Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Életbiztosítási szerződésnek megszűnése díjnemfizetés folytán

H S7 KERESKEDELMI JOG vagy a társaság tagja javára is hozzájárulás nélkül történhetik halál esetére az átruházás. Azok az örökösök vagy hagyományosok, akik a tagmaximum korlátja miatt, vagy azért nem lehettek a társaság tagjai, mert a szükséges hozzájárulás meg nem történt, a társaság feloszlását kívánhatják, ha az elhunytnak üzletrészét a megjelölt határidőben sem a tagok, sem harmadik személy meg nem vásárolták. A társaság ügyeit az ügyvezető, vagy ügyvezetők (gérants) intézik. Ezek nem tagok is lehetnek. A tagok közül kinevezett ügyvezetők megbízása csak jogos okból (cause légitime) vonható vissza. Az ellenőrzést egy vagy több felügyelő (commissaires) végzi. A felügyelőnek sem kell tagnak lennie. Nem kötelező felügyelők kinevezése, ha a tagok száma nem haladja meg az ötöt. Ilyenkor a felügyelők megvizsgáló és ellenőrző jogát az egyes részvényesek gyakorolják. A közgyűlés (assemblée générale) szükségképeni szerve minden korlátolt felelősségű társaságnak. Az alaptőke felének elvesztése esetében az ügyvezetők kötelesek a közgyűlés elé vinni a társaság feloszlásának kérdését. A közgyűlés ilyenkor a feloszlás kérdésében az alapszabálymódosításra irányadó szabályok szerint (3A többséggel) határoz. Ha a veszteség eléri az alaptőke 3/i részét, azok a tagok, akik az üzletrészek V4 részét bírják, kimondhatják a társaság feloszlását. Az ügyvezetők felelősségére vonatkozóan a részvénytársasági igazgatók felelősségére vonatkozó szabályoknak, — a felügyelők felelősségére, az alapszabálymódosításra, az alaptőke felemelésére és leszállítására, a leltár összeállítására és a mérleg szerkesztésére vonatkozóan a részvénytársaságra irányadó megfelelő szabályoknak alkalmazását rendeli a szenátus által elfogadott szöveg. A mérlegnek hivatalos lapban közzététele azonban nem szükséges. A törvényjavaslat utolsó szakasza átmeneti rendelkezéssel meg akarja könnyíteni a már létező kereskedelmi társaságok részére az új társasági forma felvételét. E rendelkezés szerint a törvény kihirdetése előtt alakult kereskedelmi társaságok a törvény kihirdetésétől számított két éven belül — harmadik személyek jogainak sérelme nélkül — átalakulhatnak korlátolt felelősségű társasággá. A határozat érvényességéhez a társasági érdekeltség 3/5-ével rendelkező tagok hozzájárulása szükséges.17) ') „La décision sera valable moyennant l'adhcsion des associés possédant les troite cinquiémes des parts et intéréts sociaux. 5 Korlátolt felelősségű társaságnak részvénytársasággá átalakulását a javaslat nem szabályozza. A szenátusban elfogadott szöveg még módosításokon mehet keresztül. Több helyen eltér ugyanis a képviselőház által átküldött szövegtől s ekként a végleges szöveg kialakulása a két ház további munkálatain dől el. t Életbiztosítási szerződésnek megszűnése díjnemfizetés folytán Irta: Dr. Gold Simon ügyvéd. Sós Ernő kartársam a Kereskedelmi Jog legutóbbi számában azt fejti ki, hogy a strictum jus szempontjából nem férhet kétség a Kúria VII. tanácsa azon álláspontjának helyességéhez, hogy életbiztosítási ügyletnél a biztosítót felhívási kötelezettség nem terheli, hanem az ügylet nyomban megszűnik, ha a biztosított nem fizet. Mert hiszen — szerinte — egyenesen képtelenség volna a biztosítót arra kényszeríteni, hogy oly kötelezettség utólagos teljesítésére hívja fel a biztosítottat, mely alól ezt a törvény kifejezetten felmenti. Minthogy azonban summa injuriára vezet ez az álláspont és nem volna elegendő a KülleyRhorer Viktor tanácselnök úr által ajánlott annak a figyelmeztetésnek feltűnő módon a kötvénybe való felvétele, hogy a biztosítás a nemfizetés folytán felhívás nélkül is automatice megszűnik: annak a kötvényfeltételekbe való felvételét ajánlja, hogy a biztosító felhívása nélkül a szerződést a nemfizetés meg nem szünteti. Cikkíró nézete szerint ez a kötvényfeltétel hatályos lesz, mert az 1927 : X. törvénycikknek idevonatkozó szabályai dispositiv és nem cogens természetűek és ennélfogva a kikötés parancsoló törvénybe nem ütközik. Cikkíró úr eszmemenetével és következtetéseivel nem érthetek egyet a következő okokból: I. Egyáltalán nem helyeselhető az a tétel, hogy a kúriai gyakorlat helyességéhez a strictum jus szempontjából kétség nem férhet és hogy képtelenség volna a biztosítót oly díjnak fizetésére való felhívásra kötelezni, melyet ő nem perelhet. Nyilt ajtókat döngetek, ha az ebben a kérdésben lefolyt vitákra utalok, amelyekben résztvettek a Magyar Jogi Szemlében — 1932 nov.-dec.-i sz. — Thury tanár és Dávid kúriai biró urak, — valamint a Jogászegyletben Külley-Rhorer tanácselnök, Dávid biró, Barta ügyvéd urak és mindkét alkalommal e sorok