Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

12/sz. KERESKEDELMI JOG 15 nára vonatkozólag érvényes zálogjogot szerzett, mert az összes kulcsok átadása a gabona tényleges átadását pótolta, amiáltal a gabona kizárólagosan az alperes rendelkezése alá került. Nem érinti a zálogjog érvényes megszerzését az a körülmény, hogy a zálogszerződés értelmében a vagyonbukott a gabonát eladhatta, mert erre az esetre viszont kiköttetett, hogy a vételárnak az alperes kezéhez kell befolynia 6, 118 Kamat 113. Ha az alperes késedelme nem vétkes s késedelme alatt a tartozás összegével nem nyerészkedhetett, csak a kisebb kárkamat fizetésére kötelezhető, erre is csak 1931. évi október hó 17-ig, mert ezentúl az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 14. §-a értelmében csak a 6 százalékos váltói törvényes kamatot tartozik fizetni 2,35 Valorizáció 114. Az alperes teljes vagyontalansága s az életjáradéki összeg behajthatóságának kétséges volta a méltányos mértékű átértékelésnek nem akadálya 2,98 115. Német bíróság által jogerősen felértékelt jelzálogos márkakövetelés hazai átértékelését az 1928. XII. t.-c. közérdekű jellegéből folyólag a közrendi klauzula lehetetlenné teszi 4, 80 116. Sem az 1928 : XII. t.-c, sem a MagyarRomán Egyezmény nem tartalmaz az engedmény útján szerzett követelések tekintetében külön intézkedést és nem rendelkezik akként, hogy az Egyezmény alkalmazhatósága és a valorizációs igény érvényesíthetése tekintetében az engedményes személyi viszonyaitól függetlenül irányadók volnának az engedményező személyére vonatkozó eltérő körülmények, sőt az Egyezmény 2., 5., 6. cikkei kifejezetten az Egyezmény életbelépésének időpontjában hitelezőkként és adósokként szembenálló felek személyében kívánják meg az Egyezmény határozmányai alkalmazhatóságának egyik előfeltételeként a 6. cikkben megjelölt körülmények fennforgását . . .. 5, 104 117. Az 1928:XII. t.-c 14. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezésnek — a törvény egész szellemére, s annak különösen a törvényhozási tárgyalások során állandóan hangoztatott céljára tekintettel — szigorú értelmezése szerint, az ott megkívánt szoros okozati összefüggés a pénztartozás átértékelésének elmaradása és a hitelező tönkrejutása között nemcsak akkor van meg, ha a hitelező tönkrejutását egyedül és kizárólag a kereseti követelés átértékelésének elmaradása okozta, hanem ez az összefüggés akkor is megvan, ha más körülmények mellett a tönkrejutást a kereseti követelés átértékelésének elmaradása is előmozdította 6, 123 118. Ipari és hajózási csatorna az alperes városnak olyan nyilvánvaló gazdasági vállalata, amelyre az" 1928. évi XII. t.-c. 9. §-a szerint a törvénynek az átértékelést kizáró 6. §-a alkalmazást nem nyerhet. Az átértékelés alapja nem az alperes törvényhatóság általános vagyoni helyzete, hanem kizárólag csak magának a vállalatnak vagyoni helvzete lehet 8—9, 177 119. Az 1928: XII. t.-c. 34. §-ában említett, eltérő rendelkezést tartalmazó, Romániával kötött nemzetközi egyezmény nem állja útját annak, hogy romániai állampolgárnak az 1918. évi szeptember és október hónapokban létrejött fuvarozási szerződésekből származó kereseti követelésére a fentebb megjelölt törvény 10. §-ának rendelkezése alkalmaztassék 10, 195 120. Nincs törvényes alap arra, sem olyan állandó bírói gyakorlat ki nem alakult, hogy a felperes részére az alperesek ellen eredetileg már jogerősen megítélt perköltség a számszerűség tekintetében is ebben az átértékelés iránti perben felülbírálható és a jelenlegi ügyvédi díjszabás szerint megfelelő összegre felemelhető volna 11,216 Vétel 121. Az alperesek ama tényének, hogy a határozott piaci árral nem bíró szerződés tárgya árut nem árverés útján értékesítették, hanem szabadkézből adták el, jogi következménye nem a kártérítéshez való joguk teljes megszűnte, hanem csupán az, hogy a szabályszerű úton — bírói árverés esetén — elérhetett magasabb ár és a szabad kézből való eladás kisebb ára közti különbözet felperes terhére nem róható .. 4, 188 122. A vevő minőségi kifogással és ezen alapuló jogaival nemcsak akkor élhet, ha az árut már átvette — mert a vevő azt az árut, amely a szerződésnek vagy a törvényi kellékeknek meg nem felel, átvenni általában nem is tartozik (K T. 345. §), hanem jogában áll az árut kifogásolni és a K. T. 348. §-a alapján az ügylettől elállani akkor is, ha a vevő az áru hiányairól már annak átadása előtt tudomást szerzett ; 5, 108 123. Eladó, aki az angol bányászsztrájk következtében előállott szállítási nehézségek és korlátozások folytán csak fokozatosan és részben tudott egyéb szállítási kötelezettségeinek eleget tenni, jogszerűen hivatkozhat arra, hogy a szállítási időnek megfelelő beosztással tehessen eleget kötelezettségének. Ha vevő mindig arra hivatkozással eszközölte a törléseket, hogy ügyfelei a lehívott szenet az eladó késedelme folytán átvenni nem akarják, akkor a lehívások törlése nem jelenti a kötlevél szerinti mennyiség csökkentését, mert eladónak módjában állott ezt a mennyiséget a vevőnek egyéb, általa sürgetett lehívásaira teljesíteni és mert a törlés kétségtelenül az eladói szállítási késedelemmel állott összefüggésben, másrészt pedig a szakértő megállapításából is arra lehet következtetni, hogy az eladó az ekként felszabadult lehívások folytán egyéb üzletfelei részére eszközölt szállításokat 6, 126 124. Ha a teljesítés a szerződés értelmében egységes, a vevőnek nincs joga csupán egy rész szolgáltatását követelni, a szerződésszerű többi szolgáltatás visszautasítása mellett, az eladó tehát az ilyen részteljesítés megtagadása esetében kártérítésre nem köteles 6, 127 125. A K. T. 354. §-ának az a rendelkezése, hogy aki a szerződő felek közül a szerződéstől elállani kíván, az a másik felet erről azonnal értesíteni és az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik, csak késedelmes teljesítés esetében nyer alkalmazást, de nem akkor, amidőn az egyik szerződő fél az ügylet teljesítését határozottan megtagadja. Ilyen esetben a másik fél a maga részéről a szerződéstől minden további értesítés nélkül elállhat, miután a