Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Ujabb belga reformok a kereskedelmi társasági jogban

11. sz. KERESKEDELMI JOG 8 seil de législation9) dolgozott ki, nem megy ilyen messze. A kormány javaslata is az egyszeres szavazati jogot állapítja meg alapelv gyanánt. De azért nem rekeszti ki teljesen a többszörös szavazójog lehetőségét sem. A törvényjavaslat indokolása szerint10) az egyszeres szavazójog elvének áttörése indokolt lehet. Célszerűnek mutatkozik ugyanis nagvobb befolyást engedni a társasági ügyek intézésében annak a részvényesnek, aki a részvényeket tartósan, vagy csaknem állandóan birtokában tartja, akiben megtestesül az „affectio societatis", — mint annak az üzérkedőnek, aki ma részvényt vásárol a tőzsdén azért, hogy azon holnap túladjon s akit a társasághoz. — amelynek nevét is alig tudja. — csak igen távoli érdek fűzi. Másrészről pedig kiemeli az indokolás azoknak a kiváló és megbízható igazgatósági tagoknak hasznos és jelentős szerepét, akik a részvényeseknek mai általánas részvétlensége mellett az egyszeres szavazójog esetében egy párt vagy alkalmi többség akaratának vannak alávetve. A többszörös szavazójognak alapszabályi biztosítását azonban a javaslat a következő feltételekhez köti: 1. a részvényes a részvényre a befizetést már egészen teljesítette; 2. a részvény névre szól a társaság alapítása óta; vagy a bemutatóra szóló részvénynek letétele mellett annak névre szóló részvénnyé átalakítását a meghatározott módon már legalább két év előtt kérték. A többszörös szavazójog legfeljebb háromszoros lehet. Megfelelő átszövegezés mellett meghagyja a javaslat a mai részvényjognak azt a rendelkezését, amely szerint senki sem vehet részt a szavazásban az összes részvényeket megillető szavazatszám Vs-ét, vagy a közgyűlésen képviselt részvényeket megillető szavazatszám 2/s-ét meghaladó szavazatszámmal. A többszörös szavazójog megszűnik a részvénynek bemutatóra szóló részvénnyé átalakításával. A ..part bénéfieiaire"-nekir) csak egy szavazatra biztosítható jog s a szavazati joggal ellátott ..part bénéficiaire"-eknek száma nem haladhatja meg a részvényeket megillető öszszes szavazatok számának felét. B) A Conseil de législation Belgiumban a fontosabb jogszabályok előkészítésére az igazságügyminiszter által életrehívott, kiváló szakférfiakból álló tanács. Létesítését törvény nem rendeli. Meghallgatása nem kötelező. 10) Projet de Loi sur le droit de vote privilégié dans les Sociétés anonymes, [Documents parlamentaires. (No 32.) Sénat de Belgique. Séance du 11 décembre 1930.] 11) Lásd a 7) jegyzetet. Arról is gondoskodni kíván a tervezet, hogy megoltalmazza a közgyűlést akár a többszörös szavazójoggal bíró részvényeseknek, akár a ,.part bénéficiaire"-ek alapján szavazóknak hegemóniájától. Ennek érdekében kimondja, hogy a többszörös szavazójoggal ellátott részvények alapján leadott kiegészítő szavazatok12) csak olyan mértékig vehetők számításba, hogy az ilyen részvények alapján leadott szavazatok száma ne haladja meg a leadott összes szavazatok 2/5-ét. A „part bénéficiaire"-ek alapján leadott szavazatok pedig csak a leadott összes szavazatok számának 2/5-éig vehetők számításba. b) Az ügyvitelből kifolyólag kárt szenvedett részvényeseknek kíván kártérítési keresetre módot nyújtani a részvénytársaság közgyűlése részéről bár felmentést nyert igazgatókkal és felügyelőkkel (commissaires) szemben is az E. Brunet és öt képviselőtársa által a belga képviselőházban 1933. március 9-én benyújtott törvényjavaslat.13) A mai belga részvényjog rendelkezik (62. §. és 65. §. 3. bek.) az igazgatóknak és a felügyelőknek a részvénytársasággal szemben, valamint harmadik személyekkel szemben fennálló magánjogi felelősségéről. Nem rendezi azonban a törvény az igazgatók és a felügyelők felelősségét a részvényesekkel szemben az ezeknek az ügyvitelből kifolyóan okozott kár tekintetében. Ezt a hiányt kívánja pótolni a törvényjavaslat. Indokolása rámutat arra, hogy a részvényes részére kártérítési kereseti jognak engedése nélkül az igazgatók és a felügyelők felelőssége általában illuzórius. A gyakorlatban a közgyűlés többségével a társaságnak ezek a vezetői rendelkeznek, a többszörös szavazójog elterjedése pedig még jobban megerősítette helyzetüket. A törvényjavaslat kártérítési kereseti jogot ad a közgyűlés részéről felmentést nyert igazgatók és felügyelők ellen is azoknak a részvényeseknek, akik nem szavaztak a felmentés mellett, vagy a közgyűlésen részt sem vettek, amennyiben mindegyik esetben az alaptőkének legalább V20 részét képviselik. A kereskedelmi társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek, vagy az alapszabályoknak megsértése esetében azonban bármelyik ilyen részvényes felléphet, tekintet nélkül az általa képviselt alaptőkére. A szóbanlévő kereseteket abban az esetben, amelyben a közgyűlés az ügyvezetést jóváhagyta, a jóváhagyástól számított 3 éven belül kell megindítani. A magyar részvényjogban — a kereskedelmi törvénynek e tekintetben szűkszavúul Vagyis az egyszeres szavazat után még leadott szavazatok. 131 Proposition de Loi rétablissant l'aetion individuelle ides actionnnaires. (Chambre des Représentants. Session de 1932—1933. No 86.)