Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

18 KERESKEDELMI JOG 12. SZ. 158. A váltóvételi tilalom célzata kétségen kí­vül az, hogy az eldarabolásnál földet szerző, rendszerint kisebb anyagi erejű egyének megóvassanak a váltóból eredő szigorúbb jogi következményektől. Ebből pedig az következik, hogy az 1920. évi XXXVI. t.-c. 60. §-ában megjelölt kivételtől eltekintve, váltó vétele nemcsak az el­darabolást eszközlő eladó részéről, hanem olyanok részéről is tilos, akik ugyan az eldarabolást se nem végzik, se nem köz­vetítik, azonban a váltó ellenében általuk nyújtott kölcsönnek azt a rendeltetését, hogy abból a vételár lesz kiegyenlítendő, ismerik 160 159. A V. T. 3. §-ának 7. pontja alapján a bírói gyakorlat azt az álláspontot foglalta él, hogy a fizetési hely tekintetében a váltó csak akkor tekinthető megfelelően kitöl­töttnek, ha az valamely földrajzi helyet, tehát várost vagy községet jelölt meg a fizetés, helye, vagy az intézvényezett lak­hely gyanánt. A kereseti váltó kellékhiá­nyos azért, mert azon fizetési helyként, vagy az intézvényezett lakhelyeként föld­rajzi hely nincsen megnevezve, mert ilyen­nek a kerület, ucca és házszám megjelölése nem tekinthető 7, 161 160< Részletekben törlesztenldő váltótartozásra irányadó jogszabály, hogy valamely rész­let elmulasztása esetén külön kikötés hiá­nyában is az egész tartozás esedékessé vá­lik, habár az adós csak a kamatok rendes fizetését mulasztja is el 7, 162 161. Az 1886. VII. törvénycikk 23. § b) pont­jában a házastársak közt váltóbeli köte­lezettség vállalására szóló meghatalmazás jogügyleti érvényességi feltételeként kikö­tött közjegyzői okirat hiánya a meghatal­mazási jogügyletet mindenre tekintet nél­kül érvénytelenné teszi 7, 163 162. Az 1920. XXXVI. t.-c. 56. §-ának 2. bekez­désében foglalt az a szabály, hogy a ve­vőkkel a vételár törlesztésére felvett köl­csönért egyetemleges kötelzettséget vállal­tatni tilos, nem vonatkozik oly vevőkre, kik ugyanazt a részletet eszmei hányadok­bán veszik meg 8—9, 181 163. A váltóvételi tilalom nemcsak az eldara­bolást eszközlő vagy közvetítő részéről ti­los, hanem azok részéről is, akik a kölcsön azon rendeltetéséről, hbgy abból a vételár lesz kiegyenlítendő, tudnak . . . . 8—9, 182 164. A váltó kellékhiányos, ha azon fizetési helyként, vagy az intézvényezett lakhelye­ként földrajzi hely nincs megnevezve, mert ilyennek a kerület, utca és házszám megjelölése nem tekinthető .. .. 10, 204 Csőd 165. A hitelező javára a nyilvánkönyvbe be­jegyzett jelzálogjognak a csődtörvény 26. és következő szakaszai értelmében a csőd­hitelezőkkel szemben kimondott hatály­talansága nem egyértelmű a jelzálogjog­nak mindenkivel szemben való érvény­telenségével s így annak következménye­ként, hogy az alperes jelzálogjog szerzése a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan­nak mondatott ki, a jelzálogjognak a nyil­vánkönyvben leendő törlését elrendelni nem lehet .. . ,J 4^91 166. Ha a kényszeregyességi eljárás megindí­tása előtt, meghatalmazás alapján indított ügyek továbbvitelét vagy a vagyonbukott cég a kényszeregyességi eljárás megindí­tása után kívánta s ahhoz a vagyonfel­ügyelő is hozzájárult, a felmerült költsé­gek az adós ellen nyitott csődben tömeg­tartozásként jönnek számba, mert a va­gyonfelügyelő hozzájárulása folytán a kényszer-adósnak ez a jogcselekménye az 1410/1926. M. E. r. 20. §-a értelmében joghatályos volt s az egyességi eljárás nem érinti a hivatkozott rendelet 54. §-a ér­telmében az adósnak az eljárás megindí­tása után végzett hatályos jogcselekmé­nyeiből eredő követeléseket, amelyek az adós ellen nyitott csődben a tömeg tar­tozásaiként jönnek számba 4,92 167. Abban a kérdésben, hogy a lefoglalt és árverésen eladott, külön tömeg gyanánt kezelt ingóságoknak a csőd keretében való kezelése tekintetében a tömeggondnok fej­tett-e ki valamely oly tevékenységet, melyért őt a külön tömeget a Cst. 47. §-a szerint terhelő és kiegyenlítendő díjazás és illetve költségmegtérílés illeti, a végre­hajtási eljárásban a kielégítési sorrend kérdésében határozó bíróság nem dönt­het, mert ennek elbírálása a csődbíróság hatáskörébe tartozik. Mindaddig tehát, míg a csődbíróság ebben a kérdésben nem ha­tározott, az esetleg megállapítandó díjak s költségek kielégítési sorrendje a Cst. 47. §-ában foglalt jogszabályoknak meg­felelően feltételesen megállapítandó és a fedezésükre szükséges összeg bírói letét­ben visszatartandó 4,93 168. A kényszeregyességi eljárás folyama alatti hatályos jogcselekményekből eredő köve­telések az adós ellen nyitott csődben tö­megtartozások akkor is, ha az 1410'1926. M. E. sz. rendelet előtt keletkeztek . . . . 6, 137 169. Ha a vagyonbukott cégnek és cégtagoknak a csődnyitást megelőzően előterjesztett csődönkívüli kényszeregyességi kérelme hivatalból visszautasíttatott, a Cs. T. 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatáro­zott 6 hónapi időtartam kiszámításánál nem alkalmazhatók sem az 1410/1926. M. E, sz. rendelet 88. §-ában, sem pedig a 6340/1927. M. E. sz. rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések, hanem csupán arról lehet szó, hogy e 6 hónapi időtartamba nem számítható be az az időtartam, amíg a csődnyitási eljárás a beadott csődön­kívüli kényszeregyességi kérelem folytán az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 23." §-a értelmében fel volt függesztve 6, 138 170. A; csödmegtámadási igény elbírálásánál a csődhilelezőknek s nem egyúttal a tömeg­hitelezőknek is az érdekei "jöhetnek tekin­tetbe. Mivel a tömegtartozásra teljesített fizetés, a tömeg elégtelensége miatt a Cs. T. 50. §-ának második bekezdése értel­mében nem követelhető vissza, a felperes tömegtartozásként kiegyenlítendő követe­lésére teljesített fizetés megtámadásának sem lehet helye abból az okból, mert az nagyobb összegű volt, mint amennyi neki a tömeg elégtelensége folytán a csődben jutott volna 6, 139 171. Bár alperes a csődnyitási kérvény beadá­sát megelőző 15 napon belül szerezte meg a hatálytalanítani kért két rendbeli jel­zálogjogot, ez a biztosítás a Cst. 27. §. 3. pontban meghatározott 15 napnál koráb­ban adott bekebelezési engedélyen, tehát az adósokkal e 15 napot megelőzően léte­sült megállapodáson alapult; már pedig ily esetben a jelzálogszerzésnek a Cst. 27. §. 3. pont szerinti megtámadásának helye nem lehet 7 164

Next

/
Thumbnails
Contents