Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

214 KERESKEDELMI JOÓ Oldal 108. Igazgatósági tag felelőssége. — A megtérítendő kár összege attól függ, hogy a károsult hitelező milyen kielégítést nyerhetett volna megfelelő időben való csődnyítás esetén. A valószínű kielégítési hányadnak a részvénytársaság könyvei és feljegyzései alapján való kimutatása a felelősségrevont igazgatósági tag feladata 190 109. Hogy kik vettek részt a közgyűlésen, arra nézve kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó .* 130 110. Igazgatósági tag a saját maga által indítványozott, ill. ténykedésével hallgatólag elfogadott közgyűlési határozatokat meg nem támadhatja. .-. 206 111. Az a megtámadási ok, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a szavazati jogukat kik gyakorolták meghatalmazott útján, nem a Kt. 174. §. második bekezdése értelmében 15 napon belül érvényesítendő., hanem az id. §. első bekezdése szerint e határidőtől függetlenül érvényesíthető megtámadási okok sorába tartozik. 131 112. Az alapszabályok azon szövege, amely megkülönböztetés nélkül kimondja, hogy az ügyvezető bizottság (tagja) csak oly okból mozdítható el, amilyen okból a kereskedelmi törvény az igazgatóság elmozdítására jogot engedélyez, — minthogy a kereskedelmi törvény az igazgatóság elmozdításának okait meg nem állapítja — kétségessé teszi ez alapszabályi rendelkezés értelmét 43 113. A Kt. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a szövetkezet közgyűlésén, igazgatósági és felügyelőbizottsági ülésén ki elnökölhet. A szövetkezeti tagok, továbbá az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok jogát pedig másnak az elnöki [működése magában véve nem csorbítja, ha az elhatározás (szavazás) joga ebben az esetben is csak őket illeti 13 114. Igazgatósági tagok felelőssége az üzletrészjegyzésnek az üzletrészt jegyző érdekében, de a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására alkalmas hatálytalanítása esetén 191 Kartel. 115. Választott bírósági szerződés érvénytelenítése a kartelszerződés be nem mutatása miatt 146 Vétel. 116. A kikötött termelési évad a tűzifánál oly lényeges alkateleme a vételi szerződésnek, hogy későbbi évadbeli tűzifa nem esik a szerződéses árú fogalma alá, hanem más árúnak minősül, 15 117. Falusi gazda teherautó vásárlásánál — megtévesztés. 15 118. Búzavaluta kikötése esetén, tekintettel a búzának időközben bekövetkezett nagy áresésére, pengőben marasztalás, mivel világos, hogy a felek lényegileg a követelés átértékelését akarták 14 119. Ha a szállított árú csak részben használhatatlan, a vevőnek ez az elállási joga az egész szállítmányra nézve csak akkor áll fenn, ha az árú a vevőre az eset körülményeire való tekintettel sem jogilag, sem fizikailag oszthatónak nem tekinthető. Habár az elállási jog gyakorlását nem zárja Oldal ki az a körülmény, hogy az a tárgy, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatni, hibája nélkül elpusztult, veszendőbe ment, vagy lényegesen rosszabbodott, a kiszolgáltatási kötelezettség a téglaanyag azon részére nézve, amelyet tényleg fel nem használt és arra a részére nézve, amelynek szakszerű lebontásából még értékesíthető minőségben ki kellett kerülnie: mégis fennáll. *^1 120. Rendszeressé vált késedelmes fizetés miatti elállás jogos, ha az előző késedelmeket eladó el is nézte 207 121. Az elállás hatályát veszti abban az esetben, ha az elálló fél azt a dolgot, amelyet vissza kellene szolgáltatnia, elidegenítette. — A szerződés felbontása iránt előterjesztett kereseti kérelemben ennek megdőlte esetére a vételár leszállítása iránti igény bennfoglaltnak tekintendő 14 122. Eladó a késedelmes vevővel szemben az árúnak a vevő rovására történt eladása nélkül árkülönbözeti kárt, illetve azzal egy tekintet alá eső vesztett hasznot oly árú tekintetében sem követelhet, mely a kötés teljesítése végett az eladó részéről még csak megszerzendő vagy elkészítendő. Ámde a vevő rovására való eladás nem törvényes előfeltétele az általános magánjog szabályai szerint igényelhető ama tényleges kár megtérítésének, mely annak révén érte az eladót, hogy az ügyletnek a vevő hibájából meghiúsultával kárbaveszett a vevőnek szállítandó árú megszerzésével, vagy előállításával járóan felmerült készkiadása 82 123. Az eladott dolog hiányaiért való szavatosság akkor is fennáll, ha az eladó a hiányok ismeretében a vevőt megtévesztő módon létesít ezzel oly megállapodást, mellyel a hiánymentességért való szavatosságot magáról elhárítja 97 124. Kölcsönös jogokat és kötelességeket magába ioglaló vételi szerződés átruházása csupán mindkét szerződő fél hozzájárulásával történhetik 113 125. Bizományos helyett a megbízó is köthet fedezeti vételt 207 Közvetítés. 126. A bíróság még akkor is, ha a jutalékkövetelés a felek szerződésén alapul s a követelés jogalapjához kétség nem fér, a jutalék kikötött összegét az annak alapjául szolgáló vagyoni érdek mérve s általában a fennforgó körülmények szerint mérsékelheti. 44 127. Alkuszdíj csak akkor van kiérdemelve, ha az ígérő fél az alkusz közvetítésével, vagy az ő közlése alapján köti meg a szerződést. 128. Ha az alkusz eljárása bármi okból szerződéskötésre nem vezet, az alkuszdíj nem követelhető 33 129. A vételi alkalom közlése és annak a személynek megnevezése, akihez a vevők a vételügylet megkötése tárgyában eredményesen fordulhattak, a jutalék követelésére alapul szolgáló közvetítői tevékenység. ... 191 Biztosítás. 130. Az ajánlatban foglalt az a kikötés, hogy a biztosítónak az ajánlat keltétől számított 30 nap alatt jogában áll azt elfogadni, vagy visszautasítani, joghatályos 16