Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

216 KERESKEDELMI JOG 12. sz. I szakkörök tudatában még nem homályosult el az azt jellemző elnevezés eredete 157. Qualifikált használat megállapítása 158. ,.Valvoline" rendszerű olaj ajánlása az ere­deti „Valvoline" olajjal szemben a Tvt. 1. és 9. §-aiba ütköző tisztességtelen verseny. 159. Hírnév- és hitelrontás nemcsak valótlan tényállítással, hanem az üzleti tisztességbe ütköző minden oly cselekménnyel is elkö­vethető, mely alkalmas arra, hogy a ver­senyvállalat hírnevét, vagy hitelét rontsa. ... 160. A kamarai választott bíróság ítélete ellen törvénybe ütköző cselekmény címén (23.900/ 1924. L Min. rend. 14. §. 5. p.J csak büntető törvénybe ütköző cselekmény alapján van helye érvénytelenítési keresetnek Váltó. 161. A váltó alapján történt marasztalás az ala­pul fekvő ügyletre nem képez res judicatát. 162. A váltó birtokosával szemben rendszerint a váltó kiállítóját terheli annak a bizonyí­tása, hogy a váltót a váltó birtokos csak bizonyos követelés érvényesítésére használ­hatja fel, ámde ha a váltó már előre csak bizonyos követelés fedezetére szolgált, a váltó birtokos köteles bizonyítani, hogy utóbb olyan megállapodás jött létre, amely­nek értelmében a váltót minden követelése érvényesítésére szabadon felhasználhatja. ... 163. A váltóval szemben a váltóadóst terheli an­nak bizonyítása, hogy tartozása fenn nem áll vagy a váltóösszegénél kisebb összegben áll fenn és a váltóbirtokos hitelezőt a vele közvetlen jogviszonyban álló váltóadósával szemben sem terheli követelésének érvé­nyesítésénél egyéb kötelezettség, mint hogy részletesen megjelölje azt a követelését, amelyre a váltót adósától kapta 164. Hogy a váltó kellékhiányos-e, nem a kere­setkor, hanem az ítélethozatalkor levő álla­pot szerint kell elbírálni 165. Az a hitelező, aki a váltót a rendelvény te­kintetében üresen veszi át és rendelvényes­ként önmagát írja be, a váltót nem váltói úton szerzi meg s ezért nem tekinthető olyan harmadik személynek, akivel szemben nem volnának érvényesíthetők azok a kifogások, amelyeket a váltó adós a hitelező jogelőd­jével szemben felhozhatna az alapul szol­gáló jogviszonyból 166. Viszontkereset érvényesítésének feltételei. 167. Forgalombahozatalra rendelt szívességi vál­tók kiadását a szívességi elfogadó, míg a váltók harmadik személyek birtokában van­nak, csak akkor követelheti, ha a szívességet igénybevevő alperesekkel szemben a váltók beváltására és visszaszolgáltatására határidő állapíttatott meg s ez a határidő már lejárt. Csőd — Kényszeregyesség. 168. Ha kétoldalú szerződéstől az egyik fél jogo­san eláll, — a szerződésnek részben történt teljesítése esetére az eredeti állapot helyre­állításának van helye s e tekintetben nem tehet különbséget, hogy az elállás a felek magatartásán, vagy azon kívüli okból, vagy pedig az elálló fél részére törvényes jog­szabállyal biztosított jog alapján történik-e, hacsak a felek megállapodásából vagy jog­szabályból más nem következik Oldal 100 150 149 171 16 131 169. Külföldi bíróság belföldön foganatosított vég­rehajtás hatálytalanítása iránt a csődhite­lezőkre kiterjedő hatállyal nem ítélkezhetik. — Perfüggöség 170. Amennyiben a benyújtott K. e.-i kérvény folytán a bíróság a csődnyitási eljárást fel­függesztette, úgy a Cs. T. 27. §. ut. bek. értelmében a felfüggesztés tartama a csőd­nyitástól visszafelé számítandó 6 hónapba nem számítható be; még az esetben sem, ha a K. e.-i eljárás nem indult meg, mivel a bíróság a kérvényt visszautasította 171. A csődnyitás előtt létesített választott bíró­sági szerződés nem képezi megtámadás tár­gyát )8 172. Annak elbírálása, hogy a kényszeregyesség megkötésénél az eljárási jogi szabályok be­tartattak-e s hogy az erre nézve fennálló szabályok szerint az egyesség jóvá volt-e hagyható, a kényszeregyesség bíróságának hatáskörébe tartozott s az eljárás jóváha­gyása és befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozattal eldöntött kérdések újabb bírói döntés tárgyává nem is tehetők 173. A kényszer egy ességi eljárás során kelt vég­zés tartalma szerint a kezesek kötelezett­ségüket a hitelezők közül egyikkel szemben sem zárták ki, következéskép már ezért sem hozhatják fel sikerrel, hogy az egyes­ségben vállalt kezesség hatálya az egyességi tárgyaláson részt nem vett hitelezőkre nem terjed ki. 174. Pénzintézetek felszámolásánál mire terjed ki a moratórium? 175. Kezesség semmisségének kimondása Perjog — Végrehajtás. 176. Megállapítási kereset tárgya csak jog vagy jogviszony lehet, ellenben tények valóságá­nak megállapítása iránt — az okirat való­disága kérdésének kivételével — ilyen ke­reset nem indítható 177. Az 1912:LIV. t.-c. 18. §-ának az ügyvédi díjak és kiadások megállapításáról szóló ren­delkezését alkalmazni kell akkor is, ami­kor a fél az ügyvédnek a díjakra és kiadá­sokra vonatkozó igényét jogosnak el nem ismeri, kivéve, ha a fél kifogása az említett s'zakasz negyedik vagy ötödik bekezdése szerint, vagv amiatt alapos, mert az ügyvéd megbízása igazolva nincs 178. Az 1881:LX. t.-cikk 48. §-a értelmében a végrehajtást szenvedő tartozása fejében más­nak bírlalásában levő ingóságok a felhívott törvényszakasz második mondatában foglalt esettől eltekintve, csak akkor foglalhatók le, ha a bírlaló a foglalásba beleegyezik Választott bíróság. 179. A választott bírósági szerződés érvényessé­ge és hatályossága nem esik szükségképen össze a magánjogi alapszerződés érvényes­sége és hatályosságával akkor sem, ha azt a fe ek a magánjogi alapszerződéssel egyide­jűleg kötötték és egy okiratba foglalták. ... 180. A Pp. 768. §-a szerint a választott bíró sze­mélyében való megegyezés tekintetében veti ala a választásban résztvevő kisebbséget a többség akaratának, de nem érinti a félnek azt az elhatározási szabadságát, hogy válasz­tói jogát gyakorolja-e vagy nem 115 131 83 97 207 98 01 da 98 98 115 17 84 95 149 112 42 132 84 208

Next

/
Thumbnails
Contents