Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

Bírói joggyakorlatunk összefoglalása I932-re, Jogegységi határozatok. Oldal 1. Ha a csődtömegtámadási pernek, vagy a csődtömeg által, vagy a csődtömeg ellen indított más pernek a költségét a csődtömegnek kell viselnie, az ítélet (végzés) nem szólhat akként, hogy rendelkezése alapján a csődtömeg ellen kielégítési végrehajtásnak legyen helye, hanem annak megállapítására kell szorítkoznia, hogy a költség a csődtömeget terheli és az 1881.-XVII. törvénycikk 50. §-ának korlátai között egyenlítendő ki. 40 2. A csődtömeggondnok azokban a perekben, melyekben a tömeghez tartozó vagyon tekintetében az 1881:XVII. t.-c. 100 §-a értelmében képviselői jogkörében eljár, vagy eljárt, a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csőgtömeggel szemben való megállapítását nem kérheti, hanem az ilyen költségek és díjak megállapítása is a csődbíróság (Cst. 103, §.) hatáskörébe tartozik 41 3. Ha a kielégítési végrehajtást a végrehajtást szenvedőnek előbb az ingóságaira és azután újabb kérelem folytán ingatlan vagyonára, vagy előbb valamely ingatlanára és azután újabb kérelem folytán más ingatlanára rendelték el: az újabb végrehajtási kérelem költsége a végrehajtást szenvedőt terheli az 1881 :LX. t.-c. 116. §-ának és 117. §-a b. és c. pontjának megfelelő esetben és ezenkívül minden olyan esetben, amikor az újabb kérelem a követelés behajtása végett szükséges és az eset körülményei indokolják, hogy a végrehajtató a végrehajtást már korábban nem kérte az újabb kérelemben megjelölt ingatlan vagyonra is 42 4. Az 1912:LIV. t.-c. 18. §-nak az ügyvédi díjak és kiadások megállapításáról szóló rendelkezését alkalmazni kell akkor is, amikor a fél az ügyvédnek a díjakra és kiadásokra vonatkozó igényét jogosnak el nem ismeri, kivéve, ha a fél kifogása az említett szakasz negyedik, vagy ötödik bekezdése szerint vagy amiatt alapos, mert az ügyvéd megbízása igazolva nincs 42 5. A polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál nemcsak a büntetőbíróság felmentő ítéletének (az eljárást megszüntető határozatának), hanem elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve, kivéve, ha valamely különleges jogszabálynál fogva a magánjogi igény érvényesítésének jogalapja vagy föltétele a büntetőbíróságnak elítélést tartalmazó ítélete 91 6. „A csődönkívülí kényszeregyességi eljárásban a vagyonfelügyelőt és az Országos Hitelvédő Egyletet, illetőleg a Vidéki Kamarai Hitelvédő Egyletet az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 48, és 56. §-ai értelmében megillető díjat és költséget nem az összes követeléseknek, tehát a külön kielégítésre, az Oldal előnyös kielégítésre jogosult és a hányadrészes hitelező követeléseinek kielégítésére rendelkezésre álló egész vagyon alapján, hanem csupán a hányadrészes hitelezők kielégítésére szolgáló tiszta vagyoni fedezet, az úgynevezett szabad vagyon alapulvétele mellett kell megállapítani. 96 Ha bizonyos ügyletekkel való iparszerü foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez, vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg iparszerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve, ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba, vagy a jó erkölcsbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható 129 8« A perbehívás félbeszakítja a perbehívó követelésének az elévülését, ha a perbehívónak a perbehivott elleni követelése annak a pernek a kimenetelétől függ, amelyben a perbehívás történt. Ez a szabály nem nyer alkalmazást akkor, ha valamely követelés tekintetében külön törvény rendelkezik. ... 129 9- Az 1874:XVIII. t.-c. 9. §-ának a kártérítési követelés elévülésére nézve a rendesnél rövidebb elévülési időt megállapító rendelkezését nem lehet alkalmazni akkor, ha a fél a balesetből származtatott kártérítési követelését nem a tárgyi felelősségre, hanem a felelősségnek az általános magánjogban meghatározott valamely más jogcímére alapítja 129 Általános. 10- A szerződési nyilatkozatot abban az értelemben kell venni, amint azt annak a félnek, akihez intézve van, a fennforgó körülmények józan méltatása mellett az élet felfogása szerint értenie kellett 57 11« Jognyilatkozatok értelmezésénél szabály az, hogy a szerződési ajánlat abban az értelemben veendő és válik hatályossá, amint azt annak a félnek, akihez intézve van, a fennforgó körülmények józan méltatása mellett az élet felfogása szerint értenie kellett 169 12. A jogügylet megtámadásának joga megszűnt, ha a megtámadásra jogosult e jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti 129 13. Lelki kényszer 189 14. Az alperes kezén elszámolatlanul visszamaradt felperesi pénzösszegről lévén szó, a bírói gyakorlat értelmében a meghiúsult ügylet esetleg turpis volta sem szolgálhat