Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Ujabb belga reformok a kereskedelmi társasági jogban

KERESKEDELMI JOG gyakran az összes részvényesek olyan többségének hozzájárulását kívánták, amelynek elérése a részvényesek szétszórtsága és közönye miatt lehetetlen volt. — Ezen a holt ponton kívánta átsegíteni a régi részvénytársaságokat az 1926. július 29,-i törvény azzal a rendelkezésével, amellyel az 1873. május 18,-i törvénynek az alapszabálymódosításra vonatkozó 70. és 71. §-át az 1873 előtt alakult részvénytársaságokra is irányadóvá tette, bármiként rendelkeznek is a társaság alapszabályai. — Az említett 70. és 71. § pedig már elszegte annak lehetőségét, hogy a részvénytársaság határozatképtelenség miatt ne módosíthassa alapszabályait, mert ezek rendelkezései értelmében csak az első alapszabálymódosító közgyűlés határozatképességéhez szükséges az alaptőkének legalább a felét képviselő részvényesek jelenléte, de ennek meghiúsulása esetében az összehívott újabb közgyűlés határozatképes tekintet nélkül arra, hogy a megjelent részvényesek az alaptőkének milyen részét képviselik. 3. A belga kereskedelmi társasági jog megállapít formulát a bemutatóra szóló részvény tekintetében (44. §), sőt a bemutatóra szóló kötvény tekintetében (87. §) is. A bemutatóra szóló részvényt s a bemutatóra szóló kötvényt is legalább két igazgatónak kellett aláírnia. Ezen a kényelmetlen szigoron enyhít az 1927 július 23.-i törvény3), amelynek kiegészítő redelkezése (Disposition complémentaire) értelmében ezek közül az aláírások közül az egyik bélyegzővel is rányomható.4) 4. A nempénzbeli betét (apport) ellenében adott üzletrészekkel űzött visszaélések ellen akar a szövetkezeteknél gátat emelni a kereskedelmi társasági jog 115. §-át módosító 1932. szeptember 28.-i törvény.5) Korábban — a részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezésektől eltérően — semmilyen jogszabály nem akadályozta, hogy az esetleg fiktiv vagy csekély értékű apport ellenében kapott üzletrészét a szövetkezeti tag tagtársára nyomban átruházza. Az újabb jogszabály kimondja, hogy a szövetkezeti apportüzletrészek csak a társaság létesítése utáni s) 23 juillet 1927. — Loi apportant des modifications aux lois sur les droits d'enregistrement et de transcription et sur les impöts sur les revenus en matiére de fusion de société. (Moniteur |du 30 juillet 1927.) 4) Nálunk az 1926. évi, valamint az 1932. évi Kuncz-féle tervezet is (11. §, illetőleg 9. §) azt kívánja, hogy a részvényről kiállított értékpapírt az igazgatóság a cégjegyzés szabályai szerint írja alá. De megfelelő aláírás e tervezetek szerint az eredeti aláírásnak műszaki többszörözés útján előállított hasonmása. 5) 28 septembre 1932. — Loi revisant l'article 115 des lois coordonnées sur les sociétés commerciales et l'article 27 de la loi sur le contrat d'emploi. (Moniteur Ides 10—11 octobre 1932.) második év mérlegének a bíróságnál letételétől számított tíz nap eltelte után ruházhatók át. Az apport-üzletrésznek időleges átruházhatatlanságát az üzletrészokiraton fel kell tüntetni. Különösebb érdeklődésre tarthatnak számot azok az újabb törvényjavaslatok, amelyek ezidőszerint a belga parlament előtt vannak s amelyek a kereskedelmi társasági jognak jelentékeny kérdéseit tárgyalják. a) A többszörös szavazójog (vote plural, vote multiple, vote privilégié) a belga részvénytársaságok életében leginkább a világháború óta jutott nagyobb szerephez s az utóbbi években megerősödött a részvényes többszörös szavazójogának kizárására, vagy legalább feltételekhez kötésére és korlátozására irányuló törekvés. Ezt a törekvést a többszörös szavazójoggal kapcsolatban többször megnyilvánult telhetetlenség és elkövetett visszaélések megizmosították. Két olyan törvényjavaslat fekszik a parlament előtt, amely a többszörös szavazójog kérdésének rendezését célozza. Az egyik M. Mathieu képviselőnek a képviselőházban (Chambre des Représentants) benyújtott javaslata, — a másik a kormánynak a szenátusban benyújtott törvényjavaslata.6 Mathieu javaslata a többszörös szavazójognak teljes kizárását tervezi. A javaslat értelmében minden részvényt a névértéknek vagy az alaptőkében képviselt hányadnak megfelelő számú szavazat illeti meg. A ,,part bénéficiaire"-t7) olyan mértékben illeti meg szavazati jog, amilyen mértékben javára az alapszabályok a nyereségben való részesedést biztosítják. A „fix hozadékú részvény" (action á revenu fixe)8) — a javaslat szerint — nem ad szavazati jogot, — csak abban az esetben, ha a részvényes lemond a fix hozadékra vonatkozóan az alapszabályokban biztosított jogáról. A szavazati jog elvonását indokolja az, hogy az ilyen értékpapír nem annyira részvény-, mint inkább kötvényjellegű. A kormány törvényjavaslata, melyet a ConB) Megemlítjük, hogy Belgiumban a kormánv által benyújtott törvényjavaslatok neve: Projet de Loi, a valamelyik képviselő vagy szenátor által benvujtott törvényjavaslat neve pedig: Proposition de Loi. ') A „part bénéficiaire" a belga jogban különlegesen kialakult intézmény. Jogosítottja nem járul betéttel a részvénytársaság alaptőkéjéhez, hanem csak sui generis hitelező, aki a nyereségben részesedhetik, vagy felszámoláskor a vagyon felosztásánál. Mégsem csupán élvezetjegy a „part bénéficiaire", mert — az alapszabályok ilyen értelmű rendelkezése esetében — tulajdonosának szavazati joga van a társaság közgyűlésén. B) Ez a tulajdonosnak meghatározott jövedelmet nyújt, tekintet nélkül arra, van-e a részvénytársaságnak nyeresége vagy sem.