Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - Törvényjavaslat az üzleti hirdetések korlátozásáról és a versenyjog módosításáról

2. sz. KERESKEDELMI JOG 9 Hazai Irodalom A Polgári perrendtartás magyarázata. (Második kiadás). Irta: Dr. Kovács Marcell ny. kir. kúriai bíró. — A nagyszabású és hazai irodalmunkban egyedülálló perrendi kommentár II. kiadásának XII. füzete most hagyta el a sajtót és most már, mint teljes egész kerül minden jogász kezébe. Mérlegkészítés és mérlegvizsgálat. — A revízió technikája. — Irta: Zsengeri Manó. Lampel R. könyvkereskedése kiadása. Fűzve 16 P, kötve 18 P. Az egyenes adók legújabb érvényükben. Teljes gyakorlati útmutató, adónaptárral. Összeállította: Dr. Klug Emil ügyvéd, az Adó és Illetékügyi Szemle főszerkesztője. Ára 1 P. Adók és illetékek kis kézikönyve. Az Illetékügyi Közlöny kiadása. — Ára 3.50 P. A gazdatartozások átmeneti rendezése. A 6300/ 1932. M. E. sz. rend. szövege és magyarázata. — Magyarázta: Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán min. o. tan. Tébe Könyvtár 72. sz. Ára 3 P. Külföldi irodalom Handwörterbuch des Bankwesens, herausgegeben von M. Pályi und P. Quittncr, Berlin, Jul. Springer, 1933, S. 614. Göppert: Das Recht der Börsen, Berlin, Springer, 1932, M. 15.60. Schottland: Die aussergerichtliche Treuhandliquidation, Ochsenpert a. u., Fritz u. Rappert, 1932. Neumeyer: Patentgemeinschaften und derén Aufbau bei amerikanischen Industrieverbánden, Marburg, 1932, S. 164, M. 6. BÍRÓI JOGGYAKORLAT Altalános 28. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 49. sz. polgári döntvénye mellett sincs akadálya annak, hogy a tényállás megállapításánál a büntető' eljárásban felvett bizonyítás eredménye a polgári bíróság által felhasznál tassék. (C. P. II. 7606/1930. sz. a. 1932 nov. 4-én.) Mert sem tételes törvény, sem a bírói gyakorlatban kialakult jogszabály nem tiltja azt, hogy a polgári bíróság a tényállás megállapításánál valamely, a feleket érdeklő büntetőbírósági eljárásban beszerzett bizonyítékokból is meríthesse a meggyőződését. Magánjog 29. Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a magánjogi megállapodást egyedül azon az alapon mondaná ki semmisnek, hogy az a kincstár pénzügyi érdekeit sérti s ekként jövedéki kihágást képez. (C. P. VII. 754/1932. sz. a. 1932. nov. 15-én.) I. S. özv. makói bej. cég, akinek korlátlan, nagybani italkimérési engedélye volt s azonfelül engedélyezett likőr- és rumgyárral is rendelkezett, az 1928. november 5-én és 6-án kelt megállapodással Szeged városára és a város környékének egy részére vonatkozólag átruházta a képviseletét az ugyancsak korlátlan italmérési engedéllyel bíró özv. B. F.-né I. rendű alperesre. E miatt a megállapodás miatt a felperes és az I. r. alperes, továbbá a IV. r. alperes amiatt, mert a felperes képviseletét az édesanyja, özv. B. F.-né I. rendű alperes helyett valójában a IV. r. alperes látta el, a pénzügyi hatóságok által jövedéki kihágásért jogerősen elítéltettek. Amint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsa az 53. számú polgári döntvény indokolásában kifejtette, a törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis ugyan, de minthogy a semmisség csak akkor következik be, ha jogszabály mást rendel, ennélfogva minden egyes, jogszabály előírta tilalomnál az illető jogforrás értelmezése alapján kell megállapítani, vájjon a jogszabály a tilalom folytán az abba ütköző szerződést magánjogi hatályától is meg akarta-e fosztani? Nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a magánjogi megállapodást egyedül azon az alapon mondaná ki semmisnek, hogy az a kincstár pénzügyi érdekeit sérti s ekként jövedéki kihágást képez. Viszont, minthogy az a körülmény, hogy bizonyos személyek pénzügyi tiltó rendelkezés folytán bizonyos kereskedelmi ügyletekkel nem foglalkozhatnak s ilyenekre vonatkozólag engedély nélkül megállapodásokat sem létesíthetnek, az ügylet kereskedelmi természetén és érvényességén nem változtathat, ennélfogva az ilyen tiltó jogszabályba ütköző cselekmény, ha büntetés alá is esik, de maga a jogügylet, ha egyébként hibátlan, egyedül a pénzügyi tiltó rendelkezés megszegése miatt semmissé nem válik. A Kúria álláspontja szerint tehát megbízás alapján szesz áruknak más részére történt engedély nélküli forgalomba hozása, ha a pénzügyi rendelkezések folytán tilos is s ha az ez ellen vétőket a törvény vagy rendelet büntetéssel is sújtja, minthogy a szeszárúknak, mint minden más árúnak eladása a pénzügyi hatósági rendelkezésektől eltekintve közönséges kereskedelmi ügyletnek minősül, az ilyen ügylet pedig tartalmánál fogva nem tilos és jó erkölcsökbe sem ütköző, — nem semmis és nem érvénytelen. 30. A mindenkori javadalmas által a járandóság folytatásával járóan vállalt kötelezettség külön felsőbb jóváhagyás nélkül magát a javadalmat, tehát a javadalmi utódot is köti. (C. P. IV. 3391/1931. sz. a. 1932 nov. 29-én.) Az irányadó tényállás szerint néh. V. kalocsai érsek akkor, midőn az érsekségi uradalom tisztjei az októberi forradalom hatása alatt helyükről Kalocsára menekültek és a gazdaságok vezető nélkül maradtak, a vezetés elvállalására egyedül jelentkező, a kalocsai központban beosztva volt felperest az egész hajósi gazdasági kerület vezetésével megbízta, a felperesnek azt az ígéretet tette, hogy amennyiben őt ebből a küldetéséből folyóan kár éri, meg fogja téríteni. Ez az ígéret az érsekségi uradalom alkalmazottja részére, az érsekségi uradalom javára teljesítendő szolgálatok fejében történvén, nem minősíthető az akkori érsek által pusztán saját egyéni érdekei miatt és csupán saját személyét kötelezően tett Ígéretnek, hanem az — az ellenkezőnek kifejezett kikötése híjján — az érseki javadalom terhére tettnek fogadandó el. Mivel pedig a mindenkori javadalmas által a gazdaság folytatásával járóan vállalt kötelezettség külön felsőbb jóváhagyás nélkül magát a javadalmat, tehát a javadalmi utódot is köti,