Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / Tartalommutató
12. szám KERESKEDELMI JOG 19 Kényszeregyesség 172. A létrejött kényszeregyesség és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a értelmében a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek megfelelően érvényes közgyűlési határozattal elrendelt felszámolás oly jogi helyzetet teremt, amely a 919/1917. M. E. sz. rendelet 13. §-a értelmében kizárja a moratórium alá eső kereseti követelésnek, a követelés megfizetésére irányuló kereseti igénynek a moratórium tartama alatt történő érvényesítését még abban az esetben is, ha ez a kérelem a kényszeregyességnek a felperessel szemben a 95. §. értelmében leendő hatálytalanítására irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban terjesztik is elő 2,51 173. A csödönkívüli kénvszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. *M. E. SZ. rendelet és az ezt kiegészítő rendeletek nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely akadályául szolgálhatna annak, hogy az adós az egj-es hitelezők javára a követelések ama részének a megfizetésére, amely alól az egyesség bírói jóváhagyásával fel nem szabadul, ítélettel köteleztessék és hogy az ilyen ítélet alapján a végrehajtás elrendeltessék és foganatosítlassék: sőt a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 7. §-ának azokból a rendelkezéseiből, amelyek az egyességnek a végrehajtás elrendelése és foganatosítása alkalmával való figyelembevételéről rendelkeznek, éppen az tűnik ki, hogy az egyességben vállalt összeg erejéig az egyesség bírói jóváhagyása után is helye van végrehajtásnak 3, 71 174. Ha a kénvszeregyességi eljárás megidítása előtt, meghatalmazás alapján indított ügyek továbbvitelét a vagyonbukott cég a kényszeregyességi eljárás megindítása után kívánta s ahhoz a vagyonfelügyelő is hozzájárult, a felmerült költségek az adós ellen nyitott csődben tömegtartozásként jönnek számba, mert a vagyonfelügyelő hozzájárulása folytán a kényszeradósnak ez a jogcselekménye az 1410/1926. M. E. r. 20. §-a értelmében joghatályos volt s az egyességi eljárás nem érinti a hivatkozott rendelet 54. §-a értelmében az adósnak az eljárás megindítása? 4,92 175. Bár nincs törvényes akadálya annak, hogy a hitelező a kényszeregyességi eljárás ideje alatt is pert indítson követelése behajtása iránt, de viszont, ha a per folyama alatt a kényszeregyesség létrejött, akkor — amennyiben az adósok a követelést elismerték és a kényszeregyesség hatálya a perrel érvényesített követelésre is kiterjed — a felek jogviszonyát már nem az eredeti ügylet, illetve az ítélet, hanem a kényszeregyesség tartalma szabályozza 6, 140 176. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-ának helyes értelme és az erre vonatkozó bírói gyakorlat fa kir. Kúria Pk. V. 4287/1931. sz. végzése) szerint csupán a kényszeregyességi eljárás folyamatba léte alatt nem rendelhető el és nem foganatosítható végrehajtás és zárlat az előnyösen kielégítendő követelés tekintetében sem, azonban e rendeletszakasz nem áll útjában annak, hogy a kényszeregyességi eljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése utáni időben az adós ellen végrehajtás rendeltessék és foganatosíttassák 6, 141 Tisztességtelen verseny ,177. „Ujságbolt" megjelölés nem sajátítható ki 1,9 178. Az, hogy megbízások hiányában az ipar gyakorlása esetleg időlegesen szünetel, egyáltalában nem vonja maga után egyúttal a versenytársi minőség megszüntet is. — „Mercur'- toldat hangzatos volta miatt eltiltandó 1,10 179.1. Az a körülmény, hogy valaki az ipartörvény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, iparrendészeti eljárást tehet megokolttá, de versenyjogi szempontból közömbös és magánjogi kárigény támasztására sem ad jogos alapot. II. Egymagában valamely árúnak versenyző célzattal másoknál olcsóbban, akár a beszerzési áron alul árusítása sem ütközik a Tvt. rendelkezéseibe s így ez alapon sem állapítható meg kártérítési felelősség, kivéve ha a versenyzés módja kétségtelenné teszi, hogy az olcsó árusítás minden saját jogos gazdasági érdek nélkül, kizárólag a versenytárs (társak) szándékos megkárosítása, tönkretétele végett, tehát a jogszerű és tisztességes verseny keretein kívül eső módon és célból történik .. .. 3, 69 180. Nem követelhet kártérítést, csak abbanhagyást, aki a sérelmes árúnév használatát huzamosabb időn keresztül (5 évig) ellentmondás nélkül tudatosan elnézte. — Nem önálló versenytárs az, akinek sem áruraktára, sem üzlete nincs és egy külföldi cég áruit sohasem a saját nevében, hanem a külföldi cég nevében és számlájára árusítja 3,70 181. Idegen áruknak saját tulajdonként alkalmi okokból való eladása tisztességtelen verseny. A Tvt. alapján perbevonható az is, aki a cselekményt nem a saját üzleti érdekében, hanem valamely versenytárs érdekében a magánjogi felelősséghez szükséges önállósággal követte el 3,68 182. A versenytársat megillető szerzői jog megsértésének üzleti verseny céljaira való kihasználása az üzleti tisztességbe ütközik 5,115 183. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének vagy árujának tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás — amely az üzleti versenyt sohasem a versenytárs ócsárlására alapítja — akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való 6, 133 184. Jogos önvédelem 7, 165 185. ,.Üj lemez", „Űj tánclemez", „Divatos új tánclemez" alatt a forgalomban általában olyan gramofonlemezeket értenek, amelyek a piacon a hirdetés idejében legutóbb jelentek meg 7, 166 186. Ha a kereskedő azt hirdeti, hogy valamely általa üzlete körében forgalomba hozott cikknek előállítására vállalkozik, az nem jelenti szükségképpen azt, hogy az árucikket maga a kereskedő, saját ipari üzemében állítja elő s így panaszolt szövegű hirdetés pusztán azért, mert az alperes a paplanokat más vállalkozóval alakíttatta át, illetve állíttatta elő, valótlannak nem tekinthető 7, 167 187. Vállalat fennállásának ismérvei . . .. 8—9. 184 188. I. Népművészet nem jelenti szükségképpen azt, hogy annak alkotásait a néphez tartozók állítják elő. mert ma már népművészeti munkák tervezésével és előállításával az iparművészet is foglalkozik.