Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - Törvényjavaslat az üzleti hirdetések korlátozásáról és a versenyjog módosításáról

8 KERESKEDELMI JOG 2. sz kizárólag az ügyvédeket illették meg, hamis érvelésekkel érzékeny veszteséget jelentő munkaterületek hasíttassanak ki más, egyébként igen érdemes foglalkozási ág részére, mely talán senkihez nem áll oly közel, mint éppen — cikkíróhoz! sz. I. Törvényjavaslat az üzleti hirdetések korlátozásáról és a versenyjog módosításáról. Az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló törvény módosítása tárgyában a legutóbbi napokban benyújtott törvényjavaslatával a kereskedelmi kormány egyes kereskedelmi képviseletek ismételt sürgetésére nagyon helyesen korlátot kíván vetni az újabb időben elharapódzott és a tisztességes kereskedőknek nagy károkat okozó végkiárusításoknak, illetve azok reklamírozásának. Amily elismeréssel adózunk ezen reklámszédelgések megakadályozása iránt és magunkévá tesszük a javaslatnak erre vonatkozó intézkedéseit, annyira nem tudjuk okát adni annak, hogy a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c.-nek éppen az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseinek a kamarai választott bíróság hatáskörét tágító és annak valósággal statáriális jelleget kölcsönző intézkedése hozassék be, és pedig nemcsak a javaslat tárgyát képező reklámszédelgések tekintetében, hanem — felhasználva az alkalmat — kiterjessze azt a törvényben szabályozott jóformán valamennyi versenyfajtákra. A javaslat 12. §-a kimondja, hogy a gazdasági egyesületek és szakegyesületek (csakis ezek, mert a javaslat csupán ezeknek adja meg a jogot) a keresetben kérhetik, hogy alperes még a polgári per megindítása előtt ideiglenes intézkedéssel köteleztessék a jelen törvénybe ütköző magatartásnak abbahagyására. Az ideiglenes intézkedés elrendelésére a kamarai Választott Bíróság elnöke, mint egyes bíró jogosult, aki az illetékes Kereskedelmi és Iparkamara által kirendelt szakértő közreműködésével hozza meg határozatát. A javaslat ezzel a Kereskedelmi Kamara által portált praejury intézményt akarja behozni. Midőn a Kereskedelmi Kamara Jogi Bizottsága előtt e kérdés először tárgyaltatott, már akkor aggályunkat fejeztük ki afölött, hogy a választott bíróság reformja előtt és pedig annak oly irányú reformja előtt, mely egyrészt a választott bíróság megalakulását akarja a mostaninál nagyobb mértékben a felektől függetleníteni, másrészt pedig a választott bíróság, mint felemás bíróság határozatai ellen érdemleges perorvoslatot akar, tágítsuk ki a választott bíróság hatáskörét. Ideiglenes intézkedéseknek helye van a polgári bíróságok előtt folyó versenyperekben is a 23.800/ 1924. I. M. számú rendelet alapján. A bíróság eljárása azonban itt mindenféle kautélával el van látva. Hogy állunk ellenben a kamarai választott bíróságok ideiglenes intézkedéseivel? Azt mondja a javaslat, hogy efölött a választott bírósági elnök dönt kamarai szakértők meghallgatásával. Milyen elnök? Tudvalevő, hogy a választott bíróságnak annyi elnöke van, ahány per a választott bíróságnál beadatik. Ki jelöli ki a választott bíróság elnökét? Ha pedig kijelöli, lehet-e beszélni választott bíróságról? Milyen kautélája van alperesnek, hogy ezen statáriális intézkedésből nem fog-e alperesre helyrehozhatatlan kár származni? Köteles-e a felperesként fellépő egyesület biztosítékot adni? Milyen jogorvoslata van alperesnek az ideiglenes intézkedések tárgyában hozott végzés ellen? Mi történik a jogorvoslat elintézsééig az elrendelt intézkedésekkel? A polgári bíróság jogosítva van az ideiglenes intézkedést biztosíték letételétől függővé tenni (fent id. rendelet 6. §.) Vájjon nem kell-e fokozottabb mértékben megkívánni, hogy a választott bíróság ideiglenes intézkedést alperes kívánságára, de mindenesetre az elrendelő végzés ellen beadott jogorvoslat esetén csakis megfelelő biztosíték letételétől függőleg foganatosíthasson, illetőleg a foganatosított ideiglenes intézkedést csakis biztosíték ellenében tarthassa fenn? Nem tudjuk, hogy a Tvt.-nek ad hoc reformja, akkor, amidőn évek óta hangoztatott és az Ügyvédi Kamara által az igazságügyi kormányhoz juttatott reformjavaslatok mai napig visszhang nélkül maradtak, a kormánynak annyira „sofőrt" programjához tartozik-e? Mi a versenytörvényben sokkal sürgősebb reformokat jelentettünk már be, amelyek közé éppen a gazdasági és szakegyesületek perlési jogának megrostálása, a választott bíróság körüli fokozottabb kautélák, továbbá intézkedései elleni jogorvoslatok megengedése tartoznak. — Nem hisszük, hogy a javaslat 12. és azzal egyáltalában össze nem függő 17. §-a, amely az ideiglenes intézkedéseket a törvény 1, 2, 7, 8, 9 és 13. §-ba ütköző cselekményekre is ki akarja terjeszteni, oly égető kérdés volna, amelyet az üzleti kiárusításokkal jelzett reklámszédelgés megakadályozásában ötletszerűen lehetne beilleszteni. Amennyiben azonban ezen praejury intézménye behozatnék, úgy annak szabályait a 17. §. értelmében a kereskedelmi- és igazságügyminiszteriumok alapos megfontolás tárgyává tegyék. Effektív valutában való marasztalás. Folyó évi I. számunkban (8. oldal) ismertettük a wieni Handelsgericht 1932 október 21-i ítéletét, melyben alperest külföldön fizetendő effektív svájci frankban marasztalta. Ezen ítélet kettős szempontból bír érdekességgel: egyrészt külföldön fizetendő effektív valutateljesítésben marasztal, másrészt pedig a devizakorlátozások ellenére alperest effektív valutafizetésre kötelezi. Effektív svájci frankban való marasztalást tartalmaz a budapesti kir. ítélőtábla V. P. 8570/1932. számú ítelete is. Az ítélet indokolásában kifejti, hogy — tekintettel egyrészt a Magyarország és Svájc közti clearing egyezményre, másrészt arra, hogy alperes nem igazolta azt, hogy a Nemzeti Bank neki a per beli követelés kifizetésére halasztást adott volna — nincs akadálya annak, hogy a bíróság alperest effektív svájci frank fizetésére kötelezze. A budapesti kir. ítélőtábla, igen helyesen, nem helyezett súlyt arra, hogy az ítélet, tekintve, hogy az effektív valutafizetések a Nemzeti Bank engedélyéhez vannak kötve, a devizakorlátozásokba ütközne. E körülményt a Tábla csak annyiban vette figyelembe, hogy az ítéletben kimondotta, hogy az ítélet végrehajtása a tőke és a kamat marasztalás tekintetében az 1550/1931. M. E. számú rendelet, a svájci-magyar clearing-egyezmény korlátai alá esik.