Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Bankfolyószámlára átutalt szolgálati illetmény végrehajtási lefoglalása

16 KERESKEDELMI JOG 1. SZ val szemben felhozható. A kérdés csak az, hogy viszont dr. F. ellen felhozható-e az a kifogás, amit I. r. alperes az alapul szolgáló jogviszonyból folyóan V. K.-néval szemben felhozhatna. Dr. F. K. a nem vitás tényállás szerint a rendelyényes üres forgatmánya útján, tehát nyilván váltói úton jutott a váltó birtokába s így a rendelvényes ellen felhozható kifogás csak akkor érvényesíthető vele szemben, ha a váltó megszerzésekor az alapul szolgáló jogviszonyról tudott. 27. Biztosítékul átadott váltó. (C. P. VII. 1051/1931. sz. a. 1932 okt. 26-án.) A fellebbezési bíróság az elsőbíróságtól átvett és kiegészített ítéleti indokaiban a valódiságra nem vitás okiratoknak, nevezetesen az 5. •/. alatt csatolt haszonbérleti szerződés XXVIII. pontjának és a B) és C) alatti elismervények és levélnek tartalma alapján, ez okiratok helyes értelmezésével jogszabálysértés nélkül jutott arra az eredményre, hogy a felperes cég forgatói aláírásával is ellátott, 125,000.000 koronáról kiállított váltó a K. J. és K. B. haszonbérlők részéről az alperes haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződésből származó mindennemű követelése biztosítására és kielégítésére átadni kötelezett 10.000 pengő óvadék helyett adatott át az alperesnek az óvadékra vonatkozó, a szerződésben kikötött bankgarancia meg nem szerzése folytán és hogy a váltónak ilyen rendeltetéssel történt átadására tekintettel az alperes a váltó a haszonbérleti viszonyból származó követelésének kielégítésére felhasználhatta olykép, hogy azt leszámítoltatta s a leszámítolási összeget követelésének kiegyenlítésére fordította, aminthogy a váltóadással helyettesített készpénzóvadék esetén is kielégítést szerezhetett volna követelésére az óvadékból a követelésének megfelelő összeg megtartásával. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperessel szemben nem alkalmazta a kezesre vonatkozó jogszabályokat és figyelmen kívül hagyta felperesnek azt az érvelését, hogy az alperes a váltó útján csak akkor szerezhetett volna magának a K. J. és K. B. haszonbérlők elleni követelése tekintetében kielégítést, ha kimutatja, hogy követelése nevezettek vagyonából ki nem került. Az alperes, az egészben helytálló ítéleti indokok értelmében — nem tartozott megkísérelni követelése tekintetében a kielégítésszerzést, a fentnevezett haszonbérlők ellen fennállott törvényes és megszerzett végrehajtási zálogjogának keretében és érvényesítő sével s helytálló a fellebbezési bírósági ítéletnek arra vonatkozó indokolása és döntése is, hogy az érvényesítés elmaradása és az, hogy az alperes a zálogjogát nem engedményezte át a felperesre, nem szolgálhat alapul arra, hogy az alperes a felperes kereseti kérelméhez képest köteleztessék annak az összegnek a megtérítésére, amelynek a megfizetésében a felperes a váltót leszámítoló Győri Első Takarékpénztár Részvénytársaság javára jogerős ítélettel elmarasztaltatott. A NB. 1. alatt csatolt megállapodás tartalmából és keletkezésének körülményeiből helyes okfejtéssel vonta ítéleti indokaiban a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy ez a megállapodás nem zárta el az alperest attól, hogy az óvadék gyanánt átvett váltót a K. J. és K. B. elleni per- és végrehajtási költségkövetelésének kielégítésére is leszámítoltathassa és abból a körülményből, hogy a NB. 1. alatti megállapodás a váltónak bírói úton való érvényesítéséről tesz említést — a fellebbezési bírósági ítéletnek helytálló döntése szerint —, nem lehet következtetni arra, hogy a szerződő felek ezzel megszorítani kívánták volna az alperes részére az 5. ./. alatti alapszerződésben a fentkifejtettek értelmében biztosított azt a jogot, hogy a végeredményben készpénzóvadékot helyettesítő váltót követelésének kielégítésére bírói úton kívül is — leszámítolás útján — érvényesíthesse. A felperes felülvizsgálati kérelmének a fentiekre vonatkozó panaszai eszerint alaptalanok. Ez okból el kellett utasítani a felperest arra irányuló felülvizsgálati kérelmével, hogy az alperes köteleztessék a fellebbezési bírósági ítéletben meghatározott 198 pengő 44 fillér marasztalási összegen s kamatán felüli kereseti tőkének s kamatának megfizetésére. A 198 pengő 44 fillér tőkére s kamatára vonatkozó marasztaló részében pedig a fellebbezési bíróság ítéletét az alperes csatlakozási kérelme folytán fel kellett oldani a következő okokból. Ha az alperes a volt haszonbérlőinek tartozását 198 pengő 44 fillérrel meghaladó összegre számítoltatta is le a Győri Első Takarékpénztárnál az óvadékul szolgált, a felperes cégnek és saját magának is forgatói aláírásával ellátott váltót, a felperes az alperestől a 198 pengő 44 fillér többletösszegnek a megtérítését keresete értelmében csak az esetben követelheti jogosan, ha a leszámítolt és a váltóhitelező takarékpénztár részéről a beszerzett váltóperbeli iratok tartalma szerint a többi váltókötelezetteken kívül úgy a felperes, mint az alperes ellen is peresített váltót a marasztaló ítélet folytán ki is fizette, mert az iratokból megállapítható az a körülmény, hogy a felperes a többi váltókötelezettekkel s ezek közt az alperessel is — egyetemleg köteleztetett a váltóösszeg megfizetésére, egymagában — a felperes részéről való fizetés igazolása nélkül — nem elegendő arra, hogy az alperes a felperes javára köteleztessék annak az összegnek megfizetésére, amennyivel az alperes tényleges követelésénél többet vett fel a leszámítolt váltó ellenében. A felperes előadta ugyan a keresetében azt, hogy a Győri Első Takarékpénztár hitelező a váltóösszeget és járulékait rajta behajtotta, de nem jelölte meg közelebbről sem a keresetben, sem a perben, hogy nevezett hitelezőnek mikor és mennyit fizetett. Igaz, hogy az alperes a per során nem védekezett sem az elsőbírósági, sem a fellebbezési eljárásban azzal, hogy a felperes a peresített váltóösszeget és járulékait a hitelező takarékpénztárnak nem fizette ki, de a fizetésnek megtörténte iránt kétséget támaszt az a körülmény, hogy a felperes a váltó kifizetéséről, annak időpontjáról és közelebbi körülményeiről említést nem tesz, továbbá, hogy a váltó nincs is kiadva a felperesnek, hanem az a beszerzett váltóper iratai közt van fizetést igazoló minden feljegyzés nélkül, végül az, hogy a hitelező takarékpénztárnak az alpereshez intézett, a válaszirathoz 2. :/. alatt csatolt felszólító levele szerint is, a váltóösszeg és annak járulékai kifizetve nincsenek. A fellebbezési bíróság által a felperes javára megítélt 198 pengő 44 fillér tőkére és járulékaira vonatkozó kereseti követelés jogszerűségének elbírálásához tehát szükséges a tényállásnak a megállapítása a tekintetben, hogy a felperes a hitelező Győri Első Takarékpénztárnak az alperes által leszámítolt váltóra mikor és mennyit fizetett.