Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A Jenai Gazdaságjogi Intézet legújabb beszámolója

1- sz. KERESKEDELMI JOG 13 részére is ügyleteket kössön; lényeges ismérve azonban az, hogy a munkavállaló a tevékenységét vagy annak egyrészét a munkaadó részére — a háztartása gazdasága vagy üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan lekösse. (P. 6778/1930. sz. a. 1931. dec. 3-án.) Üzletátruházás. 9. Árverésen megvett étterem tulajdonosának üzletátvevői felelőssége. (P. IV. 2695/1930. sz. a. 1931. okt. 9-én.) Nem vitás, hogy D. L. a Debrecen városától bérelt helyiségekben ,Gambrinus étterem" megjelöléssel és testvérének, az alperesnek állandó tevékenységével folytatta vendéglői üzletét és hogy D. L. főhitelezője 13.440 P-re rugó követelésének behajtása végett az 1928. évi szeptember hó 18-ik napján megtartott árverésen a vendéglő berendezését és felszerelését megvette. Az 1. és 5. jelű levelek tartalma szerint D. L. az árverést követő időben is egyezkedni akart még a felperessel felajánlva a szüleinek és testvérének, D. I. alperesnek kezességét, akik utóbb készségüket jelentették ki arra is, hoéy a felperes követelése teljes kiegyenlítéséül D. L. tartozásának 40%-nyi hányadát átvállalják. Az egyezség azonban létre nem jött, hanem D. L. feltétlen lemondása alapján Debrecen város a bérleti szerződést vele kötötte meg, egyidejűleg D. L. iparengedélyét az iparhatóságnak visszaadta és az italmérési engedélyről a pénzügyi hatóságnál lemondott, D. I. alperes pedig az általa elnyert, ipar- és italmérési engedély alapján a régi helyen a „Gambrinus étterem" megjelölésével bérbe véve Frenkel Jenőtől az utóbbi által az árverésen megvett vendéglő berendezési és felszerelési tárgyakat, a vendéglői üzletét megkezdte és üzletében testvére, D. L. az előző üzlettulajdonos állandóan tevékenykedik. A vendéglői üzletnél a főértéket a megfelelő helyen lévő üzlethelyiség, az ahhoz kapcsolódó fogyasztó- és vevőkör a vendéglő elnevezése, és az üzem folytatásának lehetősége alkotják, ami mellett az üzleti berendezés és felszerelés renszerint alárendeltebb jelentőségű. Különös tekintettel D. I. alperes jelenlegi üzlettulajdonosnak D. L. előző üzlettulajdonossal való testvéri viszonyára, az ismertetett ténykörülményekben megnyilvánuló jelenségeket a kir. Kúria alkalmasaknak találta annak felismerésére, hogy D. L. a vendéglői bérleti szerződésről és italmérési engedélyéről való lemondásával közreműködött abban az irányban, hogy testvére, D. I. folytathassa a ,.Gambrinus étterem" megjelöléssel ismertté vált régi vendéglői üzletet s hogy ehhez képest az alperes a testvérével, D. L. előző üzlettulajdonossal való megállapodás útján jutott hozzá a kérdéses kereskedelmi üzletnek ahhoz a főértékéhez, amelyet az üzlet folytatásának lehetősége az oda kapcsolódó fogyasztó- és vevőkör képvisel. Ennek az üzletérték átszállásnak jelentőségét nem érinti az, hogy D. I. alperes a vendéglő berendezési és felszerelési ingókat nem testvérétől, D. L. előző üzlettulajdonostól szerezte meg, hanem azoknak a használatához az árverési vevőtől való bérbevétel útján jutott. Az ismertetett ügyállásból következik, hogy az adott esetben az 1908 : LVII. t.-c. 1. és 2. §-iban meghatározott üzletátvétel fennforog. Részvénytársaság. 10. Az igazgatósági tagok még az ellenőrzési gondosságuk esetleges elmulasztása esetén is a Kt. 189. §. második bekezdése értelmében csak a károsultnak, — (tehát a részvénytársaságnak, részvényesnek, harmadik személynek) tartoznak kártérítéssel, a fellebbezési bíróság által a Kt. 1. §-a alapján helyesen alkalmazott általános magánjogi szabályok szerint pedig még az ilyen igazgatósági tagok ellen sincs megtérítési (víszkeresetí) igénye annak a személynek (igazgatósági tagnak, részvénytársaság alkalmazottjának, vagy másnak), aki a kártokozó cselekményt éppen elkövette. (P. IV. 3230/1930. sz. a. 1931. nov. 25-én.) Szövetkezet. 11. A Kt. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésén ki elnökölhet. A szövetkezeti tagok, továbbá az igazgatósági és felügyelőbízottsági tagok jogát pedig másnak az elnöki működése magában véve nem csorbítja, ha az elhatározás (szavazás) joga ebben az esetben ís csak őket illeti. íPk. IV. 4302/1931. sz. a. 1931. okt. 30-án.) Különösen kisebb szövetkezeteknek fontos érdeke is fűződhet ahhoz, hogy szélesebbkörű üzleti tapasztalatokkal rendelkező egyén vezesse a szerveinek tanácskozását. Nincs tehát törvényi akadálya annak, hogy a sz'övetkezet alapszabálya az elnöklésre feljogosítsa annak a központi szövetkezetnek kiküldöttjét is, melynek az alapszabály 20. §-a szerint maga a szövetkezet is tagja. A központi megbízottak, elnöklése esetére, az alapszabály 24. § második bekezdésében adott azt a jogosítványt azonban, hogy szavazategyenlőségnél (a közgyűlésen, illetve az igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken) ő dönt, a m. kir. Kúria is jogszabálysértőnek találta. A határozatok meghozatalához ugyanis szótöbbség lévén szükséges, szavazategyenlőségnél az elnök döntése lényegileg szavazati jognak a gyakorlása, ami pedig a Kt. 225. § 13. pontjából, továbbá a Kt.-nek a 241., illetve 244 §-a folytán a szövetkezetekre is alkalmazandó 182. és 194. §-aiból kitűnően csak a szövetkezeti, illetve igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokat illetheti. Az alapszabály 35. §-a úgy hangzik, hogy a közgyűlés bármikor elmozdíthatja ugyan az igazgatóság, vagy felügyelő bizottság bármely tagját, de ily határozatot csak akkor hozhat, ha megfelelő indítvány a közgyűlés napirendjére fel volt véve. Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy ez a korlátozó rendelkezés ellenkezik a Kt. 183. § második bekezdésével és 194. § második bekezdésével, amelyek a Kt. 241. és 244. §-ai folytán a szövetkezetekre is alkalmazandók. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok közgyűlési elmozdíthatóságának a most felsorolt sza-