Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - A váltótartozás késedelmi kamata

2. sz. KERESKEDELMI JOG 27 A törvényes kamatláb, természeténél fogva, vélelmezett ügyleti kamatláb, vagyis olyan magasnak kell lennie, amilyen magas kamatlábat a felek rendes körülmények között ki szoktak kötni, — amilyet valószínűleg kikötöttek volna, ha a kamatlábról intézkedtek, vagy intézkedhettek volna. Már pedig kétségtelen, hogy ma, a 12%-os kamatmaximum a 7—8 % -os jegybankkamat, az átlag 9—12%-os ügyleti kamatok idejében 5%-os, váltónál 6%-os kamatláb 'Szándékoltnak nem vélelmezhető. Amikor az 5%-os és 6%-os törvényes kamatlábak megalkottattak (1895: XXXV. és XXXVI. t.-c.-ek, illetve az 1876. évi váltótörvény idején) a takarékbetéti kamatláb 4% körül volt, a jegybank kamatlába is e körül mozgott, a kamatmaximum pedig 8% volt. Joggal vólelmeztetett iákkor az ügyleti kamatláb 5%-nak és jogos volt a törvényes kamatlábnak 5—6 % -ban megállapítása. — Ma azonban ennek meghagyása anomália.5 A törvényes kamatláb meghagyásánál is helytelenebb és semmivel sem indokolható az, hogy a rendelet, amely a törvényes kamatlábait meghagyta, ellenben a kamatmaximumot lényegesen felemelte, — amivel a nagyobb kamatlábú kikötéseknek nemcsak szabad tért engedett, hanem azokat általánosakká is tette, — az ezzel a kamatmaximummal összhangban állott egyetlen törvényi kamatot, a késedelmi kártérítéseket megszüntette. Kétségtelen, hogy a szokásos ügyleti tiszta kamatnál kisebb késedelmi kamat ma még fennálló jogrendünk alapelveibe ütközik, annak egyenes arculcsapása. Grosschmíd szavával élve: ,,a kötelemszegésnek egyenes protekciója". Mód nyújtása az adósnak arra, hogy visszaélve a helyzettel, a normálisnál olcsóbb hitel nyújtására kényszerítse azt a hitelezőt, aki, az ügyletben kamatot illetve kamatlábat ki nem kötvén, neki szívességet tett, vagy aki, törvényi tiszta kamat esetében, akaratán kívül vált hitelezőjévé, — minden sedelmi kamatnál a felek a kamatlábat a törvényes kamatlábnál alacsonyabban nem is állapíthatják meg. A törvényes kamat kifejezést mellőzöm, mert az zavarra adhatna okot. Azon a törvényi kamatot is, a törvényes kamatlábat is, sőt a törvényes kamatmaximumon aluli (szóval a nem törvénytelen) kamatot is értik. A késedelmi kártérítéssel szemben az előbbi törvények szerinti késedelmi kamatot vagy egyszerűen késedelmi kamatnak vagy törvényes késedelmi kamatnak nevezem. 5 Más kérdés, hogy a 12%-os kamatmaximumot és a 7—8%-os jegybankkamatlábat, valamint az ezek mellett természetszerű, de voltaképen borzalmas 9— 12% ügyleti kamatlábat is, a termelés mai kis produktivitása mellett gazdaságilag túlmagasaknak és nagy mértékben leszállítandóknak tartom, amikor is a törvényes kamatláb felemelése szükségessé nem válna, esetre, aki bármily alapon volt is eddig a hitelezője, akaratán kívül maradt az. Voltaképen már az is helytelen, ha a késedelmi kamat törvényes kamatlába a tiszta kamatéval azonos, ami a háború előtti jogunknak általános szabálya volt. A késedelmi kamat ugyanis már fogalmilag is többet foglal magában, mint a tiszta kamat. A késedelmi kamat nemcsak kamat, hanem kártérítés is, amelyet a pénzadós6 tartozásának nem kellő időben teljesítése miatt tartozik fizetni. A késedelem következménye kártérítés, amely pénztartozásnál késedelmi kamat alakjában jelentkezik. A késedelmi kamat a pénztartozásnál az adóst terhelő minimális kártérítés.7 De még ha nem tekíntenők is kifejezetten kártérítésnek, akkor is minden esetre annak surrogatuma, minden esetre törvényes kötbér, bírság is, amely a kötelem pontos teljesítésének elmulasztása miatt fizetendő. A késedelmi kamat törvényes kamatlábának elvileg magasabbnak kell tehát lennie a tiszta kamaténál, még akkor is, ha az utóbbi megfelelő, mint amilyen az 5% a háború előtt tényleg volt. Ezt a törvényhozás egy irányban voltaképen el is ismerte. Mert voltaképen ennek az igazságnak az elismerése az 1895 : XXXVI. t.-c. 3. §-a, amely akkor, amikor az általános törvényes kamatlábat 5 % -ra szállította le, a váltó törvény 50. és 51. §§-aiban megállapított 6 % -ot tovább is fenntartotta. Az ezekben a szakaszokban megállapított kamat, az u. n. váltókamat ugyanis kizárólag késedelmi*5 kamat.9 Ezért lett nagyobb a váltókamatláb, mint a váltón kívüli törvényes kíamatláb, amely tiszta kamatra is vonatkozik. A váltón kívüli késedelmi kamatnál, ahol e szerint az elv szerint voltaképen szintén magasabb kamatláb lett volna kívánatos, a 6 Főleg pénztartozásnál van késedelmi kamat, de nem kizárólag, mint Grosschmid tanítja, id. mű II. kötet 52. oldal. Az 1920. XXXIX. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése más kötelmeknél is beszél késedelmi kamatról. 7 Ez annyira elemi jogi igazság, hogy szinte érthetetlen Dr. Bogdán Gézának az a megállapítása („Az új kamatrendelet" Jogtudományi Közlöny 67. évfolyam 1. szám), hogy ,,a késedelmi kamat nem kártérítés". Nem érv az, hogy a késedelmi kamatnál kár felmerültét bizonyítani nem kell. Azért nem kell bizonyítani, iinert törvény által megállapított minimális kártérítés, mert vélelmezett (praesumptio iuris et de iurel kár megtérítése. Dr. Bogdán szerint a késedelmi kamat .„elmaradt haszon". Végeredményben úgy is kártérítés. Azután meg az elvont, az elmaradt hasznot sem kell itt bizonyítani. A cikkíró szerinti érvelés az ö ,,elmaradt haszon" elmélete ellen is szólana tehát. 8 Precizebben: lejárat utáni kamat, ami a mi témánk szempontjából lényegtelen különbség. 9 A váltó lejártáig a váltóösszeg után tiszta kamat nem is érvényesíthető. A szokás szerint az eredeti tőkéhez hozzácsapva a váltóösszegbe, vagy külön váltón külön váltóösszegként felvett kamat a váltójog és a váltóeljárás szempontjából nem kamat, hanem váltótőke.