkkel való ügyletkötésre és az ügyvezetők elleni perek vitelére terjed ki. Már pedig lehetetlenség be nem látni, hogy ezek a képviseleti jogok csupán kiágazásai a felügyelők tágabb értelemben vett ellenőrzési feladatkörének. (A 70. §. értelmében ugyan a társasági szerződés a felügyelőbizottságra egyéb tennivalókat is bízhat. Olyanokat is, amelyeket hites könyvvizsgáló nem láthat el. Nyilvánvaló azonban, hogy ahhoz, hogy a társaság a felügyelőbizottság létesítésének kötelezettsége alól szabaduljon, elegendő, ha a társasági szerződés a felügyelőbizottság köteles működési körének pótlásáról gondoskodik.) Ha tehát a Glücksthal—Huppert-féle kommentár álláspontja helyes lenne, akkor a gyakorlat az elé a rendkívül nehéz kérdés elé állíttatnék, hogy a felügyelőbizottság „ellenőrzés"-ét helyettesítő könyvvizsgáló mellett milyen kötelező feladata és jogköre 3 Glücksthal Andor és Huppert Leó: A korlátolt felelősségű és a csendes társaság, 1930. 76. 1. marad a felügyelőknek. Erre a törvénynek feltétlenül választ kellett volna adnia, — ha a kérdés egyáltalán felmerülhetne. Ez a kérdés azonban nem merülhet fel. Nemcsak mert — mint láttuk — a felügyelők ellenőrző működési körét egyéb feladataiktól elválasztani egyáltalán nem lehet, hanem azért is, mert a törvény a felügyelőbizottság kötelességeit és jogait kogens szabályokkal állapítván meg, azokhoz hozzátenni ugyan szabad, de elvenni belőlük semmit sem lehet. Különösképpen nem lehet tehát elvonni a felügyelőbizottság kompetenciájából az ellenőrzés feladatát sem. Ebből következik, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzésének más szerv útján való helyettesítése csak magának a felügyelőbizottsági szervnek teljes mellőzése mellett képzelhető. Minthogy pedig a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységét a hites könyvvizsgáló a törvény szerint helyettesítheti — és pedig nyilvánvalóan a felügyelőbizottság létesítésére kötelezett (a 66. § alá eső) társaságnál is, mert hiszen egyéb esetekben „helyettesítésre" nincsen szükség — a fenti tételnek szükségszerű folyománya, hogy hites könyvvizsgálat szervezése a kft.-t mentesíti a felügyelőbizottság felállításának kötelezettsége alól. Annyit szívesen koncedálok, hogy a törvény ezt a fáradságosan, de nézetem szerint kétséget nem tűrő módon igazolható álláspontját igen egyszerűen és világosan kifejezésre juttathatta volna a 66. § vagy a 73. § szövegének csekély megváltoztatásával. Hogy ez nem történt meg, annak az a magyarázata, hogy a törvényhozó csak az utolsó órában határozta el magát arra, hogy a hites könyvvizsgálók intézményét a kft. törvény kapcsán mégis bevezesse, — s ekkor már a Kuncz-féle 1926. évi társasági jogi törvénytervezet mintául szolgáló rendelkezése (138. §), nem részesült kellő átdolgozásban.4 A fenti jogi érvek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a törvényhozó a miniszteri indokolás szerint a kft.-ban olyan könnyed és rugalmas vállakozási formát akart teremteni, amely a korlátolt felelősség előnyét a kis- és középvállakozások részére is biztosítja. Hogy ilyen célkitűzés mellett nem lett volna-e helyes minden esetben eltekinteni külön felügyeleti, vagy ellenőrző szerv felállításának kötelező megszabásától: vitatható álláspont. Hogy azonban a kissza4 A Kuncz-féle törvénytervezet 138. §-ának értelme a maga helyén kristálytiszta. Ama tervezet szerint ugyanis felügyelőbizottság létesítése a nagyobbszabású kft.-nál sem lett volna kötelező.