Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

12. BZ. KERESKEDELMI JOG 17 irányadó 4. § első bekezdésével, mely szerint a biztosító csak az esedékességtől számított 30 napnak — mely 30 nap alatt a biztosítást a kockázat terheli — eredménytelen eltelte után állhat el választása szerint a szerződéstől 3,66 143. Szavatosság^ biztosítás, amely arra irányul, hogy az azzal biztosítottnak megtéríttessék az az érték, amely őt az anyagi jog szabályai szerint harmadik személy javára fennálló kártérítési, vagy szavatossági kötelezettségéből folyóan terheli — a keresk. törvény 463. §-ában meghatározott kárbiztosítás (nem pedig életbiztosítás), amelynek ebbeli minőségén nem változtat az, hogy a biztosítottnak ez a kártérítési kötelezettsége emberi életben, vagy testi épségben bekövetkezett kártétel folytán következett is be. A biztosítási jogügyletnek már fogalmilag kockázatvállalással járó természetéből következik az, hogy a biztosító alperes a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságára alapított kifogással jogszerűen nem védekezhet 5, 110 144. Ingatlan fele részének tulajdonosa is köthet tulajdonostársától függetlenül az ingatlan egészére tűzkárbiztosítást. Ez nem harmadik személy javára szóló szerződés, a biztosítótól tehát a kár megtérítést csak a szerződő tulajdonostárs követelheti, de nem a másik társtulajdonos. A biztosító tehát csakis a vele szerződő tulajdonostársnak köteles fizetni, bírói letétbehelyezés nem elegendő. Készpénzkövetelésnek az adós részéről való bírói letétbe helyezése ugyanis a teljesítéssel egyenlő hatályúnak az anyagi jog szabályai szerint csak akkor tekinthető, ha a hitelező késedelemben van, vagy ha az adós a hitelező személyében rejlő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy éppen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti .. 6—129 145. A biztosított a baleset esetére szóló biztosítási szerződésből csak akkor érvényesíthet jogokat, ha a biztosított halála valóban baleset folytán következett be és őt terheli mindazoknak a tényeknek a bizonyítása, melyek a kereseti követelés alapjául szolgáló baleset történetének elfogadására kellő alapot nyújtanak, az alperes pedig nem kötelezhető többre, mint arra, hogy oly tényeket hozzon fel és bizonvítson. melyek a felperes által szolgáltatott bizonyítékok eredményével szemben arra mutatnak, hogy a halál nem véletlen baleset, hanem szándékosság, vagy vétkes gondatlanság következménye 7, 157 146. Az a nyilatkozat, amely szerint a biztosító a perbeli tűzkáresetből kifolyóan a megállapított kárösszeget az előírt ártatlansági bizonylat vétele után kifizetésre utalványozni igéri — nem minősíthető olyan feltétlen tartozáselismerésnek, melynek alapján a követelés érvényesítése tekintetében az általános magánjogi elévülési idő volna a biztosítási ügyletekre vonatkozó egy év | keresk. törv. 487. §| helyett irányadó 7, 158 14". Kötvénypótlék jelentősége 7,159 148. A közlési kötelezettségnek az ajánlattevő részéről való megsértése fennforog, ha a biztosítónak az ajánlat visszautasításával egyenlő hatályú, egy előzően fennállott biztosítási szerződés stornójának elhallgatása folytán a biztosítás elvállalására befolvással bíró objektíve fontos körülmény nem jutott tudomására 8—9, 180 149. A biztosító és biztosított között létrejött megállapodásnak megfelelően megejtett szakbizottsági becslés bíróságon kívüli szakértői véleménynek tekintendő, amely a Kt. 481. §-ának rendelkezéséhez képest egyrészt a kár megállapításánál a feleket kötelezi, másrészt kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján való megállapítását, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben részt vett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár hjelytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt 10,203 Váltó 150. Behajtás végett kapott váltó nem tekinthető váltói úton megszerzettnek .. .. 1,26 151. Biztosítékul átadott váltó 1,27 152. A kibocsátó a váltó beváltásával nem a forgató jogát szerzi meg, hanem a váltóból eredő eredeti azt a jogát érvényesíti, amely őt, mint kibocsátót illeti meg. A V". T. 23. §-a szerint az elfogadás az intézvényezettet a kibocsátó irányában is váltójogilag kötelezi s miután a kibocsátó és az elfogadó közvetlen jogviszonyban állanak, az elfogadó a kibocsátó ellen a váltójogból eredő vagy a kibocsátó ellen közvetlenül megillető kifogásokon felül a rendelvényesforgatóval való viszonyból eredő kifogást csak akkor érvényesíthet, ha arról a viszonyról a kibocsátó a váltó kibocsátásakor már tudott 2,50 153. Tiltott ügylet kifogása 3,67 154. A váltónak fizetés végetti bemutatását pótolja a keresetindítás. Ha tehát az alperes a váltó összegét a kereset kézhezvétele után azonnal kifizette volna, nem lehetett volna az alperest perköltségben marasztalni 5, 113 155. Az a körülmény, hogy valamely váltó fizetésül adatik, azzal a jelentőséggel bír, hogy a hitelező a követelését csupán a váltó alapján érvényesítheti és a felek csak abban az esetben térhetnek vissza az alapügyletre, ha a fizetésben rejlő jogügylet akár a felek egyező akaratából, akár valamelyik félnek magánjog szabályai alapján intézett sikeres támadása folytán hatálytalaníttatik. Ez azonban nem zárja ki az alapügyletre való visszatérést akkor, ha ennek a lehetőségét valamely különleges jogszabály mondja ki és ezért — tekintettel az 1928 : XII. t.-c. intézkedéseire nem járhat a váltónak fizetésül adása azzal a következménnyel, hogy a váltóban megtestesült követelés a felhívott t.-c.-ben megjelölt kivételes esetben átértékelhető ne legyen, mert a törvénynek ide vonatkozó és az alapul szolgáló ügyletre tekintettel rendelkező 4. §-a a váltónak fedezeti vagy fizetési jellegére tekintettel különbséget nem tesz 5,114 156. Az 1920:XXXVI. t.-c. 56. § 2. bekezdésének helyes értelmezése szerint nemcsak a parcellázó és a parcellát vevő közt tilos a váltó vétele, hanem tilos váltó vétele olyan harmadik személy részéről is, aki a parcella vétel lehetővé tétele céljából s ennek tudatában folyósít a parcella vevőnek kölcsönt 6, 131 157. Az egvik váltókötelezett személvében az 1920:XXXVX t.-c. tilalma folytán" fennálló semisség nem vonja maga után a váltóügyletnek a többi kötelezett irányában való semisségét is 6,132