Kereskedelmi jog, 1931 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Heinersdorff: Das Arbeítsverhältnis Im Fascistischen Recht

64 KERESKEDELMI JOG 3. sz. lést összehívni, hogy a részvényesek a társaság fennmaradása vagy a felszámolás kérdésében határozzanak. Ennélfogva a részvény társaságot fel kellett hívni arra, hogy az alapszabályai 11. §-ában foglalt felsorolást a fentieknek megfelelően egészítse ki. (P. VI. 13971/1930. sz. a. 1931. január 15-én.) 7. Az alapítási tervezetben meghatározott üzletkör kiterjesztése nem esik a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésében kimondott az alá a tilalom alá, hogy a tervezetből átvett intézkedéseket közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, ha a közgyűlésen elhatározott alapszabálymódosítás a tervezetben általánosan megjelölt valamely üzletágnak részletezését vagy kibővítését jelenti az eredeti üzletkör lényeges megváltoztatása nélkül. Az adott esetben a felfolyamodó részvénytársaság 1930. évi szeptember hó 25.-én tartott közgyűlése az alapszabályok 2. §-át módosító határozatával a részvénytársaság üzletkörét anynyiban változtatta meg, amennyiben az üzletkörnek eredetileg következő meghatározását: ,,... Mindennemű vas- és fémárút, ipari és mezőgazdasági gépek és cikkek, valamint mindennemű építkezési anyagok forgalomba hozatala és nagyban és kicsinyben való eladása" ... — kibővítette kerékpároknak, kerékpár- és autó-alkatrészeknek és műszaki cikkeknek a forgalomba hozatal tárgyai közé sorozásával. Minthogy az üzletkörnek ily irányú és ily terjedelmű kibővítése a vas- és fémárúkkal, valamint gépekkel eddig is kereskedő részvénytársaság eredeti üzletkörétől lényeges eltérésnek nem minősíthető s ennélfogva nem is tekinthető új vállalat létesítésének, amely esetben a 7000/1925. P. M. számú rendelet megkerüléséről szó lehetne. (P. VI. 173/1931. sz. 1931. évi február 5. n.) 8. A D. árúforgalmi részvénytársaság vállalatának tárgya a bejegyzett alapszabályok szerint élelmiszerek, fűszer és gyarmatáruk, termények és nyerstermények, vegyitermékek és az alapszabályokban felsorolt más cikkek belföldről kivitele, külföldről behozatala, azokkal való mindennemű kereskedés űzése volt — anélkül, hogy ez az üzletkör bármily vonatkozásban összefüggést mutatna az 1930. évi június hó 30-án tartott közgyűlésen elhatározott alapszabálymódosítás útján megállapított új üzletkörrel, amelynek tárgya házingatlanoknak és telkeknek vétel útján való megszerzése, kezelése, karbantartása és hasznosítása. Ugyanez a részvénytársaság az 1925. január 1-től szóló megnyitó mérlegében alaptőkéjét 40 pengőben állapította meg, majd pedig az 1927. évi december hó 10-én tartott rendes közgyűlésen — amelyen az 1926. évi mérleget megállapította, — alaptőkéjét 10.000 P-re emelte fel. A cégiratok szerint a felfolyamodó részvénytársaság ezután 1930. évi június hó 30-ig közgyűlést nem tartott. Az e napon tartott rendes közgyűlés megállapította az 1929. évi mérleget, amely mérleg a pénzintézeteknél elhelyezett 10,000 pengő betéten és a teherként szembeállított 10.000 pengő részvénytőkén kívül semmi más vagyont nem mutat ki. Ugyanez a közgyűlés tudomásul vette az eddigi igazgatóság lemondását s helyébe más személyekből álló új igazgatóságot választott, egyúttal elhatározta a 10.000 pengő alaptőkének 50.000 pengőre felemelését, továbbá a vállalat tárgyának a fentebb már ismertetett módon történő megváltoztatását, végül a ,,D. árúforgalmi részvénytársaság cégszövegnek „Mahobit bérház és ingatlan részvénytársaság"-ra változtatását. A részvénytársaság az elsőbíróság által értelmetlen betűösszetételnek minősített ,,Mahobit" szónak a cégbe felvételét azzal indokolja, hogy ez a szó a „Magyar Hollandi Biztosító társaság részvénytársaság" rövidítése, amely cég a | felfolyamodó részvénytársaság által kibocsátott részvények 4/s részét megszerezte. A kir. ítélőtábla helybenhagyta a cégváltoztatásra vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisítését, de az évi zárszámadások megállapítását tárgyazó határozatok kivételével hivatalból megsemmisítette a felfolyamodó részvénytársaság 1930. évi június hó 30-án tartott rendes közgyűlésének többi határozatát is a következő indokokból. A fentebb megállapítottak kétségtelenné teszik, hogy a D. áruforgalmi részvénytársaság megszűnt vállalatának üres részvénytársasági keretében új érdekeltség új vállalatot kíván kezdeni. A bírói gyakorlat szerint a részvényeseknek az egész alaptőkét hiánytalanul képviselő öszszessége egyhangú határozattal a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének akadálya nélkül érvényesen elhatározhatja ugyan a társaság üzletkörének a tervezeten alapuló eredeti üzletkörtől eltérő módosítását. Ez a szabály azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn valamely részvénytársaság a régi üzletkört elhagyva új vállalkozást akar kezdeni, anélkül, hogy a 7000 1925. P. M. számú rendelet 24. §-ában az új részvénytársaság alakulásához megkívánt alaptőkéje volna, vagy alaptőkéjének ily mértékű felemeléséről egyidejűleg gondoskodnék. A tervezetből átvett intézkedések megváltoztatásának tilalmát ebben az esetben ugyanis szigorúan kell alkalmazni, mert az új részvénytársaságok legkisebb alaptőkéjét megszabó rendelet kijátszására vezetne, ha valamely részvénytársaság az eredeti üzletkör részvénytársasági keretében a rendelet 24. §-ában megkívánt legkisebb alaptőkénél kisebb tőkével egészen új vállalkozást kezdhetne. Figyelemmel már most arra, hogy a felfolyamodó részvénytársaságnak 1930. június hó 30-án tartott közgyűlése a keretátruházás kétségtelenül felismerhető körülményei között a megszüntetett eredeti üzlettől különböző új vállalat megindítását határozta el és az egyidejűleg felemelt 50.000 pengő alaptőke sem éri el az új részvénytársaság alakításához szükséges alaptőkének 150.000 pengőben megszabott legkisebb mértékét, az üzletkör megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozatot az irányadó jogszabályoknak a fentebb kifejtettek szerint felfogott értelmében semmisnek kell nyilvánítani. (P. VI. 11014 1930. sz. a. 1930. dec. 4-én.) Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. DUNÁNTÚL KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT