Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

16 KERESKEDELMI JOG 12. sz. teljesítés megtagadása lényegileg ugyancsak az ügylettől való elállást jelenti .. 6,128 126. A teljesítés oszthatatlanságának megállapítását még nem zárja ki az, hogy a vételi ügylet tárgya magában véve osztható .. 10, 202 127 Az eladó jogainak ilyértelmű biztosítása sem a jóerkölcsökbe, sem tiltó jogszabályba nem ütközik, sőt a Kt. 352. §-a arra az esetre, ha a vevő a vételár megfizetésével késik és az áru még átadva nem lett, egyenesen feljogosítja az eladót, hogy vételárkövetelése fedezésére az árut a vevő rovására eladhassa, ettől pedig a most elbírálás alatt álló eset csak annyiban tér el, hogy a felek a vevő késedelme esetére szerződéses megállapodással maguk állítják vissza azt a helyzetet, amelyben az eladó ismét az áru birtokához jutva, azt vételárkövetelése fedezésére a vevő terhére értékesítheti 11,225 Megrendelcsgyüjtés 128. Ki kisbirtokos? 1,6 129. Gazdasági gép elfogadása és hét évig való használata oly konkludens tény, mely az eredetileg hatálytalan ügyletet hatályossá teheti . . . 3,61 130. A 44. sz. jogügyi döntvény szerint a nagyobb gazdasági gép elfogadása és használatbavétele egymagában véve nem minősíthető oly ráutaló (konkludens) ténynek, amelyből arra kell következtetni, hogy az ügyleti felek az írásba foglalt, de érvényesnek nem tekinthető megállapodáson kívül, a vételügylet megkötésére irányuló akaratuknak érvényes ügylet létesülésére vezető módon adtak kifejezést, de módjában áll a cselekvőképességében nem korlátozott kisbirtokosnak a vételi ügyletet ugyanazzal az eladóval utóbb a törvénnyel összeegyeztethető módon megkötni. Kiemeli a döntvény indokolása azt is, hogy nem vonható kétségbe, hogy ilyen érvényes vételi ügylet nemcsak szóbeli vagy írásos szerződéssel létesíthető, hanem a ráutaló (konkludens) tények útján is megvalósulhat és az eset körülményei szerint kell elbírálni, hogy forognak-e fenn a megrendelő kisbirtokosnak egyéb olyan tényei vagy jognyilatkozatai, amelyekből a kifogástalan vételi ügylet megkötését meg lehet állapítani .. .. 5, 99 131. Vevő saját kezdeményezésére önként keresvén fel eladót, a később létrejött gépvételi ügyletet az 1900:XXV. t.-c. alapján nem támadhatja meg 7, 156 Bizomány 132. Uzletátruházás hatása a bizományi jogviszonyra 1,25 Közvetítés 133. Hogy az 1920:XXXVI. t.-c. 97. §-ának 33. pontja s a 60.000/1921. F. M. rendelet 230., 240—242. §-ai értelmében az OFB engedélyes ügynök mással nem társulhat, fióktelep fenntartására nem jogosult, ingatlanközvetítési ügyletek lebonyolítására másnak megbízást nem adhat, hanem az ügynöki tevékenységet csak maga, személyesen gyakorolhatja, nem akadálya a megbízott által teljesített közvetítésből eredő ügynöki díj magánjogi érvényesítésének .. 2, 48 134. Az ügyletek közvetítésével iparszerűleg foglalkozó egyént közvetítési díj akkor is illeti, ha a közvetítésre megbízást nem nyert s a közvetítési ügylet érvényességét nem érinti egymagában az a körülmény, hogy a pénzkölcsönök közvetítésével való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági engedélyhez köti, de a közvetítőnek ilyen engedélye nem volt 3,64 135. Alkuszi' ügylet ismérvei. — Jogszabályok területi kolliziója 5, 109 Fuvarozás 136. A díjszabások homályos rendelkezéseit az azokat kibocsátó vasút terhére kell magyarázni és ha a díjszabás többféleképpen értelmezhető, a fuvaroztató fél a reánézve legkedvezőbb értelmezést kívánhatja .. 5,111 137. A vasúti fuvarozási szerződés megkötése az árunak fuvarlevéllel együtt való átvételével történik, teljesítése az árunak a fuvarlevélben kijelölt átvevő részére való kézbesítésével ér véget. Az a szállítmány, amely az átvételre nem jogosult személynek adatott ki, sem a fuvarozónak, sem a címzettnek, sem a feladónak rendelkezésére nem áll s így az a fuvarozási szerződésnél érdekelt összes felekre nézve elveszett. Ennélfogva a kereseti követelésre alkalmazni kell a fuvarozás idején érvényben volt, az 1909. évi 5592. M. E. I. számú rendelettel életbeléptetett V. U. Sz.-nak és arra való tekintettel, hogy a szóbanlevő szénszállítmányok külföldi szerződő állam területéről közvetlen fuvarlevél mellett szállíttattak, az 1892. évi XXV. t.-c.-be iktatott berni nemzetközi árufuvarozási egyezménynek az áru elveszéséből eredő igényekre vonatkozó rendelkezéseit . . . . 5, 112 138. 1918-ban kötött fuvarozási szerződésre, melynél a rendeltetési hely az akkori Ausztria területén volt, a Vüsz. s nem a berni egyezmény rendelkezései alkalmazandók 6, 130 , Biztosítás. 139. A külön írásban nem kötelezett folytatólagos biztosítási díj megfizetésének elmulasztása következtében és a díjnak az 1927. évi X. t.-c. 9. §-a első bekezdése értelmében bírói úton való érvényesíthetése hiányában, az említett díjfizetés elmaradásának törvényes következményeképpen a biztosítási szerződés az előző biztosítási időszak leteltével hatályát veszti 2,46 140. A biztosítási szerződés megkötésének napjául a kötvény kiállításának napja tekintendő, még akkor is, ha a kötvény szövege szerint hatálya előbb is kezdődik .. .. 2,47 141. A biztosítási kötvény megtámadhjatatlanságának kikötése lényegileg azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítottat terhelő közlési kötelezettség elmulasztásának vagy tudatos elhallgatásának jelentőséget nem tulajdonít. A megtámadhatatlanság kikötése nem jogosítj fel ugyan a szerződő felet csalárd eljárásra; ámde a valótlan előadás vagy tudatos elhallgatás magában véve még csalárd eljárást nem jelent, mert ennek megállapításához szükséges a valótlanul nyilatkozó, vagy a kötelező nyilatkozattételt tudatosan elmulasztó félnek valamely olyan ténye, amely a való tényállás kiderítését a biztosítóra nézve lehetetlenné teszi, vagy legalább is lényegesen megnehezíti 3,65 142. Az a kikötés, hogy a biztosítás kezdete csak akkor álljon be, mikor a kötvény az első díjrészlet lefizetésével beváltatott, nem áll ellentétben az 1927. X. t.-c. 9. § utolsó bek. értelmében az első díjrészletre