Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 13 kedelmi ügylet lebonyolításával közös haszon vagy veszteségre irányul. Ha az egyesülés célja az, hogy a kereskedő tagok hivatalnokvevőit megszervezze bevásárlási könyvek kiosztásával és hogy az egyes cégek által velük kötött eladásokból eredő Tételárkövetelések részleteit beszedje: az egyes ügyletekből kifolyólag keletkező haszon vagy veszteség ellenben egyedül az azt kötő céget illeti vagy terheli és abban az egyesülésben résztvevő többi cég nem részesül, az ily egyesülés nem a K. T. 62. §-ának megfelelő alkalmi egyesülés. Az ilyen egyesülés, amelyből éppen a közös haszonra vagy veszteségre szerződés hiányzik, csak magánjogi társaságnak minősíthető, amelynek tagjai arra kötelezték magukat, hogy a meghatározott közös cél megvalósításában — különösen a kikötött hozzájárulás szolgáltatásával — szerződésszerűen közreműködjenek. Az ily módon keletkezett társaság ügyviteléből — ha azt a szerződés vagy azon alapuló választás egy vagy több tagra bízza — a többi tag kizárt és a jogviszonyból kifolyólag az ügyvezető tagok a megbízás szabályai szerint felelnek 5, 106 82. Betét visszaszolgáltatása kilépés esetén .. 7, 152 83. L Az üzem létesítéséhez befektetéssel járult felpereseknek a nyereségben részeltetése és részükre az a jog biztosítása, hogy a soffőr felfogadása, elbocsátása, az anyag beszerzése és a taxi javítása dolgában ők intézkedhessenek, nem ütközik a székesfővárosi autótaxi-szabályrendelet ama rendelkezésébe, amely szerint az autótaxiüzem át nem ruházható és albérletbe nem adható. DL Kötbér mérséklése a társasviszony folytatásának lehetetlenülése alapján 10, 198 84. A társaság ügyeiben minden társasági tag csak olyan szorgalmat és gondosságot tartozott kifejteni, aminővel a saját ügveiben eljárni szokott .. 11,219 Korlátolt felelősségű társaság 85. Az a körülmény, hogy a bírói gyakorlat a K. T. 40. §-ától eltérő cégjegyzésnek harmadik személyekre nem vonja le hátrányos következményét, nem jelenti azt, hogy a társasági szerződés ennek a törvényszakasznak kötelező rendelkezésétől eltérőleg szabályozhatja a cégjegyzés módját. Az ugyanis, hogy ennek a kötelezettségnek megsértéséből a társaság harmadik személlyel szemben jogot nem származtathat, nem jelenti azt, hogy a szabály a társaságra kötelező sem lenne 7, 153 86. Részvénytársaság átalakulása korlátolt felelősségű társasággá 8—9, 179 87. A törzstőke minimális összegét tekintve, a „Várostelepítő kft." cégszöveg a vállalat tényleges üzleti viszonyainak meg nem felel, hangzatos és megtévesztő, következőleg a cégvalódiság elvét sérti .. .. 10, 201 Részvénytársaság 88. A K. T. 160. §-a szerint azok, akik a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, de nem jogosultak is. E törvényhely alapján, valamint az általános magánjognak az álképviselőre vonatkozó szabálya és a K. T. 52. §-a alapján is csak az álképviselővel ügytetet kötő másik fél, nem pedig a képviseleti jog nélkül eljárt szerződő fél léphet fel igénnyel 1, 12 89. Az alapszabályok célszerűségi szempontból ugyan tartalmazhatnák ama rendelkezést, hogy a közgyűlési meghívóba a részvények letéteményezésének módozatait és a szándékolt alapszabálymódosító indítványt legalább is tartalmának lényegében fel kell venni, azonban az ily értelmű alapszabálymódosításra azért nincs feltétlenül szükség, mert a meghívónak ezen a bírói gyakorlatban amúgy is megkívánt tartalmi kellékeinek hiánya hivatalból vizsgálandó s a közgyűlési határozatok megsemmisítését eredményezi külön alapszabályi rendelkezés nélkül is 1, IS 90. Az a kérdés, hogy adott esetben az alapszabálymodósítás a pénzügyi szabályzatok mily irányú és terjedelmű kijátszásával történt, nem a cég eljárás tárgya, tehát nem a cégbejegyzés megtagadásával és nem ebben az eljárásban orvosolható . . 1, 14 91. A végrehajtóbizottság díjainak részletezése nélkül való közgyűlési határozathozatal nem törvényellenes, sem nem okszerűtlen, minthogy elsősorban a felügyelőbizottság van hivatva a részvénytársaság egész ügymenetét, minden számláját részletesen felelősség terhével felülvizsgálni 1, IS 92. Közgyűlés semmisége az alaptőke egy részének a részvényeseknek való visszafizetése miatt 1, 16 93. Az igazgatóság tagjai azzal, hogy 1931. évben az alaptőke leszállítása végstt rendkívüli közgyűlést hívtak össze, nem tettek eleget a K. T. 177. §-ban előírt ama kötelezettségüknek, hogy a „közgyűlés évenként legalább egyszer összehívandó", mert a K. T.-ben ehelyütt megjelölt közgyűlés alatt kétségtelen, hogy a K. T. 198. §-ában említett évi rendes közgyűlés értendő és mert csak akkor lehet szó a közgyűlés évenkénti összehívásáról, ha a részvénytársaság minden naptári évben rendes évi közgyűlést tart 1,17 94. Az igazgatóságnak a K. T. 187. §-ában meghatározott kötelessége a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kísérni és ha a mérleg elkészülte előtt észleli azt, hogy a K. T. 187. § 2. bekezdésének esete forog fenn. bejelentési kötelezettségének teljesítését a mérleg felállításáig nem halogathatja, még kevésbé teheti annak elkészítésétől függővé 1, IS 95. Semmi törvényes akadálya nincs, hogy az igazgatósági ülések határozatképessége az igazgatósági tagoknak az alapszabályokban megszabott legkisebb létszámon alul maradó számban megjelent igazgatósági tagok jelenlétéhez és ténykedéséhez köttessék, s az ily intézkedés nem zárja ki azt s így azzal nem is ellentétes, hogy amenynyiben azonban az igazgatósági tagok létszáma az alapszabályokban előírt legkisebb létszám alá szállana, úgy ennek kiegészítése végett a kellő intézkedés azonnal megtétessék 1,20 96. Ha a cég egyedüli jegyzésére jogosult igazgatósági tag mellett a többi igazgatósági tag csak előbbivel együtt jegyezheti a céget, a többi igazgatósági tag a cégjegyzésből lényegileg kizártnak tekintendő ,. .. 2, 4$ 97. A Pénzintézeti Központ jogosult a Földhitelbank igazgatósági tagjai ellen kártérítési pert indítani. — Igazgatósági tagok kártérítési kötelezettségének mérve saját részvénwásárlás esetében. — Az 1924. évi