Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3. szám - A Kft. kötelező szervei

3. sz. KERESKEDELMI JOG 7 A Kft. kötelező szervei Irta: Dr. Hoff György. I. Szükségképpeni szerv-e a taggyűlés? Azt olvasom a kft.-ról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolásában, hogy a törvényjavaslat — vagyis a kft.-ról szóló 1930. évi V. t.-c. — a kft.-nak csak egy szükségképpeni szervét ismeri: az ügyvezetőket.1 Nem állítom, hogy ez a beállítás érdemben hamis képet nyújt a kft. szervezetéről. Mert hozzáfűzi ehhez az indokolás, hogy az ügyvezetőkön kívül szükség van taggyűlésre is, csakhogy az utóbbit helyettesíteni lehet a tagok esetenkénti írásbeli megegyezése által. Mégis: a tétel ebben a szövegben nem egészen precíz és talán nem lenne helyes, ha így menne át a köztudatba. A kft.-nak ugyanis a taggyűlés — illetőleg pontosabban: a tagok összessége — ugyanúgy kötelező szerve, mint akár az ügyvezetők. S ehhez képest a kft.-nak két szükségképpeni szerve van. Igaz ugyan, hogy a törvény 42. §-a szerint „taggyűlésre nincs szükség, ha esetről-esetre valamennyi tag írásban megegyezik a határozatban, vagy abban, hogy írásban szavazzanak". Ámde az, hogy egyszer-másszor a taggyűlés összehívása de facto elmaradhat, mert adott esetben létrejött ilyen megegyezés, még nem jelenti, hogy a taggyűlés, mint szerv, in principio mellőzhető lenne. Valamennyi tag egyhangú megegyezését ugyanis előre nem lehet biztosítani, a társasági szerződésnek pedig minden eshetőségre kell provideálnia. (Hogy a társasági szerződésnek kell taggyűlést szerveznie, kitűnik egyébként a törvény 3. §. 6. pontjából is, amely szerint a társasági szerződés kötelező tartalma rendelkezni a taggyűlés határozatképessége felől). Már pedig a taggyűlés, mint berendezése a társaságnak a társasági szerződésben megnyilvánuló szervezetének, már a társaság megalakulása által születik meg — és léte független attól, hogy működésére sor kerül-e vagy sem. Taggyűlésre, mint berendezésre tehát minden kft.-nak feltétlenül szüksége van. De a kft. második szervének nemcsak megalkotása, hanem működése is kötelező. Hiszen a törvény 37. §-a a periodikusan viszszatérő ügyek egész légióját utalja a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe. Ezek tekintetében ugyan — mint láttuk — a társasági tagok inter absentes is határozhatnak. De ez nem jelenti azt, hogy a taggyűlés működését ezekben az esetekben más társasági szerv helyettesíti. Hiszen az írásbeli határozatot ugyanazoknak a társasági tagoknak kell meghozniok, akik a taggyűlést alkotják. Valójában 1 Miniszteri indokolás IV. ad. 4. tehát a tárgyalt esetekben különböző alakban egy és ugyanaz a szerv működik.2 A kérdés csak az lehet, hogy helyes-e ezt a szervet „taggyűlés"-nek nevezni. Taggyűlés alatt ugyanis a szó közhasználati jelentése szerint a tagok együttes jelenlétére kell gondolnunk. Azt hiszem azonban, hogy ha a törvény „korlátolt felelősségű"-nek nevezheti azt a társaságot, amelynek felelőssége — tudjuk — nincsen korlátolva és „társaság"-nak mondhatja azt az alakulatot, ami tulajdonképpen egyesület és így nevezheti még akkor is, ha — ami a magyar törvény szerint ugyancsak átmenetileg lehetséges — csupán egy tagja van, akkor talán szólhatunk „taggyűlés"-ről is ott is, ahol nincsen gyülekezet. Emellett a nomenclatura mellett azonban a törvény 42. §-ának akként kellett volna szólnia, hogy valamennyi tag egyhangú írásbeli megállapodása esetében a „taggyűlést nem kell összehívni". A törvény szavai szerint viszont ilyen esetben magára „taggyűlésre nincs szükség". Precízebb tehát azt mondanunk, hogy a kft. második (illetőleg rangban első) kötelező szerve a tagok egyeteme, amely működését vagy taggyűlésen, vagy egyhangú írásbeli megállapodás alapján írásban gyakorolja. De hogy a kft.-nak az ügyvezetőkön kívül egy további és pedig a legfontosabb teendők ellátására kizárólagos jogkörrel rendelt szükségképpeni szerve van, ahhoz nem férhet kétség. 77. Hites könyvvizsgálói szerv létesítése mentesíti-e a kft.-ot felügyelőbizottság szervezése alól? A kft.-ről szóló törvény 66. §-a értelmében minden olyan kft. köteles felügyelőbizottságot létesíteni, amelyik szállítmányozással, fuvarozással, beraktározással, vagy kézizálog üzlettel foglalkozik, továbbá az olyan társaság, amelynek taglétszáma a huszonötöt, törzstőkéje pedig százötvenezer pengőt meghalad. Eszerint a §. szerint tehát bizonyos feltételek mellett a felügyelőbizottság is kötelező szerve a kft.-nak. A 73. §. értelmében azonban „a társasági szerződés akként is rendelkezhetik, hogy a felügyelőbizottság helyett (vagy mellett) a taggyűlés részéről választott egy vagy több 3 Lényegében erre az állásportra helyezkedik Kunez Ödön, a kft. egyik ismertetésében: „Die Gesetzbesümmungen über die Gesellschafterversammlung bringen die Auffassung zum Ausdruck, dass das Recht der obersten Kontrolié, und der Erteilung von Weisungen den Gesellschaftern zusteht.. . Die Abhaltung oder formaié Einberufung der Gesellschafterversammlung ist jedoch nicht unumgánglich notwendig." (Übersicht über das neue Gesetz betr. die G. m. b. H. und die stille Gesellschaft. Zeitschrift f. Ostrecht 1930. 381. 1.)