Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Heinersdorff: Das Arbeítsverhältnis Im Fascistischen Recht

KERESKEDELMI JOG 53 peres azért nem léphet fel, mert azzal, hogy ez az alperes és az előző forgató a felperes eljárása folytán együttes forgatóknak tekintendők, a II. r. alperes elesett az előző forgató elleni vissz­kereseti jogától. Ha ugyanis a felperes jogosan járt el akkor, amikor a II. r. alperest az előző forgatóval együttes rendelvényeseknek tüntette fel, akkor a II. r. alperes köteles tűrni az ebből folyó összes következményeket. A fellebbezési bíróság tehát II. r. alperessel szemben ezen az alapon jogszabály sértéssel uta­sította el a keresetet. Azonban az alperesek azzal is védekeztek, hogy a felperes az általa X 3. a. csatolt nyilatko­zatra tekintettel a lejáratot megállapodásellene­sen töltötte ki, mert a váltó csak akkor lett volna esedékessé tehető, ha az elfogadó a váltó rendezésére levélileg felhívatott és a felhívás­nak 8 nap alatt nem tett eleget. Ebben a kifogásban a m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 608. sz. elvi je­lentőségű határozatok értelmében bennfoglalta­tik az alpereseknek mint kibocsátó, illetőleg for­gatónak az óvás szabálytalanságára vonatkozó kitogása is. Másfelől a m. kir. Kúriának ugyan­csak a Polgári Jogi Határozatok Tárába fel­vett 606. sz. elvi jelentőségű határozatára tekin­tettel, erre a körülményre az alperesek csak ak­kor hivatkozhatnak, ha a lejáratra vonatkozó megállapodás velük szemben is létrejött. A váltó elfogadója a felperes váltóbirtokos felperessel szemben ez által elfogadott és az X 3. alattinak megfelelő azt a nyilatkozatot tette, hogy a váltó esedékessé tétele előtt a felperes a váltó elfogadójának a kötelezettség rendezé­sére 8 napi határidőt kap s a váltó csak abban az esetben tehető esedékessé, ha a levélbeli fel­hívástól számított 8 nap alatt kötelezettségének nem tesz eleget. Viszont a felperes X 4. a. leve­lében a kereseti váltó átvételéről az alpereseket azzal értesítette, hogy a váltóval együtt az el­fogadónak most említett nyilatkozatát is átvette. Ennek a közlésnek más értelme és célja nem lehet, mint hogy az abban foglalt megállapodás hatálya az alperesekre is kiterjesztetett s miután a megállapodás tartalma szerint a felek közt a váltó lejáratára oly megállapodás jött létre, hogy a felperes csak akkor tehette esedékessé a vál­tót, ha az elfogadó előzetes levélbeli felhívás után 8 nap alatt nem tesz eleget kötelezettségé­nek, s miután nincs tényállás arra s ilyennek meg nem állapítása panasz sincs, de maga felperes sem állította a perben, hogy a váltó esedé­kessé tétele előtt az elfogadót a váltó rendezé­sére levélileg felhívta s minthogy a felperes az elfogadóhoz intézett ilyen előzetes felhívás nél­kül tette a váltót esedékessé — kétségtelen, hogy a váltó lejárata tekintetében a váltót meg­állapodásellenesen töltötte ki — ezért a váltó lejárati napnak megfelelően tehát a megállapo­dás szerinti lejárati idő előtt felvett óvás, mint nem a V. T. 41. §-ában körülírt időben felvett, a visszkereseti jog fenntartására nem alkalmas. Ennek folytán a felperest visszkereseti jogának elenyészte következtében kellett keresetével a fellebbezési bíróság ítéletének megfelelő meg­változtatásával s a per érdemének vizsgálata nélkül mindkét alperessel szemben elutasítani s a felmerült összes költség viselésére kötelezni. Tisztességtelen verseny. 56. A Tvt. 13. 8. (hitelrontás) meg nem lévén állapítható, a versenytárs meg nem nevezése vagy könnyű szerrel felismerhetése miatt, ma­rasztalás az 1. §. alapján. (P. IV. 3535 1930. sz. a. 1931, január 22-én.) I. A tvt. 13. §-ában meghatározott hírnév- és hitelrontás általánosságban (személytelenül) rend­szerint el nem követhető, hanem csak akkor állapítható meg, ha a hírnévrontásra alkalmas valótlan tény híresztelése megnevezett, vagy^ a körülményekből könnyű szerrel felismerhető versenytárs ellen irányul. Az alperes sérelmezett hirdetésében a fel­peresre való közvetetlen utalás nincs s a hir­detés tartalmából sem derül ki, hogy az egye­nesen a felperes ellen irányul. Figyelembe véve : ezenfelül a két üzletnek, t. i. a peresfelek üzle­teinek egymástól való nagy távolságát, vala­• mint azt, hogy Pesterzsébeten nemcsak a fel­peres mért akkor 80 filléres bort: az adott eset­| ben nincs alapja annak, hogy az alperes eljárása személy szerint a felperes, illetve az ő jóhír­neve ellen irányulónak s ehhez képest a tvt. 13. §-ába ütközőnek minősíttessék. Ennyiben tehát az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak felismerve a vonatkozó megállapítást mellőzni kellett. II. A „lőre" szó alatt a köznyelven silány bort értenek. Az pedig köztudatban van, hogy a termelői borárak már 1928 29-ben annyira hanyatlottak, hogy az 1929. áprilisi árviszonyok­hoz képest már nem csak silány, hanem jobb fajta borok is voltak 80 fillérjével kimérhetők. Az alperesi hirdetésnek az a tartalma tehát, hogy a 80 filléres bor lőre, melyért pénzt adni pénzkidobás, nem felel meg az akkori viszo­nyoknak s így valótlan tényállításnak minősül. A valótlan és a versenytársak jogos üzleti érdekének károsítására alkalmas tényállítások hirdetésének abbanhagyását a tvt. 1. §-a alapján bármely versenytárs követelheti, akinek jogos érdekét az ilyen hírlapi hirdetés érinti, tekintet nélkül arra, hogy a sérelmes hirdetés közvetet­lenül ellene irányul-e. A felperes is egyike volt azoknak, akik Pesterzsébeten 80 fillérért mérték borukat s akiknek vendéglőjében is olvashatták a vendé­gek a helyi lapban megjelent hirdetést. Kétségtelen tehát, hogy a felperes az általá­nosító tartalmánál fogva valótlan kijelentésre alapított s ekként az üzleti tisztességbe ütköző hirdetésnek abbanhagyását, a tvt. 1. §-a alapján jogszerűen kéri. A bpesti kir. ítélőtábla cégügyi határozatai. 6. A K, T. nem kötelezi a részvénytársa­ságot arra, hogy alapszabályaiban felsorolja azo­kat az eseteket, amelyekben a törvény rendel­kezése szerint rendkívüli közgyűlést kell össze­hívni. Ha azonban az alapszabályok mégis felsorol­ják ezeket az eseteket, a felsorolásnak teljesnek kell lenni s így nem hagyható ki a felsorolásból a K. T. 187. •ij-a első bekezdésének esete, vagyis az az eset, amidőn az alaptőke felének elvesztése okából azért kell rendkívüli közgyű-

Next

/
Thumbnails
Contents