Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

20 KERESKEDELMI JOG 12. szám II. Írói álnév a polgári név feltüntetése nélkül a cégvalódiság elve következtében nem használható 8—9, 185 189. A valóságnak meg nem felelő azzal a híreszteléssel, hogy a felperes ellen védjegybitorlás és tisztességtelen verseny miatt eljárást indított, az alperes olyan cselekményt követett el, amely az 1923. évi V. t.-c. és 13. §-aiba ütközik. — A kártérítésért a vezérigazgató is felel, ha ő követte el a hitelrontást. — A felperest megilleti az abbanhagyás követelésének joga, ha keresetének beadása idejében üzletét már nem is folytatta 8—9, 186 190. Jövőbeli üzleti tevékenység mint a versenytársi minőség alapja. — Jogos védekezés köre és határai 8—9, 187 191. Kártérítési igény elutasítása reklámszédelgés fennforgása ellenére . . .. 10,206 192. Magában véve az utánzás sem tilos, ha az a Tvt. 9. §-ában meghatározott tilos versenycselekmény tényálladékát ki nem meríti, vagy ha nem oly szolgai utánzása más vállalat gyártmányának, amely a vásárlók megtévesztésére alkalmas. Ámde arról szó sem lehet, hogy ostyababa habbal töltése, a baba fejének és cipőinek csokoládé leöntéssel díszítése az árú oly jellegzetes külsőbeni kiállításának minősülne, amelyről a forgalomban a felperes vállalatát szokták felismerni. A babaalkot egyik vállalat sem foglalhatja le a maga részére, a habbal töltést és a csokoládéval való díszítést sem 10—207 193. „Ing-, gallér- és fehjérneműtisztítás" szövegű hirdetés a szakmában elfogadott értelem szerint csak azt jelenti, hogy a fehérneműek, ingek és gallérok tisztítását az alperes elvállalja. de nem foglalja magában szükségképpen azt, hogy a tisztítást maga az alperes (és nem alvállalkozó útián) a saját üzemében látja el. Az ily hirdetés tehát nem megtévesztő .. .. 10,208 194. Ingkabát utánzása. — A mintatulajdonos felperes akkor is bír perlési joggal, ha az üzlet felesége nevén áll 10,209 195. I. Az állandóan követett joggyakorlat értelmében az ajándékozás önmagában véve nem tekinthető ugyan meg nem engedett versenycselekménynek, azonban a Tvt. 1. §-ában foglalt általános rendelkezés folytán ilyennek minősül akkor, ha valamely megengedett cél nélkül (pl. valamely árunak forgalomba bevezetése és ismertté tétele) és a cél által megszabott kereteken túlmenően állandóan, rendszeresen, különösen olymódon történik, hogy a jutalmat az alkalmazottaknak előre kilátásba helyezik 11,226 196. Üzleti titoksértésről nem lehet szó, hja a versenytárs a vele közölt felperesi üzleti adatokat, a felperes beszerzési forrásának és feldolgozójának az elől való elzárkózása folytán, tényleg sem a maga, sem más javára fel nem használta 11.227 197. Az üzleti tisztesség követelményei szerint általában nem szabad a versenytárs személyével, üzletével vagy foglalkozásával kapcsolatban olyan állításokat tenni, amelyek még ha nem is érintik a személy erkölcsi értékét, becsületét, de a versenytárs üzleti pozícióját aláássák. Nem szabad olyan tényeket állítani, híresztelni, amelyek a versenytárs üzleti magatartását támadják, a versenytárs személyének és árúinak megbízhatóságát kétségessé teszik, szolgáltatásának jóságát lekicsinylik. Közérdek, vagy jogos magánérdek megóvása, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyének és árújának tárgyalását, mással való összehasonlítását és szembeállítását a tisztességes üzleti felfogás akkor is tiltja, ha az állítás egyébként való .. .. 11,228 Szabadalmi jog 198. Szabadalom tulajdonjogának biztosítására irányuló nemleges megállapítási per a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. — A szabadalmi jog elismerésének és a kártérítési igénynek polgári úton való érvényesítését csak az 1895. évi XXXVII. t.-c. VIII. fejezetében szabályozott bitorlási eljárás gátolja 6, 134 199. A szabadalmi oltalom köre. Lényegtelen eltérések és módosítások, melyek azonos műszaki hatásúak (aequivalencia), beleesnek a szabadalmi oltalom körébe, ellentétben a lényeges változtatásokkal . . 10,205 200. Polgári és büntető szabadalombitorlási per egymáshoz való viszonya. Perfüggőség 8—9, 183 Választott bíróság 201. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a választott bírósági kikötésnek érvényessége és hatályossága nem esik szükségképpen össze a magánjogi alapszerződés érvényességével és hatályosságával, annak dacára sem, hogy azt a felek a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és egy közös okiratba foglalták, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi alapszerződéstől különálló választott bírósági kikötés általában véve csak akkor érvénytelen, vagy hatálytalan, ha tálytalan, ha magával a választott bírósági kikötéssel szemben állanak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a kikötés az általános szabályok szerint érvénytelen vagy hatálytalan . . — .. ../ .. .. 6, 142 Szerzői jog 202. Filmkisérő feliratok az írói mű fogalma alá vonhatók és szerzői jogi védelem alatt állanak. Minthogy a felperes a részvénytársasággal kötött szerződésnél fogva kötelezve volt a filmhez a kisérő feliratokat elkészíteni; ezért az elkészített feliratokra vonatkozó szerzői joga — ellenkező kikötés hiányában — már e szerződés folyamányaképpen korlátozás nélkül a vállalatra, a részvénytársaságra szállt át, akként, hogy a vállalat azt tovább, másra ruházhatta 6,135 203. A Szjt. 64. §-ának és a 65. §-a második bekezdésének helyes értelme szerint is valamely arckép vagy szoborképmás többszörösítéséhez. közzétételéhez, forgalomba helyezéséhez vagy üzletszerű bemutatásához abban az esetben, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel, az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges. Ugyanez a szabály áll a 68. és 71. §-ok értelmében a fényképekre is 6, 136 204. író jövőben megjelenő összes müvei kiadási jogának átruházása és az ellenszolgáltatás aránytalansága 8—9, 170 Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)