Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Külföldi kereskedelmi vállalat belföldi fiókja

KEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Kartel, Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST Y., Vi^e^rádi-ucca 14. szám Telefou: Aut. 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. ldr. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL, MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékleiek kel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincadik évi. 12. szám Megjelenik minden hó elején. Budapest, 1933 december 1 Külföldi kereskedelmi vállalat belföldi fiókja. Irta : dr. Ballá Ignác ügyvéd. Valamely kereskedelmi vállalat működése több államra terjedhet ki; egyikben lehet a íőtelelepe, másikban vagy több államban lehetnek fiókjai, képviseletei stb. Nemcsak vasutak, biztosító társaságok, bankok, hanem a legkülönbözőbb árúüzletek között is vannak ma már olyan vállalatok, amelyeknek működése egész világrészeket fog át, a jövő pedig még jobban ki fogja ezt a hálózatot építeni. Felmerült mármost a gyakorlatban az a kérdés, vájjon ezek a különböző államokban, rendszerint ugyanazon cégszöveg alatt működő, ugyanazon tulajdonos, illetve részvényesek kezén levő vállalatok külön szervezettségük és annak folytán, hogy több különböző államban működnek, több. illetve annyi jogalany-e, mint ahány különböző államban működnek, avagy csak egy egységes, azonos jogalany-e. Felmerült pedig ez a probléma a legkülönbözőbb anyagi és alaki magánjogi kérdések előkérdéseként és azután a jogvita ahhoz képest dölt el. és pedig ellentétesen, amint a feleletet igenlőleg vagy tagadólag adták meg. így felmerült a kérdés, vájjon felelősek-e a főüzlet és fiók egymás ügyleteiért, illetve tartozásaiért? Perelheti-e a belföldi alakulat a külföldi üzem üzletkörében létrejött követelést itt és viszont? Érvényesen kötelezheti-e a belföldi céget a külföldi rt. azon igazgatója, vagy cégvezetője, aki itt bejegyezve nincs, de külföldön igen? Perbenállónak tekinthető-e a külföldi alakulat azáltal, hogy felperes a belföldi alakulatot vonja perbe és annak kézbesítteti ki a keresetet? Végrehajtást vezethetek-e az egyik ellen nyert ítélet alapján a másik ellen? Amihez hozzáteszem még: Ha a külföldi alakulat csődbe, kénvszeregyességbe kerül, érvényesíthetik-e a belföldi alakulattal szemben a külföldi hitelezők követeléseiket, ha igen: kvotálisan-e, vagy teljes összegben? A gyakorlat az összes kérdésekben ingadozott (1. Grecsák-Sándor: Uj döntvénytár Kereskedelmi tv. I. k. 459—498: Kohner Artúr: Külföldi rt-ok a belföldön, Ker. jog 1911. és 1912. évf. cikkében felhívott döntéseket). Majdnem ugyanannyi döntés, mint amennyi igenlően oldotta meg a kérdést, kimondta az ellenkezőjét. A jogirodalomban is élénk vita folyt a probléma körül és mindkét álláspontnak meg voltak az erős szószólói (1. dr. Kohner Artúr felhívott cikkét; dr. Reichard Zsigmond: ..Illetékesség külföldi részvénytársasággal szemben", Jogt. Közlöny 1912 : 32 és 459. lap; dr. Fodor Ármin: ,.Bírói illetékesség külföldi rt. elleni perekben" u. o. 425. lap). A két illetve több alakulat azonosságának és egységességének álláspontját — a kérdés anyagi és alaki oldalának részletes vizsgálata mellett — főként dr. Kohner képviselte, aki álláspontját a Kt-nek a .,Külföldi részvénytársaságok" cimű fejezetének Í210—230 §) rendelkezéseire alapította. A Kt. 210. §-ának azon szóhangzata, — mondja id. cikk 417. lap — mely szerint a külföldi rt-ok üzleteiket Magyarországon ,,saját cégük alatt" folytatják, továbbá, hogy a külföldi rt-ok ..cégüket" tartoznak a belföldön bejegyezni, igazolja, hogy a külföldi rt. cége az. amely itt bejegyeztetik és működik, és amely rendelkezésekkel az 1868: 54. t.-c-be iktatott Törvénykezési rendtartás 33. §-a és Pp. 27. §-a is összhangban áll. Arra. hogy dr. Kohner a puszta szóhangzati magyarázat helyességét mily logikai és dogmatikai okfejtésekkel támasztja alá, ki nem térhetek és arra sem, hogy mint mutatja ki ennek a felfogásnak és szabályozásnak gazdasági helyességét is. — értékes fejtegetésére felhívom az érdeklődők figyelmét —