Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 1. szám - Bankfolyószámlára átutalt szolgálati illetmény végrehajtási lefoglalása
1. sz. KERESKEDELMI JOG 15 mint a „kft" rövidítés is kis betűkkel van ugyan írva, amiből azonban nem következik az, hogy ezeket a szavakat, illetőleg ezt a rövidítést a cégszövegbe szükségkép kis betűkkel kellene felvenni. A K. T. 14. §-ában is kis betűkkel van írva, mind a részvénytársaság, mind a szövetkezet szó és a bírói gyakorlat ezeknek a szóknak a cégszövegben nagy betűkkel írását még sem zárja ki, sőt az egyébként nagy betűkkel írt cégszöveg esetében a fenn említett szókat is nagy betűvel jegyzi be. A cégszöveg egyéb szavainak nagy betűkkel írása esetében nem volna tehát akadálya annak, hogy a korlátolt felelősségű társaság szavak rövidítését is csupa nagy betűvel (KFT.) jegyezze be a bíróság. A folyamodó társaság azonban a „korlátolt" szót nagy betűvel rövidíti, a többit pedig kicsivei a cégszövegben (így: Kft.), ami nem felel meg az 1930. évi V. törvénycikk 5. §-ának és annyiban is helytelen, hogy sem a különben csupa nagy kezdőbetűvel írt céghez, sem a kis kezdőbetűvel írt céghez nem illő. 24. „K. F. T." rövidítés nem jegyezhető be, csak „kft", vagy egyébként is nagy betűkkel írt cégszöveg esetén „KFT". (Bp. T. P. VI. 10414/1932. sz. a. 1932 okt. 13-án.) I. Az 1930. évi V. törvénycikk 5. §-ának első bekezdés második mondatában úgy a „korlátolt felelősségű társaság", mint a „kft." rövidítés is kis betűkkel van írva. Ebből azonban nyilván nem következik az, hogy ezeket a szavakat, illetőleg ezeket a rövidítést jelző betűket a cégszövegbe szükségképen kis betűkkel kellene felvenni. A K. T. 14. §-ában is kis betűkkel van írva ugyanis mind a részvénytársaság, mind a szövetkezet szó és a bírói gyakorlat ezeknek a szóknak a cégszövegben nagy betűkkel írását még sem zárja ki, sőt az egyébként nagy betűkkel írt cégszöveg esetében ezt a szót is nagy betűvel írva jegyzi be. A cégszöveg egyéb szavainak nagy betűkkel írása esetében nincs tehát akadálya annak, hogy a kft. rövidítést is nagy betűkkel jegyezze be a bíróság. A kir. ítélőtábla azonban az ügyet a K. E. 29. §-a értelmében egész terjedelmében felülbírálva azt észlelte, hogy bár a törvény felhívott rendelkezése csak az összeírt betűkkel (kft.) rövidítést engedi meg, a társaság K. F. T. rövidítéssel az egyes betűk közé pontot téve kérte cége bejegyzését. Minthogy pedig valamely a törvényben előírt rövidítés csak abban a formában használható, amelyet a törvény megenged s eltérő formájú használatnak helye nincsen, a kir. ítélőtábla a társaság felfolyamodásának a kis betűk használatára felhívó rendelkezés kérdésében helyt adott ugyan, azonban a társaságot a társasági szerződés módosítására, a rendelkező rész értelmében, mégis felhívta. Bfzomány 25. üzletátmházás hatása a bizományi jogviszonyra. (C. P. IV. 5675/1931. sz. a. 1932 okt. 27-én.) A fellebbezési bíróság helyesen magyarázza a 4. és 6. jelű okiratokat abban az értelemben, hogy azokban a felperes a bizományi üzletében beállott változást akként tárja a II. rendű alperes elé, hogy az üzletet testvérére, az I. rendű alperesre ruházta át. Azt, hogy a felperest valóban az a cél vezette, hogy a forgalmi életben az üzlet tulajdonosaként az I. rendű alperes jelentkezzék, abból a magatartásából is nyilvánvaló, hogy ezt az üzletet érdeklő biztosítá-i kötvényeket is I. rendű alperes nevére irattá át. A felperes ezzel ellenkező érvelése téves következtetés eredménye. A felperes érintett eljárásával maga szüntette meg a II. rendű alperessel az A. jelű szerződéssel létesített bizományi viszonyt és utalta a II. rendű alperest arra, hogy az I. rendű alperessel folytassa az összeköttetést. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak, hogy a II. rendű alperes ezután kezdetben még a régi cég alatt küldött az I. rendű alperesnek árut, már azért sem, mert az üzlet birtokosában beálló változásnak nem szükségképeni következménye az, hogy a cég megváltozzék. A kifejtetteknél fogva közömbös az a kérdés, hogy az I. és II. rendű alperes közt milyen jogviszony alakult ki. Az, hogy II. rendű alperes az A. jelzésű szerződéssel a felperesnek eladott üzleti berendezést az I. rendű alperesnek újból el nem adta, már abból is nyilvánvaló, hogy amikor a felperes az I. rendű alperestől az üzletet per útján visszaszerezte, attól az üzlettel az üzleti berendezést is visszakapta. A fellebbezési bíróság szabályszerűen mérlegelte a tanubizonyítás eredményét ebben az irányban is, ehhez képest annak felülvizsgálata helyet nem foglalhat. A felperes jogosan nem követelhette, hogy a II. rendű alperessel meg-szüntetett bizományi viszonyt emez újból felvegye vele annak folytán, hogy a felperes a B. jelű levél szerint utóbb ezzel az igénnyel lépett fel. Következéskép a II. rendű alperes szerződésszegés és vétkesség hiányában nem felelős a felperest annak folytán ért esetleges károkért, hogy a felperes a II. rendű alperes a felperessel a bizományi viszonyt megszüntette, hogy a felperes csak hosszabb idő múlva tudta az I. rendű alperestől a kérdéses üzletet visszakapni, hogy I. rendű alperes az üzletet állítólag a felperes jogait sértő módon vezette és hogy II. rendű alperes afelperessel a bizományi viszonyt újból felvenni hajlandó nem volt. II. rendű alperes a felperesnek fizetésképtelenné válása folytán vele az A. jelű szerződéssel létesített bizományi szerződési viszonyt akkor is jogosan megszüntethette, ha ezt nem a felperes kezdeményezte volna, annál inkább, mert a felperes fizetési kötelezettségét II. rendű alperessel szemben nem teljesíthette. Ezért figyelemmel a fellebbezési bíróságnak az elsöbíróság ítéletéből átvett helyes okfejtésére a felperest a keresetet elutasító döntés ellen irányuló felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Váltó 26. Behajtás végett kapott váltó nem tekinthető váltói úton megszerzettnek. (C. P. VII. 2327/1932. sz. a. 1932 nov. 9-én.) A nem vitás tényállás szerint a kereseti váltót a felperes behajtás végett kapta dr. F. K. ügyvédtől s lényegében nincs megtámadva az a tényállás, hogy az utóbbi a váltót ügyvédi költség fejében üres forgatmány útján kapta a rendelvényes özv. V. K.-nétól. Ebből a tényállásból kétségtelen, hogy a felperes nem váltói úton jutván a váltó birtokába, vele szemben mindaz a kifogás érvényesíthető, ami dr. F. K.-