Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A Jenai Gazdaságjogi Intézet legújabb beszámolója

1- sz. KERESKEDELMI JOG 13 részére is ügyleteket kössön; lényeges ismérve azonban az, hogy a munkavállaló a tevékenysé­gét vagy annak egyrészét a munkaadó részére — a háztartása gazdasága vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett ál­landóan lekösse. (P. 6778/1930. sz. a. 1931. dec. 3-án.) Üzletátruházás. 9. Árverésen megvett étterem tulajdonosá­nak üzletátvevői felelőssége. (P. IV. 2695/1930. sz. a. 1931. okt. 9-én.) Nem vitás, hogy D. L. a Debrecen városától bérelt helyiségekben ,Gambrinus étterem" meg­jelöléssel és testvérének, az alperesnek állandó tevékenységével folytatta vendéglői üzletét és hogy D. L. főhitelezője 13.440 P-re rugó követe­lésének behajtása végett az 1928. évi szeptember hó 18-ik napján megtartott árverésen a vendéglő berendezését és felszerelését megvette. Az 1. és 5. jelű levelek tartalma szerint D. L. az árverést követő időben is egyezkedni akart még a felperessel felajánlva a szüleinek és test­vérének, D. I. alperesnek kezességét, akik utóbb készségüket jelentették ki arra is, hoéy a fel­peres követelése teljes kiegyenlítéséül D. L. tar­tozásának 40%-nyi hányadát átvállalják. Az egyezség azonban létre nem jött, hanem D. L. feltétlen lemondása alapján Debrecen vá­ros a bérleti szerződést vele kötötte meg, egy­idejűleg D. L. iparengedélyét az iparhatóságnak visszaadta és az italmérési engedélyről a pénz­ügyi hatóságnál lemondott, D. I. alperes pedig az általa elnyert, ipar- és italmérési engedély alapján a régi helyen a „Gambrinus étterem" megjelölésével bérbe véve Frenkel Jenőtől az utóbbi által az árverésen megvett vendéglő be­rendezési és felszerelési tárgyakat, a vendéglői üzletét megkezdte és üzletében testvére, D. L. az előző üzlettulajdonos állandóan tevékenyke­dik. A vendéglői üzletnél a főértéket a megfelelő helyen lévő üzlethelyiség, az ahhoz kapcsolódó fogyasztó- és vevőkör a vendéglő elnevezése, és az üzem folytatásának lehetősége alkotják, ami mellett az üzleti berendezés és felszerelés ren­szerint alárendeltebb jelentőségű. Különös tekintettel D. I. alperes jelenlegi üz­lettulajdonosnak D. L. előző üzlettulajdonossal való testvéri viszonyára, az ismertetett tény­körülményekben megnyilvánuló jelenségeket a kir. Kúria alkalmasaknak találta annak felisme­résére, hogy D. L. a vendéglői bérleti szerző­désről és italmérési engedélyéről való lemondá­sával közreműködött abban az irányban, hogy testvére, D. I. folytathassa a ,.Gambrinus étte­rem" megjelöléssel ismertté vált régi vendéglői üzletet s hogy ehhez képest az alperes a testvé­rével, D. L. előző üzlettulajdonossal való meg­állapodás útján jutott hozzá a kérdéses kereske­delmi üzletnek ahhoz a főértékéhez, amelyet az üzlet folytatásának lehetősége az oda kapcsolódó fogyasztó- és vevőkör képvisel. Ennek az üzletérték átszállásnak jelentőségét nem érinti az, hogy D. I. alperes a vendéglő be­rendezési és felszerelési ingókat nem testvéré­től, D. L. előző üzlettulajdonostól szerezte meg, hanem azoknak a használatához az árverési ve­vőtől való bérbevétel útján jutott. Az ismertetett ügyállásból következik, hogy az adott esetben az 1908 : LVII. t.-c. 1. és 2. §-iban meghatározott üzletátvétel fennforog. Részvénytársaság. 10. Az igazgatósági tagok még az ellenőrzési gondosságuk esetleges elmulasztása esetén is a Kt. 189. §. második bekezdése értelmében csak a károsultnak, — (tehát a részvénytársaságnak, részvényesnek, harmadik személynek) tartoznak kártérítéssel, a fellebbezési bíróság által a Kt. 1. §-a alapján helyesen alkalmazott általános magánjogi szabályok szerint pedig még az ilyen igazgatósági tagok ellen sincs megtérítési (vísz­keresetí) igénye annak a személynek (igazgató­sági tagnak, részvénytársaság alkalmazottjának, vagy másnak), aki a kártokozó cselekményt éppen elkövette. (P. IV. 3230/1930. sz. a. 1931. nov. 25-én.) Szövetkezet. 11. A Kt. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazga­tósági és felügyelőbizottsági ülésén ki elnököl­het. A szövetkezeti tagok, továbbá az igazgató­sági és felügyelőbízottsági tagok jogát pedig másnak az elnöki működése magában véve nem csorbítja, ha az elhatározás (szavazás) joga eb­ben az esetben ís csak őket illeti. íPk. IV. 4302/1931. sz. a. 1931. okt. 30-án.) Különösen kisebb szövetkezeteknek fontos érdeke is fűződhet ahhoz, hogy szélesebbkörű üzleti tapasztalatokkal rendelkező egyén vezesse a szerveinek tanácskozását. Nincs tehát törvényi akadálya annak, hogy a sz'övetkezet alapszabálya az elnöklésre feljogo­sítsa annak a központi szövetkezetnek kiküldött­jét is, melynek az alapszabály 20. §-a szerint maga a szövetkezet is tagja. A központi megbízottak, elnöklése esetére, az alapszabály 24. § második bekezdésében adott azt a jogosítványt azonban, hogy szavazategyenlőség­nél (a közgyűlésen, illetve az igazgatósági és fel­ügyelő bizottsági üléseken) ő dönt, a m. kir. Kúria is jogszabálysértőnek találta. A határozatok meg­hozatalához ugyanis szótöbbség lévén szükséges, szavazategyenlőségnél az elnök döntése lényegi­leg szavazati jognak a gyakorlása, ami pedig a Kt. 225. § 13. pontjából, továbbá a Kt.-nek a 241., illetve 244 §-a folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 182. és 194. §-aiból kitűnően csak a szövetkezeti, illetve igazgatósági és fel­ügyelő-bizottsági tagokat illetheti. Az alapszabály 35. §-a úgy hangzik, hogy a közgyűlés bármikor elmozdíthatja ugyan az igaz­gatóság, vagy felügyelő bizottság bármely tag­ját, de ily határozatot csak akkor hozhat, ha megfelelő indítvány a közgyűlés napirendjére fel volt véve. Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy ez a korlátozó rendelkezés ellenkezik a Kt. 183. § második bekezdésével és 194. § második bekezdésével, amelyek a Kt. 241. és 244. §-ai folytán a szövetkezetekre is alkalmazandók. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok köz­gyűlési elmozdíthatóságának a most felsorolt sza-

Next

/
Thumbnails
Contents