Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

12. szám KERESKEDELMI JOG 19 Kényszeregyesség 172. A létrejött kényszeregyesség és a 921/1917. M. E. sz. rendelet 9. §-a értelmében a 919/1917. M. E. sz. rendeletnek megfele­lően érvényes közgyűlési határozattal el­rendelt felszámolás oly jogi helyzetet te­remt, amely a 919/1917. M. E. sz. rendelet 13. §-a értelmében kizárja a moratórium alá eső kereseti követelésnek, a követelés megfizetésére irányuló kereseti igénynek a moratórium tartama alatt történő érvé­nyesítését még abban az esetben is, ha ez a kérelem a kényszeregyességnek a fel­peressel szemben a 95. §. értelmében leendő hatálytalanítására irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban terjesztik is elő 2,51 173. A csödönkívüli kénvszeregyességi eljárás­ról szóló 1410/1926. *M. E. SZ. rendelet és az ezt kiegészítő rendeletek nem tartal­maznak olyan rendelkezést, amely aka­dályául szolgálhatna annak, hogy az adós az egj-es hitelezők javára a követelések ama részének a megfizetésére, amely alól az egyesség bírói jóváhagyásával fel nem szabadul, ítélettel köteleztessék és hogy az ilyen ítélet alapján a végrehajtás elren­deltessék és foganatosítlassék: sőt a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 7. §-ának azokból a rendelkezéseiből, amelyek az egyességnek a végrehajtás elrendelése és foganatosítása alkalmával való figyelembe­vételéről rendelkeznek, éppen az tűnik ki, hogy az egyességben vállalt összeg erejéig az egyesség bírói jóváhagyása után is helye van végrehajtásnak 3, 71 174. Ha a kénvszeregyességi eljárás megidítása előtt, meghatalmazás alapján indított ügyek továbbvitelét a vagyonbukott cég a kényszeregyességi eljárás megindítása után kívánta s ahhoz a vagyonfelügyelő is hozzájárult, a felmerült költségek az adós ellen nyitott csődben tömegtartozásként jönnek számba, mert a vagyonfelügyelő hozzájárulása folytán a kényszeradósnak ez a jogcselekménye az 1410/1926. M. E. r. 20. §-a értelmében joghatályos volt s az egyességi eljárás nem érinti a hivat­kozott rendelet 54. §-a értelmében az adós­nak az eljárás megindítása? 4,92 175. Bár nincs törvényes akadálya annak, hogy a hitelező a kényszeregyességi el­járás ideje alatt is pert indítson követe­lése behajtása iránt, de viszont, ha a per folyama alatt a kényszeregyesség létre­jött, akkor — amennyiben az adósok a követelést elismerték és a kényszeregyes­ség hatálya a perrel érvényesített köve­telésre is kiterjed — a felek jogviszonyát már nem az eredeti ügylet, illetve az íté­let, hanem a kényszeregyesség tartalma szabályozza 6, 140 176. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 2. §-ának helyes értelme és az erre vonatkozó bírói gyakorlat fa kir. Kúria Pk. V. 4287/1931. sz. végzése) szerint csupán a kényszer­egyességi eljárás folyamatba léte alatt nem rendelhető el és nem foganatosítható végrehajtás és zárlat az előnyösen kielé­gítendő követelés tekintetében sem, azon­ban e rendeletszakasz nem áll útjában annak, hogy a kényszeregyességi eljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése utáni időben az adós ellen végrehajtás rendeltessék és foganatosíttassák 6, 141 Tisztességtelen verseny ,177. „Ujságbolt" megjelölés nem sajátítható ki 1,9 178. Az, hogy megbízások hiányában az ipar gyakorlása esetleg időlegesen szünetel, egy­általában nem vonja maga után egyúttal a versenytársi minőség megszüntet is. — „Mercur'- toldat hangzatos volta miatt el­tiltandó 1,10 179.1. Az a körülmény, hogy valaki az ipartör­vény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, iparrendészeti eljárást tehet megokolttá, de versenyjogi szempontból közömbös és magánjogi kárigény támasz­tására sem ad jogos alapot. II. Egymagában valamely árúnak ver­senyző célzattal másoknál olcsóbban, akár a beszerzési áron alul árusítása sem ütkö­zik a Tvt. rendelkezéseibe s így ez alapon sem állapítható meg kártérítési felelősség, kivéve ha a versenyzés módja kétségte­lenné teszi, hogy az olcsó árusítás minden saját jogos gazdasági érdek nélkül, kizá­rólag a versenytárs (társak) szándékos megkárosítása, tönkretétele végett, tehát a jogszerű és tisztességes verseny keretein kívül eső módon és célból történik .. .. 3, 69 180. Nem követelhet kártérítést, csak abban­hagyást, aki a sérelmes árúnév használa­tát huzamosabb időn keresztül (5 évig) ellentmondás nélkül tudatosan elnézte. — Nem önálló versenytárs az, akinek sem áruraktára, sem üzlete nincs és egy kül­földi cég áruit sohasem a saját nevében, hanem a külföldi cég nevében és számlá­jára árusítja 3,70 181. Idegen áruknak saját tulajdonként alkalmi okokból való eladása tisztességtelen ver­seny. A Tvt. alapján perbevonható az is, aki a cselekményt nem a saját üzleti érde­kében, hanem valamely versenytárs érde­kében a magánjogi felelősséghez szükséges önállósággal követte el 3,68 182. A versenytársat megillető szerzői jog meg­sértésének üzleti verseny céljaira való kihasználása az üzleti tisztességbe üt­közik 5,115 183. Jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a verseny­társ személyének vagy árujának tárgyalá­sát, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti fel­fogás — amely az üzleti versenyt sohasem a versenytárs ócsárlására alapítja — ak­kor is tiltja, ha az állítás egyébként való 6, 133 184. Jogos önvédelem 7, 165 185. ,.Üj lemez", „Űj tánclemez", „Divatos új tánclemez" alatt a forgalomban általában olyan gramofonlemezeket értenek, ame­lyek a piacon a hirdetés idejében leg­utóbb jelentek meg 7, 166 186. Ha a kereskedő azt hirdeti, hogy vala­mely általa üzlete körében forgalomba hozott cikknek előállítására vállalkozik, az nem jelenti szükségképpen azt, hogy az árucikket maga a kereskedő, saját ipari üzemében állítja elő s így panaszolt szö­vegű hirdetés pusztán azért, mert az al­peres a paplanokat más vállalkozóval ala­kíttatta át, illetve állíttatta elő, valótlan­nak nem tekinthető 7, 167 187. Vállalat fennállásának ismérvei . . .. 8—9. 184 188. I. Népművészet nem jelenti szükség­képpen azt, hogy annak alkotásait a nép­hez tartozók állítják elő. mert ma már népművészeti munkák tervezésével és elő­állításával az iparművészet is foglal­kozik.

Next

/
Thumbnails
Contents