Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / Tartalommutató

12. ér. KÉRÉSKEDELMI JOG 213 tárnában meghatározott tartamú szolgálati szerződés létesül, amelyet a munka­adó még szabályszerű felmondással is csak az alkalmazott terhére eső fontos okból bonthat fel. 85. „örökös állás" kikötése fogalmilag nincs ki­zárva és azt jelenti, hogy nem határozatlan időre szóló, bármikor felmondható, hanem állandó jellegű és rendszerint a munkaképes­ség tartamáig terjedő alkalmazás biztosít­tatik, amely csak az alkalmazott terhére eső fontos okból bontható fel 86. Az alkalmazott, ha a munkaadó által egyolda­lúan redukált díjazással nincs megelégedve, jogosítva van a szolgálati viszonyt azon­nali hatállyal megszüntetni, A szolgálatnak a lecsökkentett illetmények mellett éveken át tovább való folytatása az abban való megnyugvással azonos hatályú 87. A munkavállaló nem veszti el jogát a munkabérre azzal, ha a szolgálat teljesítése olyan eset következtében vált lehetetlenné, amely a munkaadó személyében, vagy ér­dekkörében állott elő. Ilyen esetben azon­ban a munkabérbe be kell tudni azt, amit a munkavállaló a szolgálatot akadályozó körülmény következtében költségben meg­takarít és amit felszabadult munkaerejének értékesítésével szerzett, vagy nehézség nél­kül szerezhetett. 88. A pénzintézeti ügyész állásának felmondása konkludens tények által is történhetik. ... 89. Az alkalmazottnak az a ténye, hogy a mun­kaadójával ellenérdekű másik szerződő féltől a munkaadója érdekében kötött ügylet után jutalékot fogad el: a köteles hűségnek meg­szegése és ekként a munkaadó bizalmával való olyan visszaélés, amely az üzlet érde­keit veszélyezteti, tehát az ipartörvény 94. §-ának g. pontjában meghatározott fel­mondás nélküli elbocsátásra jogosító ok. ... 90. A szolgálati viszony természete, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek tel­jesítése körül megkívánt (jóhiszeműség és tisztesség megköveteli, hogy a munkavállaló ne tartsa a munkaadót indokolatlanul túl­hosszú időn át bizonytalanságban arra vo­natkozólag, hogy az elbocsátás és a szolgá­lati viszonynak ezzel járó megszűnése jogos voltát elismeri-e vagy sem 91. A bíróság nemcsak a felmondásra meghatá­rozott alakszerűségek megtartását, hanem azt is vizsgálhatja, hogy szolgálatképtelenség esete forog-e fenn vagy sem, tehát a munka­adó orvosai által erre vonatkozólag elő­terjesztett véleményt, mint bizonyítékot mérlegelheti (P. H. T. 794. szám) s a per­ben felmerült egyéb bizonyítékok alapján attól eltérő tényállást is megállapíthat. ... 92. Ha a munkaadó és az alkalmazott közötti jogviszonyban szolgálati és fegyelmi szabály­zat van érvényben, a bíróság vizsgálata és megfontolása csak arra terjedhet ki, hogy a fegyelmi eljárás szabályai betartattak-e, hogy ama cselekmény, amelynek elkövetését a fegyelmi bíróság bizonyítva látta, a sza­bályzat szerint fegyelmi vétséget képez-e, s az — a szabályzat szerint — a kirótt fe­gyelmi büntetéssel büntethető volt-e; —a fe­gyelmi vétségnek megállapításánál alapul vett és a fegyelmi szabályzatban előírt úton meg­állapított tényállás azonban a bíróság előtt újból vitássá nem tehető Oldal 12 43 170 170 43 148 113 169 59 93. Fegyelmi szabályzat esetén csak az bírálható felül, hogy illetékes fegyelmi bíróság sza­bályszerű eljárás útján hozta-e a határo­zatot. 94. Az elbocsátás után kiállított szolgálati bi­zonyítvány tartalma, az elbocsájtás vissza­vonása nélkül, a felperes terhére rótt tények megbocsájtásának nem tekinthető Nyugdíj. 95. Nincs jogi akadálya annak, hogy ugyanaz a vállalat egyes alkalmazottaival szemben nyudíj szolgáltatására kötelezettséget vállal­jon, másokkal szemben pedig nem 96. Sem a nyugdíj, sem a vett szolgálatok elis­meréséül rendelt járadék nem tekinthető visszteher nélkül való puszta ajándéknak, még ha annak fizetését különös kötelezett­ségi alap nélkül, egyoldalú nagylelkűségből is vállalják. Oldal 147 12 59 190 Társaság. 97. Közkereseti társaság üzletből eltávolított tagja nem kérhet sommás visszahelyezést ... 59 98. A betéti társaság kültagja a K. T. 138. §-a értelmében beltagként felel harmadik sze­mélyek irányában a társasági kötelezettsé­gekért, amennyiben nem igazolja, hogy azok felelőssége korlátolt voltáról tudomással bírtak 60 99. Férj és nő közti k. f. t. szerződéshez köz­jegyzői okirat szükséges. 95 Részvénytársaság. 100. Be nem jegyzett részvénytársaság nevében kötött jogügylet 79 101. Be nem jegyzett r.-t. nevében eljárt kép­viselő jogai és kötelességei. 129 102. Alapszabálv kellékek 43 103. Az igazgatóság valamennyi tagjának az igaz­gatósági ülésre való meghívása az igazgató­sági ülés határozatképességének természe­tes előfeltétele. 44 104. A K. T. 184. és 185. §-aiból következőleg nincsen akadálya annak, hogy egyes meg­nevezett igazgatósági tagok egyedül jegyez­hessék a céget, ámde kötelező szabály, hogy a cégjegyzésből az igazgatóság egyik tagja sem zárható ki. 96 105. Ahhoz, hogy a részvénytársaság igazgató­sága érvényes határozatot hozzon, nem ele­gendő az, hogy az igazgatóság tagjai az igaz­gatóság határozatképességéhez az alapsza­bályok által megkívánt számban az igaz­gatósági ülésen jelen legyenek, hanem szükséges az is, hogy az igazgatósági ülés szabályszerű módon hívassák össze 96 106. Ügyvezető igazgatósági tagok felelőssége részvényletétért. — Pénzbeli kártérítés he­lyett természetbeni kártalanítás 60 107. Az igazgatósági tagok még az ellenőrzési gondosságuk esetleges elmulasztása esetén is a Kt. 189. §. második bekezdése értel­mében csak a károsultnak tartoznak kár­térítéssel és az ilyen 'igazgatósági tagok ellen sincs megtérítési (visszkereseti) igénye annak a személynek (igazgatósági tagnak, részvénytársaság alkalmazottjának, vagy másnak), aki a kártokozó cselekményt éppen elkövette 13

Next

/
Thumbnails
Contents