Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

12. sz. KERESKEDELMI JOG 215 Oldal 131. A biztosítási szerződésben foglalt az a megállapodás, mely szerint az állandó rokkantság és múlékony munkaképtelenség esetén való kárpótlási igény kizárólagos személyes jogosítvány, mely nem száll át a biztosított jogutódaira, nem értelmezhető akként, hogy a biztosított által életében már per útján érvényesített követelésnek a jogutódokra való átszállását is kizártnak kell tekinteni 132. Férj és feleség viszonya a felelősség kérdésében 133. A már megszűnt biztosítási szerződés alapján történt későbbi fizetési felhívás nem éleszti fel a biztosítási szerződést. 134. A kártalanítási igény elévülése nyugszik, amíg egyességi tárgyalás, vagy a felek által szabályozott perenkívüli eljárás van folyamatban 135. Az 1927:X. t.-c. 5. §-ának első bekezdésében a biztosító részéről megkívánt, a biztosítotthoz intézendő felhívás szüksége csak arra az esetre vonatkoztatható, ha az első biztosítási időszakra, vagy olyan folytatólagos biztosítási időszakra járó biztosítási díjról van szó, amely folytatólagos biztosítási díjnak megfizetésére magát a biztosított külön írásban kötelezte 136. A biztosítási kötvény szigorú értelmezése. ... I Tisztességtelen verseny. 137. Az 1923. évi V. t.-c. rendelkezése alá eső vállalatok köre nem szorítható csupán a kereskedelmi törvény, vagy az ipartörvény hatálya alá eső üzemekre, hanem kiterjed mindazokra a vállalatokra, amelyeket a közfelfogás ipari természetű szabad foglalkozásnak minősít. — Közömbös, hogy a versenycselekményt a maga, vagy más céljaira követte-e el. 138 A tvt. 30. §-a értelmében a törvény alkalmazhatósága szempontjából elegendő az, hogy a sérelmezett eljárást tanúsító fél az ellene fellépő fél érdekkörébe vágó áruk forgalomba hozatalával foglalkozzék. Áruk forgalomba hozatalával való foglalkozás pedig fennforog már akkor is, ha valaki habzonszerzésre irányuló tovább eladás céljából akár esetrőí-esetre beszerzett árut alkalomszerűen árusit. Az ellenben, hogy az ilyen üzem egyébként a kereskedelmi, vagy az ipartörvény rendelkezései alá esik-e, vagy sem, — a tvt. 30. §-ában említett vállalati és ezzel kapcsolatos versenytársi minőség megállapítása szempontjából közömbös. ... 139. Versenytársi minőség meghatározása. Nem minden cselekmény tisztességtelen, amit a törvény tilt; de az lehet a cselekmény természete, vagy az eset körülményei folytán. 140. Az, hogy egy munka szellemi munka (portáltervezés), nem érinti annak kereskedelmi jellegét s így versenyper indítására jogosít. 141. Az, hogy alperes sérelmesnek minősített nyilatkozatait jóhiszeműen tette és tehette: az abbanhagyási kérelem szempontjából közömbös, mert a tvt. 1. §-a értelmében még a gondatlanság fennforgása sem szükséges előfeltétele az abbanhagyás kimondásának, hanem elegendő, hogy maga a panaszolt magatartás tárgyilag véve ütközzék a tvt. rendelkezéseibe. 142. Az abbanhagyás puszta ténye a magatartás sérelmes voltának elismerése nélkül nem 82 82 97 114 114 131 99 116 132 100 100 Oldal zárja ki az ismétlés veszélyét, s ez alapon az abbanhagyási kereset jogosságát 44 143. Nem forog fenn ismétlés veszélye, tehát megszűnik az abbanhagyási igény, ha a tettes a megismétlődés megakadályozására mindent megtett, ami tőle az élet felfogása szerint az eset körülményei között elvárható 192 144. A szállításból kizárás, vagy a szállításnak feltételhez kötése nem ütközik a Tvt.-be. — Az áru forgalomba hozóját rendszerint mi sem korlátozza abban az elhatározásában, hogy kinek ad előnyt és kit részesít hitelkedvezményben. — Nem ütközik a jó erkölcsökbe az árumegvonás, mikor az nem általános és másutt is beszerezhető. — A megengedett korlátok között gyakorolt verseny is járhat oly következménnyel, hogy az a versenytárs üzleti boldogulását megnehezíti 83 145. Ingyen juttatás — különböző elbírálása. ... 17 146. A kért áru helyett kellő felvilágosítás és a vevő beleegyezése nélkül más árunak kiszolgáltatása a Tvt. 1. §-ba ütközik 100 147. Ha egy kereskedő a véletlenül hozzáérkezett, de szakmabeli, tehát versenytársnak minősülő más kereskedőhöz címzett megrendelést a címzett és a megrendelő megkérdezése nélkül maga teljesíti, ez a magatartása vitán kívül a tvt. 1. §-ába ütközik. 19 148. Vevőfogdosás t. v., még ha az alkalmazott főnöke tudta, utasítása nélkül is teszi, de — állandóan 151 149. Az, hogy az alperes képesítésének hiányában és ruhakereskedői iparigazolványára tekintettel jogosulatlanul foglalkozik esetleg szabóiparral, az iparrendészet körébe esik és nem minősíthető a tvt. rendelkezései alá eső cselekménynek 150 150. Szerzői jog és versenytörvény egymáshoz való viszonya 115 151. Meghatározott védjegy alatt forgalomba hozott szabadalmazott áru a szabadalom lejárta után sem hozható más által e védjegy használatával forgalomba 1" 152. Reklámszédelgés tényálladéki elemei 18 153.1, Szikvízgyár által előállított sör. — II. Áru orvosi ajánlása alatt általában véve a fogyasztó közönség nagyobb körének szánt és orvosi testülettől, vagy közismert orvostekintélytől származó ajánlást érteni. 83 154. Annak a kérdésnek az eldöntése, vájjon a felperes javára bejegyezve levő Salvator szóvédjegy mellett védjegyjogi szempontból megállhat-e az alperes által bizonyos árukkal kapcsolatban lajstromozott azonos szóvédjegy, nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Saját vállalata elnevezése helyett egy konkurrens vállalat elnevezésének védjegyként belajstromozása — tisztességtelen verseny 17 155. Az alperesi védjegy belajstromozása nem zárja ki azt, hogy a korábbi védjegy tulajdonosa, vagy az, aki az árujegyet — habár belajstromozás nélkül — tényleg korábban használta, az összetéveszthetőség miatt a Tvt. alapján felléphessen 44 156. Bizonyos eredetű árut jellemző névnek vagy elnevezésnek közhasználatú szabad árunévvé alakulását a védjegyül bejegyzésre tekintet nélkül is — kizárja az eredeti jogosult részéről való folyamatos gyakorlás, valamint az, ha a kérdéses áru forgalmában résztvevő