Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám - Részvényjogunk reformjáról [2. r.]

JOG HITELJOGI ES GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „KARTEL" MELLÉKLETTEL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. sz, Telefon: Aut. 271—65. ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL melléklettel együtt: Egy évre: 16 P. Félévre: 8 P. Egy füzet ára: 1.60 P. HUSZONNYOLCADIK ÉVFOLYAM 4. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1931 ÁPRILIS 1. Részvényjogunk reformjáról. Irta: Dr. Túry Sándor Kornél egyetemi tanár. (Bet. kozl.) De mindezt figyelmen kívül hagyva: a részvényjogi reformtörekvések helyesen felfogott végső céljával sem látom teljesen öszszeegyeztethetőnek a többes szavazatú részvények rendszerét. Abban ugyanis mindenki megegyezik, hogy ha részvényjogi reformról egyáltalán szó lehet, ennek igazi célja annak a bizalmi válságnak a megszüntetése kell hogy legyen, amelyben a ma részvénye szenved; életbevágó közgazdasági érdek lévén, hogy pénzügyi gazdálkodásunknak ezt a csodálatos erejű instrumentumát megmentsük. Tegyük pedig ezt azzal, hogy piacot biztosítunk számára, hogy azt ismét a tőkeelhelyezésnek közkedvelt eszközévé avatjuk. Ez közös érdeke a vállalatnak és a részvényesnek egyaránt. Ámde a bizalom visszaállításának sine qua non-ja, hogy a részvényesnek valami positivumot nyújtsunk, Ehhez viszont arra van szükség, hogy a részvény levetkőzve eddigi, szinte tiszta obligátiószerü jellegét, ismét hatalmi eszközzé váljék a részvényes kezében. Ilyenné pedig csak akkor válhatik, ha a részvényes biztosítékot nyer arra vonatkozólag, hogy a vállalat életének irányítására ismét megkapja azt a befolyást, amely megfelel annak a viszonynak, amelyben az ő tőkeérdekeltsége a vállalatba invesztált egész tőke összegéhez áll. Mert találóan mutat rá Nussbaum arra (id. m. 8. 1,), hogy, habár a részvénytársaság belső struktúrájában a háború óta bekövetkezett eltolódások elsősorban a gazdasági életben bekövetkezett nagy változásoknak a következményei, mégis, annak a sajnálatos folyamatnak az előidézéséhez, hogy a háború előtti szolid, állandó részvényes typusa hova-tovább mindinkább ritkább lesz és ezt a rövid időre berendezkedő, spekuláns részvényes typusa váltja fel, nem kis mértékben járult hozzá az az általánosan elterjedt felfogás, amely a részvényest a vezetőségnek maradék nélkül kiszolgáltatottnak tekinti. Hogy ilyen felfogás lábrakapása — legyen az esetleg bármennyire alaptalan is — nem alkalmas psychológíai alap a bizalom helyreállítására alig igényel bővebb magyarázatot. Maga az a tény tehát, hogy a többes szavazattal bíró részvények jogi megengedettsége semmiesetre sem látszik arra alkalmasnak lenni, hogy megszilárdítsa, vagy éppen fokozza a részvénybe vetett bizalmat, már önmagában alapos meggondolásra kell, hogy késztessen e rendszer jogi szankcionálását illetően. VI. Az E, nem szakít a többszörös szavazati jogot biztosító részvényeknek Németországban különösen elterjedt rendszerével (94. §. 1. bek.) sőt az Indokolás azt mondja, hogy a Tervezet a fennálló joggal egyezően elvileg is megengedettnek tekinti az ily részvények kreálását, illetőleg fenntartását (102. 1,), Azt hiszem azonban, hogy az Indokolásnak ez a kijelentése nem teljesen hűen adja vissza az E. alapfelfogását, legalább is annyiban, amennyiben ez az idevonatkozó részletes rendelkezésekből leszűrhető. Egyrészt ugyanis kifejezetten csupán bizonyos speciális célok, nevezetesen az idegen tőke elhatalmasodásának (Überfremdungs-Gefahr) és a bajba jutott vállalat szanálásának lehetővé tétele azok, amelyek végett az E. megengedhetőnek véli a szóbanlevő részvények kreálását, tehát semmiesetre sem az, mintha a vezetésnek a tőketöbbségtől való függetlenítését általában helyesnek ismerné el; másrészt, még az érintett körben is lefokozza a szóbanlevő részvények hatékonyságát azzal, hogy bizonyos korlátozó rendelkezéseket állapít meg a többségi akarat meghamisításának lehető elkerülése érdekében, Amellett ugyanis, hogy kifejezett tendenciája az E-nek az, hogy megkönnyítse az ily részvények bevonását (leépítését) és a velük járó előnyök korlátozását (96. §.), főként az egyszerű szavazattöbb-