Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

14 KERESKEDELMI JOG 12. sz. remimeráciú csak az 1924. évi nyereségmegállapító jellegű zárómérleg, nem pedig az 1925. évi vagyonmegállapító jellegű aranymérleg alapján volt megállapítható.. 2,44 98. Az az eljárás, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választására vonatkozó szavazás a részvényletétel elismerését tanúsító elismervényeknek a szavazati jogot igazoló szelvényével történt, nyilván alapszabályellenes, ha az alapszabályok kifejezetten szavazólapokkal való, tehát titkos jellegű választást írnak elő, amitől való eltérésnek csak akkor lehet helye, ha a közgyűlés esetenként egyhangú határozattal más választási módot állapított volna meg 9,58 99. Közgyűlési határozat megtámadása. Az alaptőke egyidejű felemelésétől függő alaptőkeleszállítás a hitelezők helyzetén nem változtat, tehát ahhoz nem kell a cégbíróság előzetes engedélye, hanem a cégbíróság által utólag is tudomásul vehető.. 3,59 100. Cégjegyzők „A. és B. csoportja" 4,83 101. A közgyűlés akkor is adhat felmentést, ha az igazgatóság és felügyelőbizottság az eddigi működéséről a zárószámadásokban és az ezzel kapcsolatos jelentéseiben még nem számolt be. Az a további közgyűlési határozat, mely az ügyvezető igazgatók eddigi üzleti geszciójának részletes felülvizsgálását rendeli el, azért nem ellentétes az előbbivel, mert az előbbi csak azt jelenti, hogy az ügyvezető igazgató olyan tényeiért, melyeket a közgyűlés már ismer, nem kíván az ügyvezetővel szemben kárigényt érvényesíteni. Nem jelenti ellenben a felmentést adó határozat azt, hogy a nem ismert tények tekintetében is lemond a részvénytársaság a kárigény érvényesítési jogáról, különösen pedig a büntetőjogi felelősségrevonásról . . .. 4,84 102. Ha a r. t. kész volt az egyes részvényeseknek felvilágosítással szolgálni olyan kérdésben, melyet az üzleti érdekeinek veszélyeztetése miatt nem tartott nyilvánosan közölhetőnek, akkor nyilván nem alapos az ilyen külön felvilágosításszerzést meg sem kísérelt felperesnek az a támadása, hogy őt sem a zárószámadások, sem a közgyűlés jegyzőkönyve nem világosítja fel, amikor is a r. t. által felajánlott magánértesítés útján legalább is arról győződhetett volna meg, hogy tényleg komolyan lehet-e szó alperes üzleti érdekeinek veszélyeztetéséről 4k, 85 103. Ha a részvénytársaság igazgatósági tagja a K. T. 177. §-ában meghatározott kötelezettsége ellenére az üzleti év utolsó napjától számított 6 hónapon belül nem hívja össze a rendes közgyűlést, ezen mulasztása a K. T. 221. §-ának csupán 2. pontjába és nem annak 1. pontjába is ütköző kereskedelmi vétség; a panaszlott a közgyűlést nem hívta egybe, akkor annak jegyzőkönyvét sem mutathatta be, ugyanígy a K. T. 198. §-ában előírt közzétételi kötelezettségének sem tehetett eleget. A K. T. 221. §-ának 2. pontján kívül az 1. pontba is ütköző kereskedelmi vétség akkor forogna fenn, ha a panaszlott a közgyűlést, bár a törvényes határidőn túl, egybehívta volna és ennek jegyzőkönyvét sem terjesztette volna be 4,86 104. A közgyűlés alakszerűségének a kérdése az is, vájjon a közgyűlés összehívására alapszabályilag feljogosított igazgatóság nevében eljárhattak-e az összehívó igazgatósági tagok, valamint az is, vájjon az igazgatóságnak vagy valamely részvényesnek szabályosan meghirdetett indítványát a közgyűlésen ki terjesztette elő . . .. 5, 107 105. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok felelőssége. — Szakértelem hiánya nem mentesít a felelősség alól 10, 199 100. A leltári tárgyak alacsony értékelése nem ütközik a Kt. 199. § 1. pontjának rendelkezésébe, ha ez az alacsony értékelés nem megy túl azokon a halárokon, amelyeket a gazdasági és jogi viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvatosság indokolttá tesz és ekként ez az alacsonyabb értékelés nem szolgál meg nem engedett és az egyes részvényes jogainak kijátszására, vagy megrövidítésére irányuló « élokat 10,200 107. Családi részvénytársaságnak közgyűlési határozat megsemmisítése a jóerkölcsökbeütközés alapja 11,220 108. Akkor, amidőn a részvénytársaság alapszabályai akként rendelkeznek, hogy a közgyűlésen résztvenni szárdékozók részvényeiket a közgyűlés megtartása előtt letétbehelyezni kötelesek, rendszerint elegendő, ha a letétel korábban vagy akár más célból is történt, utóbbi esetben azonban szükséges, hogy a letevő és a letéteményes megállapodjanak abban, vagy egyébként kétségtelen legyen, hogy a letétel a jövőbeli közgyűlésen való igazolás céljaira is szolgál 11,221 Szövetkezei 109. Szövetkezet bejegyzése előtt hozott közgyűlési határozatok nem semmisíthetők meg 1, 19 110. A részvénytársasági jognak az ú. n. természetbeni betétre (apportra) vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók a kereskedelmi törvény hatálya alá eső szövetkezetekre. Mivel pedig a joggyakorlat értelmében a részvénytársaságnál a természetbeni betétekről nemcsak az alapításnál, hanem későbbi alaptökeíelemelésnél is a Kt. 156. §-a szerint a közgyűlésnek kell határoznia, az alapszabályokba felvétellel kapcsolatban, — szövetkezeteknél sem lehet helye annak, hogy az igazgatóság közgyűlési határozat és alapszabálymódosítás nélkül üzletrészeket készpénz helyett bizonyos vagyontárgyakért engedjen át .. 2,45 111. „Országos" jelző csak valamely országos jelentőségű üzletkörrel rendelkező nagyszabású vállalatnak cégébe vehető fel. Áz országos jellegű üzletkör megállapítására azonban egymagában az a körülmény, hogy a szövetkezeti tagok az ország legkülönbözőbb vidékén laknak és a bejegyezni kért cégnek különböző vidéki helységben van helyi ügynöksége, nem alkalmas. Viszont az alapszabályok szerint minden tag csak 10 pengő névértékű üzletrészt lévén köteles jegyezni, a szövetkezetnek az alapszabályokban meghatározott céljához képest előreláthatóan várható legmagasabb taglétszám mellett sem valószínű oly nagy üzletrészlőke megalakulása, mely a szövetkezetet országos jellegű üzleti tevékenységre képesíthetné 4,87 Zálog 112. Egyrész a zálogszerződés létesítésével, másrészt pedig a tárolt gabona mennyiségének megbecsülésével s a magtár összes kulcsainak átadásával az alperes a gabo-