Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A Jenai Gazdaságjogi Intézet legújabb beszámolója

1. sz. KERESKEDELMI JOG 11 Reichel, Dr. Hans, Professor an der Universitat Hamburg, „Höchstpersönliche Rechtsgeschafte", IV und 174 Seiten. Verlag Doktor Walter Rotschild, Berlin-Grunewald, 1931 Preis 8 Mark, geb. 10 Mark. Das gesamte Wettbewerbsrecht. Systematischer Kommentár zum Wettbewerbsgesetz, Warenbezeichnungsgesetz und den einschlágigen Vorschriften anderer Gesetze. Zweite, gánzlich neubearbeitete und erweiterte Auflage. Von Senatsprásident a. D. Dr. Adolf Baumbach. (Stand vom 1. Oiktóber 1931.) Verlag von Ottó Liebmann, Berlin W 57. 521 Seiten. 23 Mark, gebunden 25 Miark, Vorzugspreis nur für Abonnenten der Deutsohen Juristen-Zeitung nur 20.50 Mark, gebunden 22.50 Mark, mit sechs Prozent Preíssenkung. Hedemann, Dr. Justus Wilhelm, ordentl. Professor des bürgerlichen Rechtes in Jena. Schuldrecht des Bürgerlichen Gesetzbuches. Zweite Auflage, Oktáv, XXIV und 503 Seiten, 1931, Verlag von Walter de Gruyter & Co., Berlin und Leipzig. Preis 14.50 Mark, gebunden 16 Mark. Dr. Hans Herold, Zwingendes Aktienrecht. Untersuchungen über das Wesen des zwingenden Privatrechtes. Züricher Beitráge zur Rechtswissensohaft. Aarau 1931. Verlag H. R. Sauerlánder & Co. Goldbaum, Dr. Wenzel Rechtsanwalt und Notar in Berlin. Wahrungsnotrecht, (Kommentár zu den Notverordnungen über den Verkehr mit auslándischen Zahlungsmitteln, gegen die Kapital- und Steuerflucht, über die Darmstádter und Nationalbank, Bankfeiertage usw.) 189 Seiten, geb. 5.50 Mark. Verlag von Georg Stilke, Berlin 1931. (Stilkes Rechtsbibliothek, Nr. 120.) Aus der neuesten ungaríschen Handelsjudíkatur. Von Rechtsanwalt Dr. Béla Fenyves, Budapest. (Különlenyomat a Zeitschrift für Ostrecht 1931 októberi számából.) — Örülünk, hogy hiteljogi joggyakorlatunk a német szakkörök előtt éppen kitűnő munkatársunk tollából válik ismertté, aki az ismertetést a tőle megszokott alapossággal végezte. A „Hermes" Magyar Általános Váltóüzlet Rt. igazgatósága december 17-én tartott ülésében megállapította az intézet 1931 június 30-ával lezárt mérlegét, mely 144,776.885 pengő nyereséggel zárult. A dec. 29-én tartott közgyűlés elhatározta, hogy ezen összegből az 1930/31 üzletévre, az alapszabályok 31. szakasza értelmében, részvényenként —.80 pengő kerüljön kifizetésre. • AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA • 1 DR6fi6R BflRSŐR [ BÍRÓI JOGGYAKORLAT. Általános. 1. A 78.003/1923. K. M. rendelet 6., 7., 9. §-ai és a 146.869/1929. K. M. számú rendelet értelmében a fuvarlevél felülvizsgáló iroda tulajdonosa fuvarozási igényből eredő igényt engedmény útján sajátjául meg nem szerezhet, és ekként nem érvényesíthet; hanem akkor, amidőn a fuvarokmányokon mint eladó vagy címzett nem szerepel, csak mint a jogosult megbízottja járhat el. (P. IV. 1802/1930. sz. a. 1931. okt. 21-én.) A M. felülvizsgáló r. t. felperes tehát aki a keresettel érvényesített igényt engedmény útján a maga részére a fentiek szerint érvényesen meg nem szerezhette, ezt a jogot másra — N. K.-ra — sem ruházhatta át. Az első vagy a fellebbezési bíróság előtt nem érvényesített annak a tényállításnak előadását azonban, hogy a fuvarlevélbeli feladótól a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala után, a követelés perlésére a M. felülvizsgáló r.-t. felperes megbízást nyert, — a Pp. 539. §-a ki nem zárja; mert a Pp. 75. §, 535. és 540. § értelmében a pervitelre adott megbízás, illetve meghatalmazás kérdését a per bármely szakában, — tehát a felülvizsgálati eljárásban is — a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Már pedig a m. kir. Kúriának 43. számú polgári döntvénye értelmében másnak a követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az is — következőleg a fuvarlevél felülvizsgáló iroda tulajdonosa is, — akit a hitelező a követelésnek per útján a saját nevében való behajtására feljogosít. És minthogy a M. felülvizsgáló iroda r.-t. a mai tárgyaláson bemutatott NB/1. alatt nem vitás okirattal igazolta azt, hogy az ,,0." zöldség és gyümölcskereskedelmi r.-t. felhatalmazta őt arra, hogy a kereseti követelést a saját nevében per útján érvényesítse, a fellebbezési bíróság ellenkező döntésének megváltoztatásával a M. felülvizsgáló iroda kereshetőségi jogát meg kellett állapítani és a Pp. 543. § alapján a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb ítélethozatalra kellett utasítani. 2. Gyógyszertár jogi természete. (P. IV. 4723/1931. sz. a. 1931. nov. 10-én.) A gyógyszertárak ugyan közigazgatási szempontból közegószségi intézetek (1876. évi XIV. t.-c. 128. §-a), a gyógyszertár személyes üzleti jogának átruházását, haszonbérbeadását, vagy kezeltetését pedig csak a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyezheti, illetve hagyhatja jóvá, (1876. évi XIV. t.-c. 131. §-a és a 141.000/1926. N. M. E. számú rendelet). Ámde az állandó bírói gyakorlatban megnyilatkozó jogszabály szerint a kereskedelmi törvény alkalmazása szempontjából a gyógyszerész, — mivel a K. T. 258. § első pontjában körülírt ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik, — kereskedőnek tekintendő, a gyógyszertár üzeméhez tartozó dolgok (dologi összeség) felett pedig a személyes üzleti jogú gyógyszerész is magánjogilag szabadon rendelkezhetik, mert csakis maga a személyes üzleti jogosítvány az, ami ki van vonva a magán-rendelkezési jog köréből.